Bemutatkozás

Tengerszint feletti magassága: 140 - 180 m

Szurdokpüspöki a Mátra hegység délnyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott, ahol a hegyek közül kilépõ folyó völgye kiszélesedik. Keletrõl a Mátra nyugati nyúlványa (Muzsla 805 m, Nagy-Koncsúr 640 m, Kis-Koncsúr 595 m, Horka tetõ 506 m, Istenfa-tetõ 442 m) határolja, délrõl a Nagy-Hársas 509 m, nyugatról pedig a Cserhát hegység dombokká szelídülõ lankái.
A falu nevének elsõ része az itt található hegyek közötti szurdokszerû völgybõl ered, mivel a község ennek a szurdoknak a bejáratánál terül el. A „püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a 10 településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított Egri Püspökségnek. Az 1261-ben IV. Béla által kiadott oklevél is megerõsítette e tulajdonjogot. A község 1288-ig egyházi tulajdon, majd világi földesurak, Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoriak birtokolták. A török korban a település nem néptelenedett el teljesen, de lélekszáma jelentõsen lecsökkent.
Zagyvaszentjakab (eredetileg Szentjakab) elsõ okleveles említése 1296-ból származik, amikor a vidék egyik legnagyobb földesúri családjának, az Abáknak Kompolti ágából származó Péter királyi étekfogó tulajdonába került. 1395-ben a Szentjakabi család birtokában volt. 1400-ban IX. Bonifác pápa búcsút engedélyezett a szentjakabi plébániatemplomnak.
1926-ban Szurdokpüspöki egyesült Zagyvaszentjakabbal, és már a középkorban elpusztult Fedémes (ma Filimes) falu területét is magába foglalva létrejött a mai község.
A falu mindenkori birtokosai ugyan nagy hatással voltak az itt élt lakosság életkörülményeire, de a két község megmaradásának záloga mindig is a vidéket, a tájat lakhatóvá tevõ, a földet megmûvelõ lakosság volt.
A falu szélén a Kisvölgyben lévõ pincesor emlékeztet a szõlõmûvelés több évszázados hagyományaira. Érdekes látványosság a Remete-barlang nevû sziklaüreg a falutól keletre. A Szurdok-völgyben mûködik a Fenyves Fogadó, valamint a 170 férõhelyes Anna Liget Üdülõ, melyek étellel és szállással várják az erre utazókat. A helyi vasútállomásról induló piros sáv jelzés a Muzsla csúcsára (továbbhaladva egészen az országhatárig, Somoskõ várához), a zöld sáv pedig a Zám-patak völgyébe vezet. A község a célállomása a Mátrabérc és a Hanák Kolos teljesítménytúráknak.

Az információkat a Szurdokpüspöki Polgármesteri Hivatal szolgáltatta.


Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Szurdokpüspöki településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Szurdokpüspöki településen