2022. szeptember 26. hétfõ (39. hét) van, köszöntjük Jusztina nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Markaz

Bemutatkozás


Mátra - Markazi látkép


Tengerszint feletti magassága: 180 - 245 m

A falu nevével elõször az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben találkozunk.
A Markaz név eredete nem tisztázott. A többféle magyarázat közül az látszik a legvalószínûbbnek, hogy Aba Sámuel Márk nevû unokatestvére volt a névadó, aki az Aba nemzetség Pata ágából származott. Ezt látszik alátámasztani, hogy a régi markazi ún. pusztatemplomot is Szent Márk tiszteletére szentelték. (1983-ban a régészek feltárták a templom maradványait. A feltárás eredményét az egri Dobó István Vármúzeum különnyomatban jelentette meg, mely megtalálható a Községi Könyvtárban.) Egy másik elképzelés szerint a honfoglalás elõtti népvándorlás során olyan törzsek érkeztek erre a területre, akiknek a nevében a Markaz szó centrumot, központot jelentett.
A falu elsõ birtokosai a Kompoltiak voltak. Õk építették szálláshelyül a 460 m magas Vár-bércen álló, ma már csak romjaiban létezõ várat. A család kihalása után 1522-ben az Országh család lett a falu földesura. 1567 és 1571 között Országh Borbála és enyingi Török Ferenc birtokolta, majd leányuk, Török Zsuzsanna és férje, Nyáry Pál tulajdonába került. Nyáry Pál 1606-ban bekövetkezett halála után a falu egyik része Nyáry Borbála és férje, Haller György, majd Sámuel nevû fiuk birtokává vált, a másik rész pedig Nyáry Miklósé s gyermekeié, a négy líneáé lett. A négy líneát a XVII. század végén a Petrovay, a Huszár, a Szúnyogh és a Bossányi családok képviselték.
A török hódoltság után a falu elnéptelenedett, és közel két évszázadig lakatlan volt. Az újranépesítést 1742-ben báró Bossányi Gáspár földesúr hajtatta végre Gömör és Kishont megyei birtokairól, Klenóc, Hacsova és Pély nevû falvakból. A 40 betelepülõ család döntõ többsége szlovák, kisebb része magyar volt. A hajdani õsök leszármazottjai több mint 100 - ma is használt - ragadványnevükben õrzik a beköltözõk emlékét.
A lakosság száma a következõ évszázadokban:
1770-ben: 560 fõ 1803-ban: 730 fõ 1851-ben: 900 fõ 1900-ban: 1439 fõ
1949-ben: 2003 fõ 1960-ban: 1971 fõ 1970-ben: 1811 fõ 1980-ban: 1838 fõ
1990-ben: 1820 fõ 2000-ben: 1873 fõ 2002-ben: 1870 fõ
A falu mikroklímája kiválóan alkalmas szõlõmûvelésre, melyre már az 1400-as évekbõl találunk adatokat. Az 1742-ben érkezõk az elvadult szõlõket újratelepítették, s a szõlõterület nagysága a filoxéra-vészig (1885) szépen gyarapodott. Az elpusztult szõlõültetvéynek helyére az 1890-es évektõl megindult a kormány által kedvezményes hitelekkel támogatott új szõlõfajták telepítése. A XIX. és a XX. század fordulója után a falu határában korszerû mûvelésû nagy uradalmi birtokok alakultak ki. A Téven, a Grüssner és az Erlach-féle birtokokon zömmel markazi szõlõmûvelõ munkások dolgoztak.
A két világháború között a lakosság 90%-a a mezõgazdaságból élt. A szövetkezeti gazdálkodás 1949-ben kezdõdött, s 1953-ig mûködött a Mátra Termelõszövetkezet, majd 1960-ban megalakult a Mátravölgye MgTSZ, melynek jelenlegi jogutódja a Mátrabor 2000 RT. Napjainkban néhány családi vállalkozás foglalkozik kizárólag szõlõ- és bortermeléssel; a lakosság többségének kiegészítõ jövedelemforrást jelent a mezõgazdaság.
A település történetét a markazi születésû Hacsavecz Béla dolgozta fel. A több mint 20 éves kutatómunka eredménye a rendkívül sok adatot és kordokumentumot tartalmazó színvonalas kétkötetes helytörténeti mû megtalálható és megvásárolható a helyi könyvtárban.
Forrás:
Hacsavecz Béla: A Mátra ölén. Markaz. A falu krónikája 1875-ig. (Markaz Község Önkormányzata, 1992)
Hacsavecz Béla: A mátrai hegyek alatt. Markaz. A falu krónikája 1875-tõl 1945-ig. (Markaz Község Önkormányzata, 1995)

Mátra - Templom - Markaz



Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Markaz településen


BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESÕ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATNK

PARTNER

Jooble álláskeresés
Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum

Oldal tetejére