Néhány évvel ezelőtt felröppen a hír, hogy Gyöngyös város ipari területén hulladékégető építését tervezi egy gazdasági csoport.
Első hallásra kicsit nevetségesnek tűnt az ötlet, hiszen ki építene égetőt a „Mátra kapujába”, akkor mikor a Mátra turisztikai fejlesztése van terítéken. A tervezett helyszíntől légvonalban néhány 10 km-re található az ország legnagyobb tüdőszanatóriuma, illetve a környéken már füstölög egy óriási kémény... Valószerűtlennek tűnt az égető terve annak ismeretében is, hogy az egész régió hulladék elhelyezését, kezelését Hejőpapiba képzelte el és tervezte meg a mindenkori hatalom...

Nos... „Isten útjai kifürkészhetetlenek...”

Beindult a hulladékégető projekt. Komoly meggyőző munka folyt a városban és környékén az égető elfogadtatására. TV interjúk, riportok, közmeghallgatások, stb. valahogy mégsem akarta a lakosság lenyelni az égetőt...
Egyesületünket, kapacitás és idő hiánya miatt, felkészületlenül érte ez az egész terv. Természetesen utána jártunk a technológiának és nemzetközi megítélésének. Kutakodásunk meglepő eredményt hozott:

Nemzetközi előzmények:
Információk a Thermoselect vállalat működéséről:
(Az alábbi szövegrészt a Lengyel Országos Hulladékgazdálkodási Társaság közleményéből, lengyelről magyarra Horváth Hubert fordította)
A thermoselect számos alkalommal megszegte az olasz környezetvédelmi szabályokat.
Többek között illegális veszélyes hulladéktárolással a saját ingatlanain, avagy tisztítatlan, normafeletti szennyezőanyag tartalmú kibocsátásával szemétégető üzemeiből, a környező vizekbe, légkörbe.
A vállalat több esetben a szükséges engedélyek nélkül folytatta tevékenységét, vagy egyszerűen korrumpálta az illetékes hivatalnokokat ezen engedélyek beszerzése érdekében.
1992-ben a Thermoselect igazgatótanácsának 5 tagját marasztalták el jogerősen 3-tól 11 hónapig terjedő szabadságvesztéssel az elkövetett bűncselekmények miatt.
A Thermoselect számtalanszor vezette félre a helyi hatóságokat, hamis információk közlésével a felépült telepei adataival kapcsolatban. Továbbá megkísérelte megvesztegetni azon hivatalnokokat, akik az építési és emissziós engedélyek kiadásáért voltak felelősek.
Fenti okokból kifolyólag a LOHSZ figyelmeztet, hogy a lengyel hatóságok ne fogadjanak el semmilyen a Thermoselect által vázolt javaslatot, hanem alternatív és ellenőrzött megoldásokatv válasszanak, amelyek a környezetre nem veszélyesek.
A TS törvénysértő tevékenységének részletei:
1990 tavaszán az Idealgo Srl (KFT) igazgatója Günther Kiss, Villadossola település területén (Verbania –Észak Olaszország) létrehozott egy kísérleti szemétégető (pirolízis) üzemet.
A telep kibocsátása miatt nyugtalan lakosok a hatóságokhoz fordultak, hogy kiderítsék, hogy a vállalat minden – a tevékenysége folytatásához szükséges – engedéllyel rendelkezik-e. Mint kiderült Kiss nem rendelkezett a szükséges papírokkal és törvénytelen módon kezelte a hulladékot. A hatóság az üzem bezárása mellett döntött.
1990 októberében Kiss a Piedmonti (Észak Olaszország) hatóságokhoz fordult egy, napi 1 tonna kapacitású hulladékégető üzem beindításának engedélyezése érdekében. Annak ellenére, hogy az összes elengedhetetlen engedély hiányzott, az égetőmű „elindult”.
