Szanatórium

Csonka László, az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa 1927-ben elnyerte a Mátraházán épülő tüdőszanatórium építési jogát. A kitűnő gazdasági érzékkel rendelkező vállalkozó az építés ideje alatt felfedezte, megszerette, megismerte a Mátrát. Kitűnő üzleti lehetőséget is remélt a Mátra idegenforgalmának elindítására, mikor megkereste nagy volumenű tervével Gyöngyös város tanácsát, biztosítson számára az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn 30 hektár területet magaslati gyógyszálló építéséhez. A város is lehetőséget látott a terveben, így rendelkezésére bocsátotta a kért területet. A vállalkozó - Miskolczy László tervei alapján - rövid időn belül megépítette az ország legmodernebb szállodáját az ország legmagasabb pontján, kihasználva a mátraházai építkezéshez feltelepített eszközök közelségét, valamint megteremtve a 150 ágyasra tervezett létesítmény infrastruktúráját. Biztosította az energia-, csatorna-, telefonszolgáltatásokat, valamint Mátraházáról megépítette a Kékestetőre vezető 5 km utat.
A szállodát 1932-ben nyitották meg 150 ággyal, mely egyben az ország első gyógyszállója volt. A gyógyszálló elnevezést tulajdonosa, Csonka László tudatosan alkalmazta és vezette be elsőként Magyarországon. Törekedett is arra, hogy a nyújtott szolgáltatások megfeleljenek a kritériumoknak, magas szintű orvosi és egészségügyi felügyeletet biztosított a szálloda vendégeinek. A terápiát teljes egészében a természet adta klimatikus viszonyokra építette.
A magaslati klimatikus gyógyhellyé nyilvánítást az 1014 m magas Kékestető vonatkozásában az tette lehetővé, hogy az Alföldből hirtelen egyedülállóan kiemelkedő sajátos peremhegység olyan élettani ingerek kiváltását eredményezi, melyek a svájci, ausztriai és szlovákiai tapasztalatok és tudományos kritériumok szerint magaslati ingerklímának felelnek meg.
A napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas a napsütéses órák száma szeptember-októberben és januártól-március végéig.
A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a +26 fokot, míg télen nem süllyed -15 alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás 10 %-al alacsonyabb, ingadozása viszont kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg.
A klímaterápiát egyéb gyógytényezőkkel egészítették ki, úgymint diétás konyha, vízgyógyintézet, inhalatórium, elektro- és fényterápia, fekvő- és terrain kúra, magaslati fövenyfürdő, orvosi laboratórium.
Társas helyiségek, teniszpálya, korcsolya- és két sílesiklópálya szolgálta a kulturált kikapcsolódást.
A gyógyszálló szolgáltatásait anyagcserezavarokban, asthmában, légúti hurutokban, vérszegénységben, étvágytalanságban, idegrendszeri zavarokban, álmatlanságban szenvedő betegeknek ajánlották.
A szolgáltatások napi ára a szobák komfortfokozatától függően 10-32 pengőig terjedt, a felhasznált gyógyszerekért külön kellett fizetni. A magas költségek miatt 1932 és 1942 között összesen 754 beteg vette igénybe a gyógyszálló szolgáltatásait. Mindezek ellenére 1937-38-ban még 120 ágyas épületrésszel bővítették, mely jelenleg "B" hotelszárnyként működik.
Az intézet a háború alatt egy évig német hadikórház volt. A berendezések zöme tönkrement, a megmaradt ingóságokat a környékbeli falvak lakosai hordták szét, megnehezítve ezzel a háború utáni újrakezdést. A gazdasági nehézségek és csapások ellenére is Csonka László arra törekedett, hogy Kékest, ha nem is teljes egészében, de rendbe hozza és újraindítsa. Utolsó tartalékait is a szálloda helyreállítására fordította, mikor 1949-ben a szállodát államosították. 1950-ben az Egészségügyi Minisztérium nyitotta meg, mint Magyarország magaslati gyógyintézetét 270 ággyal, 2-5 ágyas kórtermekkel. Az ágyszámot fokozatosan bővítették, ennek keretében 1955-ben került sor a 30 ágyas gyermekosztály megnyitására is, az így már 335 ággyal működő intézetben, ahol a következő években 4500-5000 beteg ápolására került sor.
