2022. augusztus 18. csütörtök (33. hét) van, köszöntjük Ilona nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Túraajánlatok

Nevezetes túrautak
Itt a Mátrában megtalálható olyan turistautak közül lehet választani, amelyek valamilyen különlegességgel bírnak.
 A kis Rákóczi turistaút a Mátrában
 A Rákóczi turistaút (jelvényszerzõ túra) a Mátrában

A Rákóczi turistaút (jelvényszerzõ túra) a Mátrában

II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk születésének 300. évfordulója tiszteletére 1976-ban az Országos Erdészeti Egyesület Mátrafüredi Csoportja a Gyöngyöst Parádfürdõvel összekötõ sárga sáv jelzésû turistautat felújította és Rákóczi turistaútnak nevezte el. Ez, a Mátrát É-D-i irányban átszelõ, több mint 30 km-nyi turistaút a hegység egyik legszebb és legváltozatosabb útvonala, melyet 2002-ben a Kékes Turista Egyesület további látnivalók és Rákóczi-emlékek bevonása céljából mintegy 13 km-rel hosszabbított meg. Az alábbiakban ezt, a már kibõvített - idõközben kisebb nyomvonal-korrekción átesett - sárga sáv jelzésû Rákóczi turistautat mutatjuk be, melyet egy nap alatt is be lehet járni, de a számtalan látnivaló megismerése céljából érdemes két vagy három napot rászánni.
Túránk kezdõpontja Parádsasvár, amit Budapestrõl, Gyöngyösrõl és Egerbõl, de a keleti országrész számos városából elérhetünk távolsági autóbuszjárattal. Személykocsival is eljuthatunk ide a 24-es számú fõutat igénybe véve, amelyen Gyöngyös felõl 24, Eger felõl 36 km-t kell autóznunk. Gyöngyössel még ennyi gondunk sem lehet, hiszen országos viszonylatban is kiemelkedõen jók a közlekedési kapcsolatai (gondoljunk csak az M3-as autópályára), de busszal és vonattal is kényelmesen eljuthatunk a Mátra kapujába.
Az üveggyár mellõl (igazolójel) indulunk ÉK felé a Rákóczi utcán, a gyár elõtt bemutatóterem és mintabolt, valamint üvegmúzeum található. A nemzetközileg ismert üzem az 1767-ben Parádóhutáról ide átkerült üveghuta felfejlõdött utóda, s így a Rákóczi által alapított parádi üveggyártás méltó folytatója. Utunk egy kis emelkedõvel kezdõdik, majd a mûvelõdési házat elhagyva lejtõssé válik. Jobb oldalon hamarosan feltûnik a híres parádi gyógyvíz palackozója, és még az útkanyar elõtt balra betérünk az erdõbe. Keresztezünk egy villanypásztát, majd létra segítségével egy bekerített fiatal tölgyesbe érünk. Ez a Sós-cseri tetõ, egy idõsebb fa törzsén találjuk a túramozgalom igazolójelét. Utunk következõ szakaszára, a Várhegy és a Som-hegy oldalára, valamint a Kékes tömbjére nyílik innen szép kilátás. Ugyancsak létra segítségével hagyjuk el a fiatalost, és a Széchenyi-hegy keskeny gerincén, gyertyános-tölgyesben jutunk a fényespusztai mûútra. Ezen jobbra fordulva érjük el a 24-es fõutat, amelyen átkelünk. Jobbra találjuk a szállást és étkezést kínáló Túra kempinget. A buszmegálló mellett néhány métert meredeken kell fölfelé kapaszkodnunk, mígnem elérünk egy szintutat. Ezen jobbra mintegy 150 métert haladunk a bükkösben, majd egy kis völgyecskében balra fordulva kaptatunk egy erdészeti dózerútig. A Hársas-tetõ nyergéig ezen a kanyargós, változatos erdõkön keresztül vezetõ, igen enyhén emelkedõ úton folytatjuk túránkat. A Várhegy meredek DNY-i oldalában vagyunk, alattunk néhol félelmetes a mélység. Itt csillog a Köszörû-völgyi víztároló víztükre, mely a Parádi-medence ivóvíz-ellátását hivatott szolgálni. Idõnként meg-megnyílik a fák koronája, és teret enged a szemnek: Parádsasvár házaitól a Som-hegy alatti rétekig pásztázhatjuk a látóhatárt. A Hársas-tetõ alatti nyeregben egy idõs cserfán található az igazolójel. Ez a Tariska-rét határa, erdei utak csomópontja. A villanypászta mentén az ÉK felé tartó lejtõs kocsiútra térünk, majd néhány méter után elhagyjuk a szélesedõ kocsiutat és egy keskeny ösvényre, a K-i irányú Kétbükk-közti-patak völgyébe térünk. A mélyen a sziklák közé vágódva kanyargó patakot követve vegyes összetételû erdõben ereszkedünk le Parádóhutára, ebbe a hangulatos kis hegyi falucskába.
