Szanatórium

Csonka László, az Elsõ Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa 1927-ben elnyerte a Mátraházán épülõ tüdõszanatórium építési jogát. A kitûnõ gazdasági érzékkel rendelkezõ vállalkozó az építés ideje alatt felfedezte, megszerette, megismerte a Mátrát. Kitûnõ üzleti lehetõséget is remélt a Mátra idegenforgalmának elindítására, mikor megkereste nagy volumenû tervével Gyöngyös város tanácsát, biztosítson számára az ország legmagasabb pontján, Kékestetõn 30 hektár területet magaslati gyógyszálló építéséhez. A város is lehetõséget látott a terveben, így rendelkezésére bocsátotta a kért területet. A vállalkozó - Miskolczy László tervei alapján - rövid idõn belül megépítette az ország legmodernebb szállodáját az ország legmagasabb pontján, kihasználva a mátraházai építkezéshez feltelepített eszközök közelségét, valamint megteremtve a 150 ágyasra tervezett létesítmény infrastruktúráját. Biztosította az energia-, csatorna-, telefonszolgáltatásokat, valamint Mátraházáról megépítette a Kékestetõre vezetõ 5 km utat.
A szállodát 1932-ben nyitották meg 150 ággyal, mely egyben az ország elsõ gyógyszállója volt. A gyógyszálló elnevezést tulajdonosa, Csonka László tudatosan alkalmazta és vezette be elsõként Magyarországon. Törekedett is arra, hogy a nyújtott szolgáltatások megfeleljenek a kritériumoknak, magas szintû orvosi és egészségügyi felügyeletet biztosított a szálloda vendégeinek. A terápiát teljes egészében a természet adta klimatikus viszonyokra építette.
A magaslati klimatikus gyógyhellyé nyilvánítást az 1014 m magas Kékestetõ vonatkozásában az tette lehetõvé, hogy az Alföldbõl hirtelen egyedülállóan kiemelkedõ sajátos peremhegység olyan élettani ingerek kiváltását eredményezi, melyek a svájci, ausztriai és szlovákiai tapasztalatok és tudományos kritériumok szerint magaslati ingerklímának felelnek meg.
A napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas a napsütéses órák száma szeptember-októberben és januártól-március végéig.
A hõmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a +26 fokot, míg télen nem süllyed -15 alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás 10 %-al alacsonyabb, ingadozása viszont kiegyenlített. A levegõ por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg.
A klímaterápiát egyéb gyógytényezõkkel egészítették ki, úgymint diétás konyha, vízgyógyintézet, inhalatórium, elektro- és fényterápia, fekvõ- és terrain kúra, magaslati fövenyfürdõ, orvosi laboratórium.
Társas helyiségek, teniszpálya, korcsolya- és két sílesiklópálya szolgálta a kulturált kikapcsolódást.
A gyógyszálló szolgáltatásait anyagcserezavarokban, asthmában, légúti hurutokban, vérszegénységben, étvágytalanságban, idegrendszeri zavarokban, álmatlanságban szenvedõ betegeknek ajánlották.
A szolgáltatások napi ára a szobák komfortfokozatától függõen 10-32 pengõig terjedt, a felhasznált gyógyszerekért külön kellett fizetni. A magas költségek miatt 1932 és 1942 között összesen 754 beteg vette igénybe a gyógyszálló szolgáltatásait. Mindezek ellenére 1937-38-ban még 120 ágyas épületrésszel bõvítették, mely jelenleg "B" hotelszárnyként mûködik.
Az intézet a háború alatt egy évig német hadikórház volt. A berendezések zöme tönkrement, a megmaradt ingóságokat a környékbeli falvak lakosai hordták szét, megnehezítve ezzel a háború utáni újrakezdést. A gazdasági nehézségek és csapások ellenére is Csonka László arra törekedett, hogy Kékest, ha nem is teljes egészében, de rendbe hozza és újraindítsa. Utolsó tartalékait is a szálloda helyreállítására fordította, mikor 1949-ben a szállodát államosították. 1950-ben az Egészségügyi Minisztérium nyitotta meg, mint Magyarország magaslati gyógyintézetét 270 ággyal, 2-5 ágyas kórtermekkel. Az ágyszámot fokozatosan bõvítették, ennek keretében 1955-ben került sor a 30 ágyas gyermekosztály megnyitására is, az így már 335 ággyal mûködõ intézetben, ahol a következõ években 4500-5000 beteg ápolására került sor.
