Nyírjes-tó

Siroki Nyírjes-tó
Országos jelentőségű természetvédelmi terület

A Mátrában végzett kutatások folyamán 1957-ben fedezte Máthé Imre és Kovács Margit a Nyírjes-tónak elneveze­tt mohalápot. Tudományos feltárása még ugyanebben az év­ben megkezdődött. Védetté 1961-ben nyilvánították.
A láp könnyen elérhető a Sirok községen áthaladó főútról. A természetvédelmi tábla mellett kezdődő ösvé­nyen haladva az úttól körülbelül 1 km távolságra fekszik. A Darnó hegy északkeleti lejtőjén, mintegy 2-3 m mélységű, lefolyástalan medencében, riolittufa alapkőzeten képző­dött. Területe megközelítőleg egy hektár, a tengerszint fölött 280 méteren fekszik.
Talajviszonyairól Máthé, Kovács (1958) adott részletes leírást. Két fúrást végeztek 2 m mélységig, az egyiket a láp délnyugati részén a fűzlápban, a másikat pedig a tőzegmohaláp közepén. A mintavételből ki­tűnt, hogy a Nyírjes-tó az átmeneti tőzegmohalápok jel­lemzőit viseli magán. A tőzegképződésben a tőzegmoha mellett a nádnak és sásnak is nagy szerepe van. A területen azok a tőzegmohafajok (Sphagnum sp.) fordulnak elő nagy tö­megben, amelyek a talaj savanyúságával szemben ke­vésbé igényesek. Így a tőzegmoha-társulásban a Sphag­num palustre és a Sphagnum recurvum párnái uralkod­nak.
Kisebb foltokban fordul elő a területen négy tőzegmoha­faj (Sphagnum subsecendum, S. magellanicum, S. squarrosum és a S. fimbriafum). Mivel a tőzegmohák nagyon meghatározott környezeti feltételeket igényelnek, hazánkban ritkák és védelem alatt állnak.
Az északkelet-délnyugat irányban megnyúlt lápmeden­cét cseres-tölgyes övezi, amely az átmeneti tőzegmoha­láp számára megfelelő mikroklímát teremt. Az átmeneti lápot 2-20 méter szélességben nád, erdei káka és vízi harmatkáka szegélyezi. Ezen belül az ún. laggzóna fűz­lápjában a hamvas fűz, a csigolyafűz, a sárga nőszirom, a dárdás nádtippan és a réti füzény tenyészik.
A tőzegmoha-társulás jellegzetes lápi növényei a védett sző­rös nyír (Betula pubescens), és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum).
Az utóbbi 40 esztendő alatt a területen jól látható változás történt. Az 1958-ban készített vegetációtérképpel összehasonlítva a mai állapotot azt tapasztaljuk, hogy a nád és a nádtippan jóval nagyobb területet foglal el az átmeneti lápkomplexumból.
A feltöltődés folyamata jól megfigyelhető. A nád gyéríté­sével a feltöltődés ütemét csökkenteni lehetne.

Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Sirok településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Sirok településen