Bemutatkozás

Apc Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó völgyében, a folyótól keletre, Hatvantól 22 km-re fekvõ település. A Zagyva völgye észak-déli futású szerkezeti árokban helyezkedik el, folyóvölgy a Cserhát és a Mátra között. A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 méter. Magaslatai a Kopasz - és Somlyó-hegyek. A területen a Zagyva folyó, valamint a Szuha és Tolvajló patakok folynak át. A Zagyva árvizek ellen védõ gátakkal szegélyezett. A talajvíz 4 méter alatti, csekély hozamú artézi kutakkal rendelkezik.
A "szénterület" határán fekszik, kõ (andezit), kavics és homoklelõhely található a község határában. Talaja humuszos, homokos réti öntéstalaj, illetve löszös üledékes csernozjom barna erdõtalaj.
Természetes növényzetét ártéri ligeterdõ maradványok, cseres és gyertyános tölgyesek alkotják. Az ártereket rétek kísérik.
Apc Árpád kori településként ismert, de a területén feltárt leletanyag tanúsága szerint már a bronzkorban is lakott terület volt. Heves megye területét Aba nemzetsége telepítette be, ez a terület is a birtokához tartozott, és a szájhagyomány szerint innen származik a település neve.
Az 1332-37 évi pápai tizedjegyzék szerint több lakosa van, mint Hatvannak. A tatárjárás után újratelepült község erdei, melyek vadban gazdagok, vonzerõt jelentettek. 1482-ben Apc mezõváros, mely országos vásárhelyként szerepel. A lakosság foglalkozása a középkorban fõként a szõlõtermesztés volt.
A XVI. században török megszállás alá kerül, és szinte elnéptelenedett a falu. A török megszállás után ismét benépesült a terület, és a XVII. századtól ismét mezõvárosi jogúvá vált.
1715 -ben megkezdõdött az egyházi anyakönyvezés, és kialakult a mai község elõdje. A falunak számos birtokosa volt, akik gyakran cserélõdtek. Ezek közül kiemelkedik a Szent Iványi család, akik közel száz évig uralták a községet. Tevékenységük meghatározó volt a falu fejlõdése szempontjából, termelt, termesztett, épített. Híressé tette az apci bort az országhatárokon túl is. Kõbányát nyitott, téglagyárat épített, gyümölcsösöket telepített. 1867-ben építette az "úrilakot", mely ma a község kulturális életének központja. A község lakossága folyamatosan nõtt, 1940-ben elérte a 3500 fõt.
A II. világháború Apcon 1945 december 5-én ért véget. A Földosztó bizottság 600 kat. holdat osztott szét a földosztás során, megkezdõdött a háborús károk helyreállítása és az új közigazgatás megszervezése. A termelõszövetkezetek 1950-tõl szervezõdtek, Apc területén három is alakult, melyek 1974-ben egyesültek. Számos középület - óvoda, iskola, orvoslakás és rendelõ, stb. - épült, melyek jól szolgálták a község fejlõdését.
Apc 1950-tõl vált ismét önálló tanácsú községgé, kezdetben a hatvani, majd késõbb a gyöngyösi járás települése. 1983-tól a hatvani városkörnyék tagja. Az 1990-es önkormányzati választások során képviselõ testületet és polgármestert választottak, és a község önkormányzati igazgatás alá került. Ma a Hatvan - Lõrinci várostengely statisztikai körzetének települése, lakosainak száma 2765 fõ.

Az Apcról található információkat Apc Polgármesteri Hivatala bocsátotta rendelkezésünkre.


Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Apc településen