2019. július 20. szombat (29. hét) van, köszöntjük Illés nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Mátraháza

Szanatórium


Mátrai Állami Gyógyintézet

1932. június 15-én dr. Genersich Andor igazgató főorvos megnyitotta Magyarország első, 300 ágyas tüdőszanatóriumát. Hivatalos elnevezése Mátrai Magyar (Királyi) Horthy Miklós Gyógyintézet volt.
A Trianoni Békeszerződés határozatai nyomán hazánk elvesztette hegyvidékeink jelentős részét, vele a kialakított magaslati gyógyhelyeket is, éppen abban az időszakban, amikor évente körülbelül 20000 beteg halt meg tbc-ben.

Mátra - Mátrai Állami Gyógyintézet a Kecske-bércről


1924-ben megalakult a Tuberculosis Elleni Küzdelem Országos Bizottsága, munkálkodása hatására 1926-ban az akkori egészségügyi kormányzat rendeletet jelentetett meg, melyben megfelelő klímájú, hegyvidéken létesítendő, 300 ágyas tbc-szanatórium építését írja elő. A szakemberek a Mátrában és a Bükkben keresték a megfelelő helyet. A választás a Mátrában található, Gyöngyös város tulajdonát képező Nagy-Somorrétre esett. A döntésben közrejátszott, hogy a terület rendelkezett megközelíthető úttal, a közeli Szent László forrás napi vízhozama biztosította az intézet várható fogyasztását és Budapesttől mindössze 100 km-re volt.
A kijelölt hely ideális paraméterekkel rendelkezett a tüdőbetegségek gyógyításához; 650-700 m tengerszint feletti magasságú, szubalpin éghajlatú, tiszta levegőjű rét észak-kelet-nyugati irányokból magasabb domborulatokkal, tölgyes-bükkös erdőkkel teljesen védetten, délre viszont nyitott, napsütötte völgyben terült el. A napos órák száma magasan az országos átlag feletti, főként a napsütésben szegény téli időszakban, a hőmérsékletingadozás 5-6 fokkal az országos átlag alatti, ködképződés ritka, porülepedés minimális.
Az intézet terveinek elkészítésére Jendrassik Alfréd építészt kérték fel, aki addig már sok egészségügyi épület tervezésével bizonyította hozzáértését.
Az építési munkák elvégzését Csonka László az Első Magyar Magas és Mélyépítési Rt. tulajdonosa versenytárgyaláson nyerte el a gyöngyösi Pavlik Ágostonnal.
A hatalmas építkezés 1927 nyarán kezdődött és 1931 őszén fejeződött be. A létesítmény az ország legnagyobb közegészségügyi intézménye lett átadása idején, rendeltetésének messzemenően megfelelt.
A keleti-nyugati tájolású, 3-4 emeletes főépület déli homlokzata 210 m hosszú. Az épület középső vonulatában helyezték el a kórtermeket, melyek mind déli fekvésűek. Az északi részben kapott helyet a konyha a közös étkezőhelyekkel, a déli vonulatban helyezték el a betegfelvételt és az adminisztrációs helyiségeket.
A főépületen kívül 7 kisebb épület is állt a területen mosoda, garázs, lakóépület, porta céljára.
Az üzemviteli szervezet és berendezései nagyon korszerűek és körültekintôek voltak. A hely elszigeteltsége miatt törekedtek az önellátásre, így saját vízellátási és szennyvíztisztító rendszer, mosoda, sütöde, kertészet, sertéshízlalda, karbantartó műhelyek működtek. A személyzet szálláshelyeken, orvosi lakásokban az intézetben élt.
Az egészségügyi felszerelésekrôl is a legjobbakat lehet elmondani, korszerűen felszerelt diagnosztikai, bakteriológiai laboratórium, gyógyszertár, műtô, inhalatórium, röntgenfelszerelés, hidroterápia, gégészeti, fogászati, szülészeti rendelok, felszerelt kúrateraszok, fektetô folyosók, prosectura, köpetfertôtlenítô segítették a gyógyító munkát.