Évtizedek alatt fokozatosan alakultak ki azok a feltételrendszerek, melyek lehetõvé tették a rehabilitációs betegellátó tevékenységet. A pajzsmirigy és légzõszervi profilú belgyógyászati osztályok munkáját laboratóriumi-röntgendiagnosztikai részleg, fizikoterápia segítette. 1958-ban izotóplaboratórium létesült a pajzsmirigybetegségek vizsgálatára, hazánkban akkor a legmodernebb felszereléssel.
A gyermekosztály mûködését elõsegítette, hogy szanatóriumi tartózkodásuk ideje alatt általános iskolai oktatásban részesültek az ellátott gyermekek.
Az ellátás biztosítása érdekében az intézet gazdálkodása sok tekintetben önálló volt. Saját vízmû, pékség, sertésgazdaság, kertészet üzemelt.
A kékestetõi épületek élettartamát eredetileg 50 évre tervezték. 1968-tól számos rekonstrukciós terv készült, melyek pénzhiány miatt teljes egészében nem valósultak meg. Ennek ellenére számos, a rekonstrukciót elõkészítõ építkezés történt, melyek az infrastruktúra jelentõs javulását és fejlõdést eredményeztek az intézet életében. Gazdasági épület, orvosi lakások is épültek, majd összeköttetés létesült a mátrai vízgyûjtõ rendszerrel, mely megoldotta az addigi vízellátási nehézségeket. 1972-ben felépült az orvos- novérszálló, 1974-ben elkészült az A és B épületet összekötõ központi diagnosztikai és terápiás szárny, melyben elhelyezésre kerültek a központi és az izotóplaboratórium, a röntgenosztály, az egyéni és tereminhalatórium, mindegyik korszerû mûszerekkel és berendezésekkel. Az újjászervezett tevékenységet, valamint allergológiai vizsgálatokat végeznek a környezõ megyék betegei számára. Napjainkra a pajzsmirigy-diagnosztika citológiai és ultrahangvizsgálatok lehetõségével bõvült.
1980-ban létrejött a Mátrában mûködõ gyógyintézetek szakmai és gazdasági integrációja. Azóta a központosított rendszeren belül szervezõdik a kékestetõi egység gazdasági feltételrendszere, megtartott szakmai önállósággal.
Az intézet sajátos helyzetébõl adódóan jelentõs funkcionális együttmûködést alakított ki a környezetében levõ kórházakkal, elsõsorban a gyöngyösi Bugát Pál Kórház sebészeti osztályával a pajzsmirigybetegségek gyógyítására.
A szakmai tudományos társaságokkal közösen évenként pajzsmirigybetegségekkel, illetve asthma bronchialéval foglalkozó országos tudományos rendezvényeket szerveznek az intézetben több évtizeden keresztül.
Ezeken az intézet belgyógyász szakorvosai rendszeresen elõadásokat is tartottak. A továbbképzéshez és tudományos munkához jól felszerelt orvosi szakkönyvtár áll rendelkezésre.
Napjainkban a gyógyítás a társadalombiztosítás által finanszírozott 100 ágyon történik légzõszervi rehabilitációs tevékenység formájában. Az intézet a pajzsmirigybetegségek gyógyítása terén szerzett tapasztalatait járóbeteg-szolgáltatás révén kamatoztatja. A 30 ágyas gyermekosztály mûködése az utóbbi években az iskolai nyári szünet idejére korlátozódik.
A jelenlegi gyógyító tevékenységhez izotóp- és laboratóriumi diagnosztikát, röntgen- és UH-diagnosztikát, citológiai diagnosztikát, légzésfunkciós vizsgálatokat alkalmazunk, továbbá a gyógyító folyamatot inhalációs terápiával, gyógytornával, sóbarlang-terápiával, fizikoterápiával egészítjük ki.
A gyógyintézet életében jelentõs eseményt jelentett 1991-ben a B hotelszárny teljes rekonstrukciója. A felújítás után 2-3 ágyas, fürdõszobás, televízióval felszerelt szobákat alakítottak ki. Az utóbbi években a finanszírozott ágyszám csökkentése következményeként a szobák egy részét turisztikai forgalomban hasznosítja az intézet.

Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Kékestetõ településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Kékestetõ településen