A vegyesbolt és a sörözõ mellett indul jobbra fölfelé a sárga kör jelzés, amelyen 600 métert gyalogolva a gyér vizû, kissé kénes Tót-berki csevicéhez juthatunk. Balra tartva a buszmegállóhoz sétálhatunk, mi azonban egyenesen, a Hunyadi utcán indulunk, és egy erõsebb emelkedõ után érünk a Klarissza-csevicéhez. Érdemes megkóstolnunk a szépen kiépített forrás vastartalmú, vérképzést segítõ gyógyvizét. Továbbindulva meredeken, a piros kör jelzéssel együtt kapaszkodunk fel a Méhészkerthez, ahol a következõ igazolójelet találjuk. 1708-ban a közelben állította fel Rákóczi az elsõ mátrai üveghutát. Továbbindulva meredeken kapaszkodunk fel a Méhészkerthez, ahol a sárga sávval együtt a P+ jelzést láthatjuk, s azzal együtt balra fordulunk. 200 méter megtétele után egy útelágazásban találjuk a következõ igazolójelet.
(Az innen induló sárga kereszt jelzés a „kis Rákóczi turistaút”, több mint 10 km-t rövidítve, a Tarna és az Ilona-patak völgyét kihagyva a Pál-bikk nyergénél csatlakozik újból utunkhoz.)
Nagyjából É felé tartva, az üdülõtelkek és az erdõ határán vezet ösvényünk, majd a templom elõtt balra kanyarodva kiérünk a parádi mûútra. Ezen egyre erõsebb lejtéssel jutunk Parádra, ahol az elsõ, a Hársfa utcán balra fordulva mindjárt Asztalos Johák fafaragó házához érünk (igazolójel). Az 1980-ban elhunyt mûvész számos alkotása jelenleg a Kékesi u.2. sz. alatt (a régi tûzoltószertár épületében) szerdától vasárnapig, 9-15 óra között tekinthetõ meg. Különösen figyelemreméltó a Rákóczi szabadságharc történetét bemutató dombormû, valamint több híres betyár (Vidróczki Marci, Sobri Jóska stb.) életnagyságú szobra.
Ezután a Petõfi utcán jobbra fordulva, majd a bodonyi bekötõútra térve az arról nyíló Sziget utcában találhatjuk meg az 1600-as években épült, múzeumnak berendezett Palóc házat (igazolójel). Innen K felé, az újjáépített Rákóczi utcán (az 1998-as nyári esõzések után a Parádi-Tarna kilépett medrébõl és utcákat, házakat alámosva igen nagy pusztítást végzett), majd a patak hídján átkelve a Kossuth úton folytatjuk utunkat. Ez a völgyben hosszan elnyúló község fõutcája. A Parádi Kisvendéglõ és a Muskátli Vendégfogadó után Parádfürdõre érve az út bal oldalán pillanthatjuk meg a Cifra Istállót, melynek kocsimúzeumát feltétlenül tekintsük meg! Parkolókat és üzletsort elhagyva érünk a buszmegállóhoz, mellette az ugyancsak felújított Erzsébet Szálló épülete. Szemben, az út túloldalán találjuk a gyönyörû falfestményekkel díszített Freskó éttermet.
Túránk DK felé, majd a patakon átkelve a Károlyi család által több mint száz éve létrehozott kastélypark mellett D-i irányban, az Ilona-völgy mentén folytatódik. Nemsokára egy hatalmas kocsánytalan tölgyet láthatunk az út mellett, amelynek már csak sajnos száraz, öreg ágaitól megszabadított törzse áll. Ez a valamikori Rákóczi-fa (igazolójel), amelynek óriási méreteire jellemzõ, hogy mellmagassági törzskerülete kb. 6 méter. Az elõbb említett parkban égbe nyúló nyárfák büszkélkednek, egyikük még a Rákóczi-fánál is tekintélyesebb méretû volt. A rét túloldalán, a lombok között látható a Károlyiak egykori parádfürdõi kastélya. Egy faragott székelykaput, majd egy másik idõs tölgy mellett lévõ Mária-képoszlopot elhagyva üde rétek által kísért aszfaltozott keskeny úton járunk. 