1991 januárjában az Idealgo Srl nevét megváltoztatták TS Srl-re. Günther Kiss igazgatósági tagsága hivatalosan megszűnt. A TS elnöki székébe egy német állampolgár Franz Jurgen Riegel ülhetett. Az igazgató tanács további tagjai Ise Marie, Gudula-Freitag (sajtóreferens), Renato Viviani és Emanuele Lanteri. A TS irányítása abban az időben a Liechtensteinben bejegyzett Rheticus AG (Rt) tulajdonában volt.
1991 március 6-án a TS üzemben robbanás történt, amelyben két dolgozó megsérült, valamint a berendezés egy része is megsemmisült. Ennek ellenére a vállalat tovább működött.
Így 1991 márciusában a TS egy, napi 100 tonna kommunális hulladék feldolgozására képes kísérleti üzem engedélyeztetését kezdeményezte.
A Regionális Technológiai Tanács beleegyezett a vállalat telepének 3 hónap alatt történő felépítéséhez, majd annak beindításához és a kísérletek elkezdéséhez a következő 6 hónapban. Továbbá abba, hogy az üzemet az engedélyek lejártától számított 3 hónapon belül felszámolják. Arra való tekintettel, hogy egy kísérleti üzemről volt szó, a hatóságok nem követelték meg a TS-től a környezetvédelmi szabályozók betartását. 1992 január elején a telep megkezdte működését.
Figyelemre méltó az a tény, hogy egy ekkora kapacitású telepet kísérleti üzemnek tekintettek. Ez a minősítés akkor helytálló, ha egy hasonló rendeltetésű kísérleti üzemben naponta felhasznált hulladék mennyisége nem haladja meg a néhány 10 kg-tól a pár mázsáig terjedő tömeget.
1992 január végén egy helyi környezetvédő szervezet gyanújával a verbaniai ügyészséghez fordult, amelyet a TS területén végzett kutatásaik eredményeivel támasztottak alá. Az ügyészség által végrehajtott helyszíni vizsgálatból kiderült, hogy a vállalat telepén veszélyes anyagokat halmoztak fel. 1992 júniusában Antonio Simone ügyész leállítatta a telep működését és az eredményeket bíróságra vitte, hogy elérje a TS elmarasztalását a környezetvédelmi előírások megszegéséért és okirat hamisításért. A bíróság döntése nyomán Günther Kiss-t 11 havi, míg az igazgatótanács tagjait 3-6 havi szabadságvesztésre ítélték. 1992 októberében a telep ismét elkezdett működni.
1992 októberében egy verbaniai környezetvédő szervezet birtokába jutott a CO-VER vállalat üzleti ajánlata, amelyet a TS-nél keletkezett hulladékok elszállítására és lerakóban való elhelyezésére adott. Az ajánlatból kiderül, hogy a TS üzemében napi 60 tonna állandó hulladék keletkezik. Ezen felül havi 13 tonna gipsz (égéstermékek semlegesítésére használják), valamint havi 8 tonna fém-oxid.
Ezek az információk gyökeres ellentétben vannak a TS tájékoztatásával, amely szerint sikerült olyan technológiát kifejleszteniük, amely teljes mértékben felhasználhatóvá teszi a hulladékot, annak felhasználható anyagokká (gáz, építőanyag, fém) történő átalakításával. És amely 1 %-nyi tovább nem használható, elhelyezést igénylő hulladékról számolnak be. A viszonyítás kedvéért, egy hagyományos hulladékégetőben kb. fele annyi végleges elhelyezést igénylő hulladék keletkezik, mint amennyi a TS üzemében (Németo-i adat) termelődik.
1993 elején a TS „energetikai üzem” minősítést kapott Corrado Clini-től, az Olasz Környezetvédelmi Minisztérium Levegőtisztaság Védelmi Osztályának vezetőjétől. Mindezt annak ellenére, hogy az üzem egyáltalán nem termelt energiát, sem villamos áram, sem távhő formájában. Ennek a döntésnek köszönhetően a TS felmentést kapott a környezetvédelmi és hulladékégetőkre vonatkozó szabályozások betartása alól.