A tbc-s betegeken túl vállalta a szanatórium az egyéb légzôszervi betegségekben szenvedôk kezelését is. Az itt dolgozó orvosok tapasztalata alapján a klímaterápiát ötvözve az általános roboráló terápiával eredményesen gyógyultak a tüdô fibrosisos elváltozásaiban, idült hörghurutban, asthma bronchialéban szenvedôk, de csont- és ízületi bántalmak gyógyulását is tapasztalták. Végeztek kisebb mellkasi beavatkozásokat, azokra felkészítették, majd utókezelésben részesítették a rászorulókat.
A megnyitás idején a nagyszámú tbc-s és egyéb tüdôbeteg gyógyítására országosan összesen 2930 ágy szolgált. A szanatóriumba bejutás feltétele volt, hogy szakorvosi véleménnyel ellátott kérvényt kellett benyújtani a m. kir. belügyminisztériumhoz. Az ápolásért fizetniük kellett a betegeknek 6-10 pengô közötti összeget az ágyszámtól függôen.
1932-ben létesült az OBA, az Országos Betegápolási Alap. Ennek terhére a szegény sorsú betegek ingyenes ápolásban részesülhettek a debreceni, a gyulai és a mátraházai szanatóriumban is.
A megnyitás évében 704 beteget vettek fel az intézetbe, 509-et bocsátottak el.
A további években a kiírt betegek száma általában 1000 közelében mozgott, 1944 októberéig a megnyitástól 13932 betget ápoltak. Ekkor érte el az intézetet a II. világháború, bár negatív, a működést nehezítô hatásait elôbb is érezték betegek és dolgozók egyaránt. Októberben szinte kiürítették az intézetet, mintegy 40 beteg és ugyanannyi dolgozó élte át a frontot Mátraházán. December 21-én ért itt véget a háború, a parkban ma is megtalálható a temetô, ahol áldozatait eltemették.
A háború az épületben is jelentôs károkat okozott, a felszerelést szinte teljes egészében elhurcolták. 1945 elején dr. Lányi Andor kapott megbízást az intézet újraindítására. A helyreállítás nem ment egyik napról a másikra, hisz az ország is romokban állt. Ennek ellenére 1945 novemberére 90 ággyal már működött a szanatórium, 1946-ban 150-re emelkedett az ágyszám. 1947-ben mellkassebészeti osztállyal bôvült az egészségügyi szolgáltatás. 1950-re tudták az eredeti 300 ágyas intézményt visszaállítani a gyógyítás céljaira. 1952-ben csont- és ízületi tuberculosisban szenvedôk műtéti és konzervatív kezelésére nyílt mód az ágyszám újabb emelésével, ekkor 425 ágyon dolgoztak.
Közben megjelentek a Koch-bacilusra ható gyógyszerek, megkezdôdtek a BCG oltások. 1953-ban került sor a tbc elleni küzdelem távlati stratégiájának kidolgozására, ebbôl a célból több mint 20 országos szakember gyűlt össze Mátraházán. Munkacsoportokra különülve itt dolgozták ki a hosszú távú hivatalos országos programot.
1959-62 között lakótelep épült az intézet dolgozói részére. A főépületben felszabaduló szálláshelyeken újabb 100 ágy kialakítására kerülhetett sor, két osztály megnyitásával immár 525 ággyal működött a mátraházai szanatórium.
A tbc elleni hatékony gyógyszerek megjelenésével a betegség gyorsan vonult vissza, az újonnan megbetegedők száma egyre csökkent. Az intézetben a tbc-s betegek aránya 50 %-ot tett ki erre az időszakra. Ugyanakkor az éves betegforgalom 3000 fölé emelkedett, felgyorsult az ápolási idő, változás kezdődött az intézet feladatkörében, ami egyúttal országos jelenség volt, megkezdődött a pulmonológiai átállás.
Az országos tbc-s szanatóriumban egyre nagyobb számban kezeltek tüdődaganatos, akut légzőszervi vagy allergiás betegségben szenvedőket.
A nem tbc-s tüdőbetegségek megfelelő kezelése jelentős elméleti felkészülést igényelt az intézet szakorvosaitól. Intenzívebbé vált a tudományos tevékenység, 1969 és 1979 között az intézet orvosai 69 előadást tartottak és 9 közleményt jelentettek meg pulmonológiai témákban.
Új diagnosztikai módszerek kerültek alkalmazásra, endoszkópos vizsgálatok, citológiai, légzésfunkciós, allergológiai laboratóriumi diagnosztika foglalta el az egyre csökkenő műtéti beavatkozások nyomán felszabaduló kapacitásokat.