100-110 éves vadgesztenyékbõl és kislevelû hársakból álló páratlan szépségû fasor szegélyezi utunkat. Mondhatjuk, õk a Parád-Recsk közötti híres gesztenyefasor „kistestvérei”. Magunk mögött hagyva a sándorréti elágazást, valamint az egykori gépjavító állomás épületeit beérünk az erdõbe, és hamarosan a Szent István-csevice szén-dioxidban dúskáló, ízletes vizével olthatjuk szomjunkat (igazolójel). Továbbindulva 300 m után jobbra letérünk a mûútról, majd a réten átvágva, a Macska-lyuk vízmosása mentén erõs emelkedõvel folytatjuk utunkat. A Pál-bikk-nyeregnél lévõ bekerített fiatalosnál csatlakozik hozzánk a Parádóhután elhagyott sárga kereszt jelzés. Itt É felé fordulunk, és a fenyõerdõ szélén haladva, a Lapossás-dombot megmászva érjük el a Hurok út nevû bitumenes erdészeti feltáróutat. Bükkös szálerdõben vezet tovább töretlen emelkedésû utunk, melyet néhány nyírfa, tavasszal pedig az odvas keltike és a szagos müge virágszõnyege tesz színessé. A természetvédõk kezelésében lévõ Rózsaszállás erdészház (igazolójel) mellet elhaladva ismét találkozunk a visszakanyarodó erdészeti úttal. (A sárga kereszt jelzés itt elválik tõlünk és a Gabi halála felé folytatódik, hogy a Sombokornál ismét találkozzunk vele.) Kõrakással megtámasztott régi kocsiútra térünk, amely a Disznó-kõ meredek oldalában, hatalmas mohás sziklatömböktõl kísérve, egyenletes emelkedéssel kapaszkodik fölfelé. Alattunk szédületes mélységben kanyarog az erdészeti út, egy oldalgerincen megnyílik az erdõ lombja, és a Keleti-Mátra hegycsúcsait szemlélhetjük. Hamarosan elérjük az országos kék jelzést. Ezen élesen jobbra kanyarodva elõbb egy oldalhorpadást bejárva egy szép kilátást nyújtó kopárost szelünk át, majd a Disznó-kõ gerincorrára érünk fel. (Jobbra kék háromszög hívogat le a pár lépésre megbúvó sziklakilátóhelyre, az igazolójelhez, ahonnan a mélységben fekvõ Parádi-medencére nyílik kilátás.) Ösvényünk hajtûkanyarral a Kis-Sas-kõ északi oldalába fordul, ahol különbözõ korú bükkösökön át, folyamatosan emelkedve feljutunk a gerincre. Innen percek alatt elérjük a Sas-kõ csúcsán álló I. világháborúban elesett turisták emlékmûvét (igazolójel). Északi, valamint a lentebbi kiugró sziklapárkányról déli irányban is szépséges panorámában lehet részünk, elõbbi látóhatárt tiszta idõben a Magas-Tátra hegycsúcsai határolják. A Mátra hullámos fõgerincén, bizarr sziklák között haladunk tovább szinte vízszintes úton, majd az Erzsébet-keresztnél megállva észak felé talán még az elõzõnél is szebb kilátásban gyönyörködhetünk. Kényelmes, füves utunk a Sötét-lápa nyergébe lejt, ahol keresztezzük a sífutásra is alkalmas Felsõpincési erdészeti földutat. Innen egy húzós, de viszonylag kellemesnek mondható emelkedõvel, öreg bükkösben érjük el a Kékes csúcsát. Ha még az elõbbi, magasztos jelzõkkel illetett panoráma látványát is fokozni akarjuk, érdemes fölmennünk a TV-torony körkilátójába. Az igazolójelet a csúcskõ mellett, az újonnan avatott Rákóczi kopjafán találjuk.
Hazánk legmagasabb pontját ÉK felé, a Tetõ étterem mögött, bükkerdõben hagyjuk el. A sífutó utat ismét keresztezve érdemes egy kis kitérõt tennünk a tájvédelmi körzetet jelzõ táblánál induló sárga háromszög jelzésû ösvényen. Vörösfenyõk mögött meghúzódó, varázslatos fekvésû tisztásra érhetünk, ahol párját ritkító panorámában lehet részünk a Karancstól a Bükkig, elõtérben a Mátra hegykoszorújával. Visszatérve utunkra a hegység fõgerincén, évszázados bükkök és helyenként elkõrisesedett bükkös, majd fenyves fiatalos szélén haladunk egyre meredekebb lejtéssel a keresztezõ sárga kereszt jelzésig. Innen egy rövid, de rendkívül meredek, kellemetlen lejtõ következik a Som-nyeregig (igazolójel). Legyünk nagyon óvatosak! Enyhébb lejtésû ösvényen, fiatal vegyes erdõben jutunk le a Honvéd üdülõhöz. A 24-es úton átlépve a parkoló szélén, aztán a mûút melletti ösvényen, majd egy kis szakaszon az Országos Kékhez csatlakozva nemsokára Mátraházára, a turistautak jelentõs csomópontjához érünk.
