Tájház

A markazi Tájházat az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette. A markazi lakóház tipusa szarufás, torokgerendás, vízvetõs, deszkaoromzatos, háromsejtû ház volt. A tájház nem típusos háromosztatú. Eredetileg is két család részére épült, 2 külön bejárattal 1 szoba, konyha. Hacsavecz Béla visszaemlékezése szerint, általában egy család lakott benne. A hátsó részben átmenetileg laktak vendégcsaládok. Teteje nád, korábban tetõfedésre rozsszalmából kötött zsúpot használtak.

A XIX. sz. közepe elõtt Markazon fából építkeztek, késõbb patakkõbõl vagy kõbányák, kõfejtõk termésébõl. A tájházat durván faragott patakkõbõl, agyagos földbe építették.
A lakórészekben eredetileg szabadkéményes konyha és kemencés szoba található.
A lakóépülettel párhuzamosan húzódik egy kamrából és egy eszköztárolóból álló gazdasági épület.
A ház utolsó tulajdonosa Barta Veron (Bikulya) volt. Halála után az akkori Községi Tanács megvásárolta és a Mûemlékvédelmi Felügyelõség segítségével felújította. A látogatók elõtt 1988-ban nyitották meg.
Hegedûs Istvánné, Ágnes néni - akinek szívügye volt a régi eszközök, berendezési tárgyak megmentése - vezetésével idõs asszonyok gyûjtötték össze a faluban még fellelhetõ tárgyakat. Ágnes néni volt - 2003-ban bekövetkezett haláláig - a ház gondnoka. Ízes tájszólással, itt-ott tót szavakat belekeverve mesélt az idelátogató vendégeknek.
A berendezési és felszerelési tárgyak java része a XX. sz. elejérõl származnak.
Fiatal pár korabeli viseletét embernagyságú bábon lehet tanulmányozni. Egy komód tetején Keszthelyi Jánosné, Marika néni népmûvészeti babái és népi gyermekjátékai sorakoznak. Az õ munkáiból néhány darabot a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum is õriz. Bölcsõ, vetett ágy, rokka, szövõszék, konyhafelszerelési tárgyak - a hajdani életmód jellemzõ darabjai mind megtalálhatók a házban.

Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Markaz településen