Kanázsvár

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felõl lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását.
Eredetileg talán egy hétoldalú lekótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak. Az ilyen sokszögû lakótorony nem ismeretlen a szomszédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókõ). Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a XIII. század második fele. Legismertebb és legnagyobb ilyen lakótorony hazánkban a visegrádi Salamon-torony.
Ennek alapján feltételezhetõ, hogy a Kanázsvár elsõ építése is a XIII. század második felében történt. A hatalmas Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. Feltételezhetõ, hogy ezt a vrat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építette. A várhoz tartozott Derecske és Recsk, valamint feltehetõleg még más közeli falvak, birtokok is.A lakótornyot valamivel késõbb, talán a XIII. században, vagy a XIV. század elsõ felében egy várfallal körülvett udvarral bõvítették kelet felõl, amely fal a hegytetõ egy részének vonalát követte. Az udvart kerítõ várfallal együtt vagy valamivel késõbb épült a lakótorony északkeleti szöglete mellé egy négyzet alaprajzú torony, amelynek északkeleti része még csaknem 15 m magasságig ma is áll. Sarkait szépen megmunkált, szabályosra faragott kváderkövek erõsítették. Az udvaron állhattak a vár épületei, amelyeknek falait, maradványait elfeledte a pusztuló falakról, évrõl évre lehulló sok kõ, törmelék.
A várba eredetileg kelet felõl lehetett bejutni, ahol a bérc, sziklafennsík kapcsolatban állt a hegyvonulattal. A várba való bejárást azonban a sziklába vésett, vágott kettõs árokrendszerrel nehezítették meg az ellenség részére, ahogy azt a Benevárnál, a markazi és a szarvaskõi vár romjainál is láthatjuk. Az árok felett, ahol az út vezetett, hidak, a kapu elõtt felvonóhidak állhattak. Az árok által határolt terület a vár külsõ udvara volt, ahogy az a szarvaskõi várnál is jól megfigyelhetõ. A várba Háromhányás-puszta irányából felvezetõ út a gyepes hegyoldalban jól kivehetõ.A várból széttekintve, délre Recsk községet, a Nagy-kõ kopár szirtjét láthatjuk. Balról jobb felé fordulva egy több hegybõl álló gerincsor tárul elénk, amelyet az Oroszlánvár zár le. Ott állt egykor Oroszlánkõ vára (602 m), ahová szükség esetén jelzéseket is adhattak Kanázsvárból.
A vár magas, megmaradt toronyrészét a korábbi feldolgozások több esetben is õrtoronyként említik, amelynek közepéig egy sziklába vágott lépcsõ vezet. Biztosra vehetjük, hogy e falmaradvány nem egy különálló torony, õrtorony volt, hanem egy korai várhoz szervesen hozzátartozó védõmû, talán éppen a kaputorony.
A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, építéstörténete csak közvetve elsõsorban a maradványok értékelésén keresztül valósítható meg.


Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Mátraderecske településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Mátraderecske településen