Bemutatkozás

Apc Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó völgyében, a folyótól keletre, Hatvantól 22 km-re fekvő település. A Zagyva völgye észak-déli futású szerkezeti árokban helyezkedik el, folyóvölgy a Cserhát és a Mátra között. A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 méter. Magaslatai a Kopasz - és Somlyó-hegyek. A területen a Zagyva folyó, valamint a Szuha és Tolvajló patakok folynak át. A Zagyva árvizek ellen védő gátakkal szegélyezett. A talajvíz 4 méter alatti, csekély hozamú artézi kutakkal rendelkezik.
A "szénterület" határán fekszik, kő (andezit), kavics és homoklelőhely található a község határában. Talaja humuszos, homokos réti öntéstalaj, illetve löszös üledékes csernozjom barna erdőtalaj.
Természetes növényzetét ártéri ligeterdő maradványok, cseres és gyertyános tölgyesek alkotják. Az ártereket rétek kísérik.
Apc Árpád kori településként ismert, de a területén feltárt leletanyag tanúsága szerint már a bronzkorban is lakott terület volt. Heves megye területét Aba nemzetsége telepítette be, ez a terület is a birtokához tartozott, és a szájhagyomány szerint innen származik a település neve.
Az 1332-37 évi pápai tizedjegyzék szerint több lakosa van, mint Hatvannak. A tatárjárás után újratelepült község erdei, melyek vadban gazdagok, vonzerőt jelentettek. 1482-ben Apc mezőváros, mely országos vásárhelyként szerepel. A lakosság foglalkozása a középkorban főként a szőlőtermesztés volt.
A XVI. században török megszállás alá kerül, és szinte elnéptelenedett a falu. A török megszállás után ismét benépesült a terület, és a XVII. századtól ismét mezővárosi jogúvá vált.
1715 -ben megkezdődött az egyházi anyakönyvezés, és kialakult a mai község elődje. A falunak számos birtokosa volt, akik gyakran cserélődtek. Ezek közül kiemelkedik a Szent Iványi család, akik közel száz évig uralták a községet. Tevékenységük meghatározó volt a falu fejlődése szempontjából, termelt, termesztett, épített. Híressé tette az apci bort az országhatárokon túl is. Kőbányát nyitott, téglagyárat épített, gyümölcsösöket telepített. 1867-ben építette az "úrilakot", mely ma a község kulturális életének központja. A község lakossága folyamatosan nőtt, 1940-ben elérte a 3500 főt.
A II. világháború Apcon 1945 december 5-én ért véget. A Földosztó bizottság 600 kat. holdat osztott szét a földosztás során, megkezdődött a háborús károk helyreállítása és az új közigazgatás megszervezése. A termelőszövetkezetek 1950-től szerveződtek, Apc területén három is alakult, melyek 1974-ben egyesültek. Számos középület - óvoda, iskola, orvoslakás és rendelő, stb. - épült, melyek jól szolgálták a község fejlődését.
Apc 1950-től vált ismét önálló tanácsú községgé, kezdetben a hatvani, majd később a gyöngyösi járás települése. 1983-tól a hatvani városkörnyék tagja. Az 1990-es önkormányzati választások során képviselő testületet és polgármestert választottak, és a község önkormányzati igazgatás alá került. Ma a Hatvan - Lőrinci várostengely statisztikai körzetének települése, lakosainak száma 2765 fő.

Az Apcról található információkat Apc Polgármesteri Hivatala bocsátotta rendelkezésünkre.

Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Apc településen