1993 áprilisában két robbanás történt a telepen.
Ugyanekkor, a verbaniai ügyész ismételt helyszíni vizsgálata illegális mérgező hulladék depóniát (lerakatot) fedezett fel a TS telepén. Az ügyész döntése értelmében a telepnek 1 hónapra be kellett zárnia.
1995 június 23-án Aldo Reschigna, Verbania polgármestere elrendelte a TS kommunális csatornarendszerbe történő szennyvízkibocsátásának megszüntetését, mivel a vizsgált minták szerint annak nagyon magas volt a klór tartalma (1760 mg/liter), ammónium nitrát és cink tartalma (14,5 mg/liter fölött). (hozzáfűzendő, hogy 3,45 mg/literes ólomtartalma a Lengyelországban megengedett határértéket közel 7-szeresen lépte túl.)
Fentieken túl a TS 1995-ben két korrupciós botrányt is kirobbantott Svájc Ticino nevű kantonjában.
Az elsőről az Il Mattiono újság számolt be, miszerint még 1991-ben Günther Kiss 800 ezer svájci frankos csúszópénzt juttatott a Lega del Ticino nevű politikai párt javára.
1994 vége felé a TS szintén megpróbálta megvesztegetni az a döntőbizottságot, amely a Ticino Kanton hulladékkezelési technológiáját volt hivatott eldönteni. Mindkét megvesztegetés azt szolgálta, hogy a TS-nek sikerüljön tendert nyerni és telepet létesíteni Svájc területén. (Végül a kanton visszalépett az égetőmű beruházástól -más vállalatok relációjában is -és egy alternatív hulladékhasznosítási megoldás mellett döntött.)
1995 decemberében a verbaniai ügyészség anti-korrupciós eljárást indított Günther Kiss és a Környezetvédelmi Minisztérium korábbi osztályvezetője Corrado Clini ellen.
1996 februárjában a TS sorozatos botrányokat robbantott ki, ezúttal Németországban.
A vállalat megvesztegetett hivatalnokok útján próbálta megváltoztatni az égetőműről kötött szerződés feltételeit, úgy hogy a korábban kiadott nehézfém kibocsátásra vonatkozó megengedett határértéket 0.01 mg-ról, 0,03 mg-ra növeljék. További példaként a támogató szerződésmódosításhoz egy mellékletet is csatolni szerettek volna, amely a veszélyes hulladék (speciális hulladék) égetését is engedélyezte volna.
A megvesztegetések eredmény helyett bírósági eljárást vontak maguk után, valamint a karlsruhei önkormányzatnak vissza kellett vonnia korábbi döntését, amelyben engedélyezte a TS égetőmű létrehozását.
1999 decemberében a média, a karlsruhei égetőmű égésálló kazánjának átégéséről számolt be. A becsült helyreállítási költség 65 millió DM-re rúgott, a telep felépítésének 250 millió márkás költsége mellett. A vészhelyzet 6000 órányi nem teljes üzem (próbaüzem) után alakult ki, annak ellenére, hogy a TS garantálta az objektum legalább 16 000 órányi problémamentes működését.
Fél évvel a katasztrófa után sem működik (!) az égető teljes kapacitással. A média információi szerint a sűrű elégtelenségek miatt a város égetésre szánt hulladékának 40%-át kényszerült lerakóba szállíttatni. Az üzem hiányos kapacitása és (a megengedett értékekhez képest) tízszeres nehézfém kibocsátása miatt, a Biztonsági Kamara megállapítása, hogy az égetőmű a mai napig nem rendelkezik a teljes tevékenységi területét lefedő engedélyekkel...
Fordította: Horváth Hubert