Évtizedek alatt fokozatosan alakultak ki azok a feltételrendszerek, melyek lehetővé tették a rehabilitációs betegellátó tevékenységet. A pajzsmirigy és légzőszervi profilú belgyógyászati osztályok munkáját laboratóriumi-röntgendiagnosztikai részleg, fizikoterápia segítette. 1958-ban izotóplaboratórium létesült a pajzsmirigybetegségek vizsgálatára, hazánkban akkor a legmodernebb felszereléssel.
A gyermekosztály működését elősegítette, hogy szanatóriumi tartózkodásuk ideje alatt általános iskolai oktatásban részesültek az ellátott gyermekek.
Az ellátás biztosítása érdekében az intézet gazdálkodása sok tekintetben önálló volt. Saját vízmű, pékség, sertésgazdaság, kertészet üzemelt.
A kékestetői épületek élettartamát eredetileg 50 évre tervezték. 1968-tól számos rekonstrukciós terv készült, melyek pénzhiány miatt teljes egészében nem valósultak meg. Ennek ellenére számos, a rekonstrukciót előkészítő építkezés történt, melyek az infrastruktúra jelentős javulását és fejlődést eredményeztek az intézet életében. Gazdasági épület, orvosi lakások is épültek, majd összeköttetés létesült a mátrai vízgyűjtő rendszerrel, mely megoldotta az addigi vízellátási nehézségeket. 1972-ben felépült az orvos- novérszálló, 1974-ben elkészült az A és B épületet összekötő központi diagnosztikai és terápiás szárny, melyben elhelyezésre kerültek a központi és az izotóplaboratórium, a röntgenosztály, az egyéni és tereminhalatórium, mindegyik korszerű műszerekkel és berendezésekkel. Az újjászervezett tevékenységet, valamint allergológiai vizsgálatokat végeznek a környező megyék betegei számára. Napjainkra a pajzsmirigy-diagnosztika citológiai és ultrahangvizsgálatok lehetőségével bővült.
1980-ban létrejött a Mátrában működő gyógyintézetek szakmai és gazdasági integrációja. Azóta a központosított rendszeren belül szerveződik a kékestetői egység gazdasági feltételrendszere, megtartott szakmai önállósággal.
Az intézet sajátos helyzetéből adódóan jelentős funkcionális együttműködést alakított ki a környezetében levő kórházakkal, elsősorban a gyöngyösi Bugát Pál Kórház sebészeti osztályával a pajzsmirigybetegségek gyógyítására.
A szakmai tudományos társaságokkal közösen évenként pajzsmirigybetegségekkel, illetve asthma bronchialéval foglalkozó országos tudományos rendezvényeket szerveznek az intézetben több évtizeden keresztül.
Ezeken az intézet belgyógyász szakorvosai rendszeresen előadásokat is tartottak. A továbbképzéshez és tudományos munkához jól felszerelt orvosi szakkönyvtár áll rendelkezésre.
Napjainkban a gyógyítás a társadalombiztosítás által finanszírozott 100 ágyon történik légzőszervi rehabilitációs tevékenység formájában. Az intézet a pajzsmirigybetegségek gyógyítása terén szerzett tapasztalatait járóbeteg-szolgáltatás révén kamatoztatja. A 30 ágyas gyermekosztály működése az utóbbi években az iskolai nyári szünet idejére korlátozódik.
A jelenlegi gyógyító tevékenységhez izotóp- és laboratóriumi diagnosztikát, röntgen- és UH-diagnosztikát, citológiai diagnosztikát, légzésfunkciós vizsgálatokat alkalmazunk, továbbá a gyógyító folyamatot inhalációs terápiával, gyógytornával, sóbarlang-terápiával, fizikoterápiával egészítjük ki.
A gyógyintézet életében jelentős eseményt jelentett 1991-ben a B hotelszárny teljes rekonstrukciója. A felújítás után 2-3 ágyas, fürdőszobás, televízióval felszerelt szobákat alakítottak ki. Az utóbbi években a finanszírozott ágyszám csökkentése következményeként a szobák egy részét turisztikai forgalomban hasznosítja az intézet.

Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Kékestető településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Kékestető településen