Nyírjes-tó

Siroki Nyírjes-tó
Országos jelentõségû természetvédelmi terület

A Mátrában végzett kutatások folyamán 1957-ben fedezte Máthé Imre és Kovács Margit a Nyírjes-tónak elneveze­tt mohalápot. Tudományos feltárása még ugyanebben az év­ben megkezdõdött. Védetté 1961-ben nyilvánították.
A láp könnyen elérhetõ a Sirok községen áthaladó fõútról. A természetvédelmi tábla mellett kezdõdõ ösvé­nyen haladva az úttól körülbelül 1 km távolságra fekszik. A Darnó hegy északkeleti lejtõjén, mintegy 2-3 m mélységû, lefolyástalan medencében, riolittufa alapkõzeten képzõ­dött. Területe megközelítõleg egy hektár, a tengerszint fölött 280 méteren fekszik.
Talajviszonyairól Máthé, Kovács (1958) adott részletes leírást. Két fúrást végeztek 2 m mélységig, az egyiket a láp délnyugati részén a fûzlápban, a másikat pedig a tõzegmohaláp közepén. A mintavételbõl ki­tûnt, hogy a Nyírjes-tó az átmeneti tõzegmohalápok jel­lemzõit viseli magán. A tõzegképzõdésben a tõzegmoha mellett a nádnak és sásnak is nagy szerepe van. A területen azok a tõzegmohafajok (Sphagnum sp.) fordulnak elõ nagy tö­megben, amelyek a talaj savanyúságával szemben ke­vésbé igényesek. Így a tõzegmoha-társulásban a Sphag­num palustre és a Sphagnum recurvum párnái uralkod­nak.
Kisebb foltokban fordul elõ a területen négy tõzegmoha­faj (Sphagnum subsecendum, S. magellanicum, S. squarrosum és a S. fimbriafum). Mivel a tõzegmohák nagyon meghatározott környezeti feltételeket igényelnek, hazánkban ritkák és védelem alatt állnak.
Az északkelet-délnyugat irányban megnyúlt lápmeden­cét cseres-tölgyes övezi, amely az átmeneti tõzegmoha­láp számára megfelelõ mikroklímát teremt. Az átmeneti lápot 2-20 méter szélességben nád, erdei káka és vízi harmatkáka szegélyezi. Ezen belül az ún. laggzóna fûz­lápjában a hamvas fûz, a csigolyafûz, a sárga nõszirom, a dárdás nádtippan és a réti füzény tenyészik.
A tõzegmoha-társulás jellegzetes lápi növényei a védett szõ­rös nyír (Betula pubescens), és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum).
Az utóbbi 40 esztendõ alatt a területen jól látható változás történt. Az 1958-ban készített vegetációtérképpel összehasonlítva a mai állapotot azt tapasztaljuk, hogy a nád és a nádtippan jóval nagyobb területet foglal el az átmeneti lápkomplexumból.
A feltöltõdés folyamata jól megfigyelhetõ. A nád gyéríté­sével a feltöltõdés ütemét csökkenteni lehetne.

Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Sirok településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Sirok településen