A Zgierz esete a thermoselect-el.
1995. novemberében a Zgierz-i városi tanács partnerségbe lépett az olasz Co.Ge.S. céggel, egy másik olasz thermoselect vállalat közvetítőjeként. A partnerség egy hulladékhamvasztó gyár létesítésére épült. Az égető 150 ezer tonnát éget évenként: 60%-ban veszélyes és ipari hulladékokat. Mivel Zgierz közelében nincs elég veszélyes hulladék, más helyekről is ide kell szállítani, így egész Lengyelország területéről. A beruházás 191 millió márkába kerül, amelyet egyrészt külföldi befektetők fedezik, másrészt környezetvédelmi alapokból, valamit a városi költségvetésből.
Az olasz Verbaniaban működő üzem elleni ügyészségi eljárásra (ott működött a thermoselect anyavállalata) hivatkozva az OTZO felszólította Zgriez városi tanácsát, hogy hagyják abba az üzem építését, és ne vesztegessék a közalapokat erre a projektre, amíg nem tanulmányozták át kellőképpen. Ehelyett a hulladékgazdálkodás környezetbarát metódusait javasolták.

AHOL NEMET MONDTAK A Thermoselect TECHNOLÓGIÁJÁRA:
Svájc- 1995
Lengyelország (Zgierz)- 1996/7
Brazília- 1997
Argentína- 1997
USA (Porto Rico)- 1997
Libanon- 1998
Csehország- 1999
 
További részletek, adatok a thermoselect technológiát alkalmazó üzemekről:
A referencia üzemek Németországban és Japánban
Az ECOLNET WTP Rt.-által készíttetett RKHT-ban referenciaként megadott németországi üzemek jelenlegi állapota:
Németországban egy ilyen berendezés sem üzemel, és a Japánban álló égetőmű szintén nem működik!
Ansbach: az üzem építését megkezdték, de az építés leállt, mert a beruházó cég felbontotta a szerződést a kivitelezővel. A kivitelező valószínűleg a Termoselect lett volna, de úgy tűnt, hogy nem áll olyan helyzetben, hogy a berendezést a szerződéseknek megfelelően felépítse, és üzembe helyezze. (Michael Scharf; Giselher Mätschke)
Hanau: a referenciaként megjelölt erőmű Hanauban nem épült meg és nem is fog megépülni. Született egy polgári döntés az erőmű létesítése ellen, amelynek okai: aggályok a káros anyag kibocsátással kapcsolatban, túl magas költségek, más égetőmű léte a szomszédban, túl kevés tapasztalat a Termoselect eljárással kapcsolatban. (Karin Fischer)
Herten: Ebben a városban működik ugyan egy hulladékégető mű, de nem a Termoselect technológiával. (Helene Langler) A Termoselect tervezett ide egy erőművet, de az engedély iránti kérelmet még ő maga visszavonta, annak hiányosságai miatt. (Dr. Ingo Goedeke)
Karlsruhe: Az Energie Baden-Württenberg nevű cég, mint tulajdonos, és leányvállalata az üzemeltető Termoselect 2004-ben kihirdette a karlsruhei üzem leállítását. Ezért a B.U.N.D. nevű németországi környezetvédő civil szervezet nem érti, hogy hogyan építhetnek egy ilyen üzemet Magyarországon. A leállítás okai: gazdasági szempontból túl drága, technikailag pedig csődöt mondott. A próba üzem alatt is folyamatosan problémákkal küszködött. (Achim Schwind; B.U.N.D.)

Dr. Ingo Goedeke szerint a karlsruhei berendezés a szerződésben vállalt teljesítménynek 1999-ben csak a 22,22 %-át, 2000-ben 16,40 %-át, 2001-ben 13,15, 2002-ben 44,54 %-át és 2003-ban 52 % tudta teljesíteni. így a működési veszteség 2003-ban 41 millió €uróra rúgott.

Chiba (Japán): Japánban működött egy Thermoselect berendezés háztartási hulladékkal, de csak néhány hónapig. Teljesítménye a technikai problémák miatt csak 27%-ot ért el. (Dr. Ingo Goedeke)

AZ RKHT-ban szereplő károsanyag kibocsátási koncentrációk adatairól:

Az RKHT-ban szereplő tervezett kibocsátási koncentrációk adatait összehasonlítottuk a Karlsruheban és Chibaban már működtetett üzemek mért adataival. Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a mért adatok jelentős része magasabb, mint amit a tanulmányban ígérnek, néhány esetben pedig magasan túllépik a határértékeket is.