A buszpályaudvar, a posta, végül a Népstadion edzõtábora mellett elhaladva balra, a szanatórium lakótelepe mellet vezetõ kövesútra térünk. Az enyhén lejtõ út hajtûkanyarját levágva, a szanatórium fõbejárata után a sárga kereszt jelzés ismét másfelé tart. D felé haladva a letermelt erdõrészen rövid emelkedõvel egy kis kúpra érünk, ahonnan a fakitermelés következtében majdnem körpanorámában gyönyörködhetünk a DNy-i Mátrától a Kékesig. Némi lejtõ után jobbra ágazik ki utunkból a sárga kör jelzés, amely Ny-ról, mi viszont K-rõl kerüljük meg a Hórakó lefolyástalan, szakadékszerû mélyedését. A Hórakó elnevezés arra utal, hogy ebben a fagyzugos mélyedésben sokszor még májusban is látni hófoltokat. Hegyoldalban kanyargó ösvényünk hamarosan a sárga háromszög elágazásához ér. Ezen mintegy 150 métert sétálva, egy rozoga völgyhíd után érünk a Kecske-bérc kiugró sziklájára (igazolójel), ahonnan a Szanatóriumra, a Somor-patak völgyére és a Kékesre nyílik szép kilátás. A sárga sáv jelzésre visszatérve a Kalló-völgy peremén haladunk tovább. Jobbról fiatalos kísér, míg a völgy felõli oldalon a fakitermelés hatására a hosszan elnyúló patakvölgyre és a szemben lévõ Remete-bércre nyílik panoráma. Áthaladunk az Ózon Hotel parkján, majd a buszmegálló után tölgy szálerdõbe érve a Bérc Hotel és a Református üdülõ bekötõútját is keresztezzük - csakúgy, mint a Négyeshatár felé vezetõ erdészeti feltáróutat. Nemsokára két turistaút-elágazás következik: elõször a sárga kör jelzés indul balra a felújított Gyökeres-forrás felé, aztán egy bozótos részt elhagyva egy jobbra tartó ösvényen fut a sárga rom jelzés. Tegyünk ezen egy rövid kitérõt a Hanák Kolos kilátóhoz (igazolójel). Mátrafüred hagyományõrzõ lakossága az erdészet segítségével hangulatos pihenõ- és emlékhellyé alakította a környéket padokkal, emlékoszloppal és szalonnasütõ hellyel. Nem utolsó sorban itt is a fakitermelés hatására keletkezett egy remek kilátóhely, ahol az Alföldbe simuló mátrai táj megragadó látványa fogad bennünket. Hanák Kolos egyébként a mátrai turizmus úttörõje volt, õ írta a hegység elsõ útikalauzát is. Az emlékhelyrõl Ny felé a Zsoltáros-réten át kisétálhatunk az egykori sástói kõbánya pereméhez is. A terület rekultivációja már elkezdõdött, és egyszer talán létrejön majd az ide megálmodott geológiai bemutatóhely is. Térjünk vissza utunkra, amely egyre meredekebben lejt, és kisebb szerpentineket leírva pár perc alatt a Rákóczi-forráshoz (igazolójel) visz. Ez a Mátra egyik legismertebb, legjobb vizû forrása. Ismét találkozunk a szanatóriumnál elhagyott sárga kereszt jelzéssel, ezen a Máriácskát érintve, a piros körön pedig a Madárvédelmi bemutatóerdõn keresztül túrázhatunk Mátrafüredre. Mi azonban DNy felé sétálunk tovább, elhaladunk egy villanyvezeték alatt, elhagyjuk a Muzsla-völgybe vezetõ kocsiutat is, és enyhe emelkedõvel, ligetes, kõrises erdõrészen át hamarosan a Muzsla kilátóhoz érünk. Innen leginkább a Sástó felé kanyargó országutat és Mátrafüredet csodálhatjuk, de jól látszanak a mátraaljai települések, Gyöngyös és a Sár-hegy is. Meredeken lejtõ és kissé szerpentinezõ ösvényünk fenyõerdõ szélén halad tovább, és a Muzsla utcára érve, majd a Kalló utcán jobbra fordulva mindjárt Mátrafüred központjában vagyunk.
