Bemutatkozás

Tengerszint feletti magassága: 180 - 245 m

A falu nevével elõször az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben találkozunk.
A Markaz név eredete nem tisztázott. A többféle magyarázat közül az látszik a legvalószínûbbnek, hogy Aba Sámuel Márk nevû unokatestvére volt a névadó, aki az Aba nemzetség Pata ágából származott. Ezt látszik alátámasztani, hogy a régi markazi ún. pusztatemplomot is Szent Márk tiszteletére szentelték. (1983-ban a régészek feltárták a templom maradványait. A feltárás eredményét az egri Dobó István Vármúzeum különnyomatban jelentette meg, mely megtalálható a Községi Könyvtárban.) Egy másik elképzelés szerint a honfoglalás elõtti népvándorlás során olyan törzsek érkeztek erre a területre, akiknek a nevében a Markaz szó centrumot, központot jelentett.
A falu elsõ birtokosai a Kompoltiak voltak. Õk építették szálláshelyül a 460 m magas Vár-bércen álló, ma már csak romjaiban létezõ várat. A család kihalása után 1522-ben az Országh család lett a falu földesura. 1567 és 1571 között Országh Borbála és enyingi Török Ferenc birtokolta, majd leányuk, Török Zsuzsanna és férje, Nyáry Pál tulajdonába került. Nyáry Pál 1606-ban bekövetkezett halála után a falu egyik része Nyáry Borbála és férje, Haller György, majd Sámuel nevû fiuk birtokává vált, a másik rész pedig Nyáry Miklósé s gyermekeié, a négy líneáé lett. A négy líneát a XVII. század végén a Petrovay, a Huszár, a Szúnyogh és a Bossányi családok képviselték.
A török hódoltság után a falu elnéptelenedett, és közel két évszázadig lakatlan volt. Az újranépesítést 1742-ben báró Bossányi Gáspár földesúr hajtatta végre Gömör és Kishont megyei birtokairól, Klenóc, Hacsova és Pély nevû falvakból. A 40 betelepülõ család döntõ többsége szlovák, kisebb része magyar volt. A hajdani õsök leszármazottjai több mint 100 - ma is használt - ragadványnevükben õrzik a beköltözõk emlékét.
A lakosság száma a következõ évszázadokban:
1770-ben: 560 fõ 1803-ban: 730 fõ 1851-ben: 900 fõ 1900-ban: 1439 fõ
1949-ben: 2003 fõ 1960-ban: 1971 fõ 1970-ben: 1811 fõ 1980-ban: 1838 fõ
1990-ben: 1820 fõ 2000-ben: 1873 fõ 2002-ben: 1870 fõ
A falu mikroklímája kiválóan alkalmas szõlõmûvelésre, melyre már az 1400-as évekbõl találunk adatokat. Az 1742-ben érkezõk az elvadult szõlõket újratelepítették, s a szõlõterület nagysága a filoxéra-vészig (1885) szépen gyarapodott. Az elpusztult szõlõültetvéynek helyére az 1890-es évektõl megindult a kormány által kedvezményes hitelekkel támogatott új szõlõfajták telepítése. A XIX. és a XX. század fordulója után a falu határában korszerû mûvelésû nagy uradalmi birtokok alakultak ki. A Téven, a Grüssner és az Erlach-féle birtokokon zömmel markazi szõlõmûvelõ munkások dolgoztak.
A két világháború között a lakosság 90%-a a mezõgazdaságból élt. A szövetkezeti gazdálkodás 1949-ben kezdõdött, s 1953-ig mûködött a Mátra Termelõszövetkezet, majd 1960-ban megalakult a Mátravölgye MgTSZ, melynek jelenlegi jogutódja a Mátrabor 2000 RT. Napjainkban néhány családi vállalkozás foglalkozik kizárólag szõlõ- és bortermeléssel; a lakosság többségének kiegészítõ jövedelemforrást jelent a mezõgazdaság.
A település történetét a markazi születésû Hacsavecz Béla dolgozta fel. A több mint 20 éves kutatómunka eredménye a rendkívül sok adatot és kordokumentumot tartalmazó színvonalas kétkötetes helytörténeti mû megtalálható és megvásárolható a helyi könyvtárban.
Forrás:
Hacsavecz Béla: A Mátra ölén. Markaz. A falu krónikája 1875-ig. (Markaz Község Önkormányzata, 1992)
Hacsavecz Béla: A mátrai hegyek alatt. Markaz. A falu krónikája 1875-tõl 1945-ig. (Markaz Község Önkormányzata, 1995)

Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Markaz településen