A karlsruhei adatok Dr.Ingo Goedeke-től származnak. A méréseket az üzemszerű működés alatt végezték három egymást követő napon. A Chibaban mért adatok Prof. Shigeo Sato-tól származnak, melyeket Dr. Ingo Goedeke honlapján meg lehet tekinteni (www.goedeka.de/kawagoe/CHIBAschadstoffe.html). Az adatokat szintén az üzemszerű működés alatt mérték két mérőhelyen.

Kibocsátási határértékek és a kibocsátások összehasonlítása

1. táblázat

	Kibocsátási koncentrációk
Megnevezés	3/2002 KöM rendelet	„Tényleges” (RKHT) kibocsátás Gyöngyös	Karlsruhe-ban mért adatok	Chiba-ban mért adatok
	mg/Nm3	mg/Nm3	mg/Nm3	mg/Nm3
Por	10	0,64	nincs adat	23,8-112,3
SOx	50	0,16	0,3-10,2	0,875-2,5
NOx	200	21	25,7-55,9
CO	50	2,95	2-75,4	0,001-0,005
HCl	10	0,22	0,4	0,3-15,6
HF	1	0,003	<0,1	0,2-0,5
Hg	0,03	0,002	0,0028-0,0104	0,0037-0,02
Összes C	10	1,71	9,7 állandó
Cd és Tl	0,05	0,001	0,00039-0,0034	0,03-0,047
Nehézfémek	0,5	0,013	0,00677-0,02050	-
	ng/Nm3	ng/Nm3	ng/Nm3	ng/Nm3
Dioxinok és Furánok	0,1	0,0057	0,0024-0,0027

A táblázatban zöld színnel vannak jelölve azok a mért adatok, amelyek magasabbak, mint az RKHT-ban ígért kibocsátások, de a határértéket nem lépik át. Bordó színnel vannak jelölve azok az adatok, amelyek a határértéket megközelítik, és piros színnel vannak jelölve a határértéket meghaladó mért értékek.

A 2. táblázatban láthatók még további szennyező anyagok Chibaban mért kibocsátási értékei, amelyek az RKHT-ban nincsenek feltüntetve. A nehézfémeket egyébként a 3/2002-es KöM rendelet is külön tárgyalja.

Chibaban két mérőhelyen folyamatosan mért további anyagok koncentrációja


2. táblázat

megnevezés	alsó érték	felső érték
	mg/Nm3	mg/Nm3
H2S	0,46	14,0
HCN	0,24	19,8
NH3	0,91	4,03
Sb	0,03	0,196
As	0,001	0,004
Pb	0,421	2,672
Cr	0,011	0,035
Co	0,001	0,005
Cu	0,169	1,203
Mn	0,004	0,033
Ni	0,001	0,018
V	kisebb 0,001	0,002
Sn	0,121	0,546
Zn	1,954	9,299
coplanare PCB-	0,0000052	0,001777
PCDD + PCDF	0,00001	0,00154
metán CH4	0,3	1,4
szénhidrogének (C2~C5)	87	634
szén-diszulfid (CS2)	< 0,1	1,5
Benzol C6H6	1,8	42
Toluol C7H6	< 1	< 1
o-, m-, p-Xylol C8H10	< 1	< 1
policiklikus-aromás-szénhidrogének	0,078	0,321
klórfenol C6H4ClOH	0	0,023
klórbenzol C6H5Cl	0,004	0,675

3. A hatásterület
Az RKHT 145. oldalán szerepel, hogy a hulladékkonvertáló mű közvetlen hatásterületét egy 420 m sugarú körben határozták meg, a legközelebbi lakóövezet pedig 1,5 km-re található, így lakóterületre nincs hatással a kibocsátás.
Dr. Ingo Gödeke honlapján látható egy sematikus ábra a kipufogógáz terjedéséről, amelyet a Japánban működtetett erőmű adatai alapján készítettek, és itt olvashatóak az adatok alapján készített számítások eredményei is.