Elhaladunk az Avar Szálló, a büfésor, a buszmegálló és a kisvasút végállomása mellett is. Jelzésünk a gondozott park szélén, a Gyöngyösre vezetõ kerékpárúttal együtt a kápolna (igazolójel) mellett halad tovább. Az abasári elágazásnál az út túloldalán, a régi iskola épületében palóc népmûvészeti kiállítás látható. Az alsó buszmegállót elhagyva, utána mintegy 100 méterrel a zebrán átvágunk a 24-es fõúton, majd keresztezzük a kisvasút sínpárját is. Az erdészeti középiskola sportpályája mellett, a kerítés külsõ szélén, a Pipis-hegy oldalában folytatódik túránk. Jobbra a hegyoldalban rádiótelefon-adótorony éktelenkedik, a fenyves nyiladéka télen szánkópályaként mûködik, míg balra az iskola impozáns épületegyüttese látható. Utunk hátralévõ része a Sár-hegyen keresztül vezet Gyöngyösre. Ez a viszonylag kis hegy mind társulásokban, mind fajokban nagyon gazdag. Többféle erdõ, pusztafüves lejtõk, cserjések, sziklai és mocsári életközösségek, természetközeli és az emberi hatásokat mutató növényegyüttesek váltják itt egymást. Az alig néhány száz hektárnyi területen félszáz védett növény és közel száz védett állat találja meg az életterét. A hegy bejárásához, a természeti szépségek megismeréséhez 1996 nyara óta 12 állomásból álló természetismereti tanösvény nyújt segítséget, melyet a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanárai és tanulói hoztak létre. A tanösvény nyomvonala gyakorlatilag megegyezik sárga sáv jelzésû turistautunkkal, így nekünk is alkalom adódik bepillantani a terület rejtett szépségeibe. A gyeptársulás után fenyõvel elegyes tölgyerdõn, késõbb cseres-tölgyesen halad át utunk az egykori ipari kisvasút vonalát követve, majd a vitorlázórepülõ-tér DK-i sarkához érve kaszált, taposott gyepet szemlélhetünk. A Szállási erdészházig melegkedvelõ tölgyest szelünk át, aztán a Szent Anna-tó (igazolójel) körül a feltöltõdött kis tavacska mocsárvilágában és a mellette álló festõi kápolnában gyönyörködhetünk. Innen a csúcsig hosszú kapaszkodóval vezet az ösvény a cserjés, bozótos hegyoldalban. A Sár-hegy tetején, az antennák tövében a hegy kialakulását és geológiáját tanulmányozhatjuk, majd innen a nyeregbe érve láthatjuk a terület legértékesebb növénytársulását, a pusztafüves lejtõsztyeppet. A Cseplye-tetõn felejthetetlen körpanorámában lehet részünk; az embernek már-már az az érzése, hogy a világ tetején áll. Emellett tiszteleghetünk Szerencsés Imre gyöngyösi gyógyszerész és botanikus, a Sár-hegy növényvilágának kutatója kopjafájánál (igazolójel) is. Meredeken lejtõ sziklás terepen visz tovább az ösvény, közben szépen látni azokat a kõrakásokat, amelyek a múlt századi szõlõparcellák határai voltak. A Visonta-hegy nyergében több foltban törpamandulát is láthatunk. Ny felé fordulva utunk talán az eddiginél is kellemetlenebbül lejt, hobbitelkek között, egy kis völgyecskében haladunk. Az iható vizû Szõke-kutat elhagyva a lejtõ érezhetõen szelídül, miközben szõlõtáblát mellõzünk és átvágunk egy szántóföldön. A Külsõ-Mérges-patak hídja után a temetõ mellett, a kisvasút megállója után a Mátrai út melletti kerékpárúton balra kanyarodunk. A Belsõ-Mérges-patakot is keresztezve jobbról a Károly Róbert Fõiskolát, majd a jelzõlámpa után balról egy lakótelepet mellõzünk (ezen a szakaszon már nincs turistajelzés). A következõ lámpánál, az Orczy-kert sarkánál balra, a Kossuth utcára térünk. Balra az Orczy kastély látható, mely a Mátra Múzeumnak ad otthont. Semmiképp ne hagyjuk ki messze földön híres természettudományi gyûjteményének megtekintését! Szemben a gimnázium épülete, melynek sarkánál, a Könyves Kálmán téren jobbra fordulva (balra az 1848-as emlémû) hamarosan a Hotel Opál elé, II. Rákóczi Ferenc szobrához (igazolójel), túránk végéhez érünk.

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESÕ


településen

HIRDETÉS

ELFOGADÓHELYEK

KIEMELT AJÁNLATNK

PARTNER

Jooble álláskeresés
Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum

Oldal tetejére