1978-ban a mellkas- és csontsebészeti osztályokat össze lehetett vonni, így az intézet befogadta az Országos Traumatológiai Intézet szeptikus osztályát.
1980. január 1-jével meghatározó jelentőségű szervezeti módosítás történt az intézet életében. A három mátrai szanatóriumot - Mátraháza, Kékestető, Parádfürdő - az Egészségügyi Minisztérium Mátrai Állami Gyógyintézet elnevezéssel integrálta. A főigazgatóság és a gazdasági-műszaki irányítás, az adminisztráció Mátraházán centralizálódott. Szakmai feladataikat változatlanul megtartották az intézetek, melyet az egészségügyi kormányzat a szanatóriumi beutalások rendjével, országos és területi ágyszámok leosztásával szabályozott.
Az integrálódott tagintézetek elnevezése egységként vált ismertté és mindhárom intézet szakmai tevékenységéért egységvezető főigazgató-helyettes főorvosok feleltek.
Közben a mátraházai egységben a mellkas- és extrapulmonalis sebészeti osztályt felszámolták, helyén kardiológiai profilú, belgyógyászati rehabilitációs osztály működött pár évig, majd helyére szubintenzív részleggel rendelkező pulmonológiai osztályt szervezett az intézet. 1994. január 1-jén a parádfürdői egység kivált az integrált intézetből és önálló szanatóriumként működött tovább.
Az 1990-es évektől a magyar egészségügy állandó átszervezések, forráskivonások között végzi munkáját. Ez a tény Mátraházát sem hagyta érintetlenül, a folyamat eredményeként mára teljesen átstrukturálódott az intézet tevékenysége. Az ágyszámleépítések következtében 525 ágyról előbb 443-ra majd 240-re csökkent a finanszírozott ágyak száma.
Elköltözött az intézetből a traumatológiai osztály, az országos szanatóriumi beutalási jogkör megyei ellátásra módosult. Jelenleg 240 működő ágyon területi ellátási kötelezettséggel Heves megye pulmonológiai betegeit látja el az intézet, három aktív és egy krónikus pulmonológiai betegellátást végző osztályon. A krónikus osztály egy részére országos beutalási lehetőség is van. Az aktív ellátási feladat következtében a csökkenő ágyszámok ellenére az intézet betegforgalmi adatai megsokszorozódtak, évente mintegy 4500 beteget ápolnak. A gyógyító tevékenységhez a rendelkezésre álló diagnosztikai lehetőségek: röntgendiagnosztika, bronchoszkópia, citológiai vizsgálat, transthoracalis tűbiopszia, allergológiai kivizsgálás, légzésfunkció, kémiai, bakterológiai laboratóriumi diagnosztika, UH-vizsgálat.
Az intézetben gyógyszertár működik. A betegellátást segítik a gégészeti, nőgyógyászati, szemészeti, fogászati szakrendelések, a fizikoterápiás részleg, a gyógytorna, a betegoktató szoba. Az intézmény jelentős óraszámban fogadja a légzőszervi betegeket járóbeteg-szakrendeléseken is. A beutaltak számára a szabadidő kulturált, kellemes eltöltését könyvtár, tv-szobák, gondozott 340-féle fenyővel beültetett sétálópark biztosítja.
Az intézet fennmaradó kapacitásának kihasználására az egészségügyi kormányzat és a megyei önkormányzat szerződést kötött szociális otthon létesítésére és működtetésére. Az otthon 1998 novemberétől a főépület legfelső szintjén 100 ággyal működik.
Az eredetileg is országos feladatokra létesített, korszerű betegellátó intézet a továbbiakban is - kihasználva Magyarországon egyedülálló klimatikus adottságait - a pulmonológiai betegek gyógyításának szolgálatában áll.


Kiemelt mátrai szállás ajánlatok Mátraháza településen:
Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Mátraháza településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Mátraháza településen


BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATUNK

Teddy Relax&Privát Wellness Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum

Oldal tetejére