adatok	CHIBA	GYÖNGYÖS
kémény magasság H	27 m	30 m
kipufogógáz hőmérséklete t	55 oC	160 oC
környezeti hőmérséklet tk	15 oC	283 K=9,85oC
átlagos szélsebesség ű	2 m/s	2.6 m/s
effektív kibocsátási magasság h	36,2 m	84,98 m

A japán adatok alapján a kibocsátott anyagok fő lecsapódási pontja (C max) a pontforrástól számított 1270 m-es távolságra van, ami a széliránytól és sebességtől függően +- változhat.
Mindezek alapján kétséges, hogy egy ilyen típusú szennyező forrás hatásterülete 420 m-re korlátozható. A Magyarországra tervezett adatok alapján valószínűsíthető, hogy a C max lecsapódási pont, forrástól mért távolsága a Japánban számolt 1270 m-t is meghaladhatja, ami figyelemre méltó távolság, ha tudjuk, hogy a legközelebbi lakott terület 1500 m-re található.

A Hatvani Környezetvédő Egyesület véleménye

a Gyöngyös közigazgatási területén létesülő Thermoselect rendszert alkalmazó hulladékégető beruházásával, működésével kapcsolatban.

Geológiai-, ökológiai-, településterhelés növekedési-, turisztikai okok miatt a hulladékégető felépítése, üzembe helyezése még a határértékek teljeskörű betartása és ellenőrzése mellett sem javasolja az égetőmű Gyöngyösön történő felépítését, üzembe helyezését.

Véleményünk kialakításában szerepet játszott az a tény, hogy az égetőmű tervezett kapacitásainak kihasználására nem elegendő a környék hulladéka. Ezért az ország más területeiről is az égetőbe kell, hogy szállítsanak hulladékot. (Erre szolgálna -többek között- az ún. ipari vágány is.) Ezzel plusz terhelést okozna a településnek.

Az Ecolnet által felvázolt salakanyag hasznosítás (útalapba, stb) jelenleg Magyarországon törvényileg nem engedélyezett. Ezért a salakanyag csak lerakóba kerülhet.

Véleményünk további megerősítését jelenti, hogy a hulladékkonvertálóról szóló lakossági tájékoztatókat elfogultság, félreinformálás jellemzi. Ennek „jó” példája a Heves Megyei Hírlap „Nincs kémény és nincs füst”-című cikke. Az anyag az égetőmű környezetbarát voltát méltatja. Az Ecolnet és a thermoselect nemzetközi „karrierjét” tekintve a cikk állításai, legalábbis túlzóak.

Az égetőmű üzembe helyezése után, haváriák, szabálytalanságok esetén a lakossági egészség-, életminőség- védelem bizonyosan háttérbe szorul, a gazdasági, hulladékkezelési érdekekkel szemben. (Hazánkban találkozhattunk, már ilyennel a Bp-Rákospalotai Hulladékégető esetében. Rákospalotán az égető működését, még csak fel sem függesztették, dacára annak, hogy hónapokig nem volt meg a környezetvédelmi engedélye.) Ezért Gyöngyös lakossága az égető muködését követően folyamatosan környezetszennyezés, egészségkárosítás lehetőségének lenne kitéve.

Impresszió a gyöngyös égetővel kapcsolatban:

Információink szerint Gyöngyös Polgármesteri Hivatalának szervezésében, az alpolgármester vezetésével delegáció látogatta meg a karlsruhei égetőt. Ott az égető működését, csupán kivetítőn, filmen nézhették meg. (Ez érthető, hiszen az égető, már akkor nehézségekkel küzdött.) Felmerül a kérdés, hogy ők miért nem éltek a „gyanúperrel” ebben az esetben?

Az is kérdés, hogy amíg egy kisköltségvetésű civil környezetvédő szervezet is elérte ezeket az adatokat, egy város vezetését végző hivatal, testület, miért nem volt képes megszerezni a „nemzetközi karrier” anyagait? Arra egyesületünk vezetői, gondolni sem mernek, hogy mielőtt „áldásukat” adták az égetőre, a város vezetői, már ismerték az adatokat...