Búvárkodás - Történet

A 30 éves Mátrai Erõmû Búvárklub története

1972 õszén néhány, a vízi világ csodájával megfertõzött fiatal megalakította a MHSz Gagarin Hõerõmû Könnyûbúvár Klubot. A szervezet megalapítását kezdeményezõk között voltak az erõmunél dolgozó fiatalok, gyöngyösi úszók, és a városi strandfürdõ dolgozói. Talán akkor még bele sem gondoltak, hogy olyan szervezet alapjait teszik le ekkor, amely országos, sõt versenyzõi révén nemzetközi hírnévre tesz szert, meghatározó tényezõje lesz a gyöngyösi sportéletnek, végzett tevékenysége által részévé válik olyan feladatoknak, amelyek hosszú idõn át foglalkoztatják a hazai, vagy a nemzetközi közvéleményt, mint 2000-ben az árvíz, vagy a bódvarákói barlangi búvár-mentés.
Létrehozásánál nagy segítséget jelentett a GHV részérõl megjelenõ igény, hogy víz alatti berendezéseinek, eszközeinek javítását, felügyeletét és karbantartását meg tudja oldani, így az erõmû biztosította a megalakításhoz szükséges feltételeket. Mivel a búvárkodás a MHS valamint késõbb az MHSz keretei között zajlott, így a gyöngyösi klub is ennek részeként jött létre, az akkor már mûködõ, egri Dobó István Búvár Klub kihelyezett tagozataként.
Elsõ klubtitkára Lukács Dezsõ volt, akit hamarosan Bozsik István követett. Rövid idõ alatt egyre több fiatal kívánt bepillantást nyerni a búvárkodás rejtelmeibe, elkezdõdött a szabadidõs búvárkodás megszervezése, fejlõdésnek indultak a késõbbi biztos alapokat jelentõ ipari búvármunkák, és egyre több felszerelés került beszerzésre. 1973 - 1974-ben a klub bekapcsolódott az országos könnyûbúvár - sportba, elõször uszonyos, majd tájékozódási búvárúszásban. Eleinte Bordás István, Kardos Judit, Munkácsi András, Szabó László, és Szarvas Katalin képviselte. Felkészülésüket gyakorlatilag önállóan végezték, a késõbbiekben az akkori gyöngyösi Energia Sportegyesület úszóedzõinek segítségével. 1975-ben Horváth Miklós segített elindítani a szakszerû edzésmunkát, és Tóth László kezdte megszervezni a valódi búvárúszó edzéseket. Ez évben került sor az elsõ tengeri merülésre az Adrián. A következõ évtõl Széles János vette át a klubtitkári posztot, Groszmanek György pedig az edzésmunka irányítását. Õt követte Szarvas Katalin, Köves Lajos és Sike Imre. Versenyzõink az országos középmezõnyben helyezkedtek el, de néhány kiugró eredményt sikerült elérnie Tengely Sándornak, Hirt Zsoltnak és Csáti Zoltánnak.
1979-ben került elõször megrendezésre az AVAR Kupa országos uszonyos búvárúszó verseny a gyöngyösi strandon. 1981-ben az edzõi feladatok ellátásával Bán Adriennt bízták meg, bõvült a versenyzõi létszám, és jelentõs edzésmunka kezdõdött el. Ennek köszönhetõen a '82-ben alakult tájékozódási búvárúszó csapat - ekkor már kellõ fizikai állapotban lévõ - tagjai szép sikereket értek el. Ezen év krónikájához tartozik, hogy klubunk végre megkapta az önálló mûködési engedélyt, és ez fokozott fejlõdési lehetõséget biztosított számára.
A tagság szabadidejében csoportos merüléseket kezdett végrehajtani az ország egész területén, viszonylag rendszeressé váltak a tengeri merülések, a vitorlázók pedig a Markazi tavon, illetve a Balatonon hódolhattak kedvenc sportjuknak. Sikerült fejleszteni, bõvíteni a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a klub a búvármunkák mellett kötéltechnika alkalmazásával elvégezhetõ feladatokra is kiterjesztette tevékenységi körét. A 1980-as évek közepén érte el a tájoló szakág legkiemelkedõbb sikereit. Tengely Sándor '83-ban a magyar válogatott keret tagjává vált. '85-ben elõször tájékozódási versenyként lett megrendezve az AVAR Kupa az ecsédi tavon. Ebben az évben az ifjúsági országos bajnokságon a klub ifjúsági csapata aranyérmet szerzett, amit 1990-ig további 6 arany-, 10 ezüst-, és 6 bronzérem követett. E korszak kiemelkedõ versenyzõi voltak: Molnár Gábor, Novák Róbert, Házler Tamás, Kupecz Péter, Nagy Zoltán, és Tomasóczki Balázs, utóbbiak négyen a válogatott kerettagságig is eljutottak. 1987-ben Tengely Sándor vette át az edzések irányítását.
1989-ben Széles Jánost Kardos István követte a klubtitkári poszton. A következõ évben megszûnt az MHSz, elkezdõdött átalakulás, és a klub Mátrai Erõmû Búvárklub néven, önálló jogi személyként alakult újjá. Az alpin jellegû munkavégzéshez szükséges kötéltechnikai képzést barlangjárói ismeretekkel kapták meg tagjaink, és ez életre hívta a barlangász tevékenységet. Ez adta az ötletet a szabadidõsport szakosztály létrehozására. Nagy meglepetést okozott a csoport az elsõ városi Challange Day-en, a 20 emeletes toronyház oldalán tartott bemutatójával. 1993-ban a vitorlás szakosztály az akkor megalakított Mátra Sportegyesületbe integrálódott, de taglétszámunk csak kismértékben csökkent. 1994-ben a barlangász csoport a Picos de Europa expedíció keretében megpróbálta feltárni a világ ötödik legmélyebb barlangját. Ez évtõl az edzéseket Veress András vezette, vele együtt egy fiatal, tehetséges generáció lépett színre a versenysport terén. A következõ évben a klub 100 órás úszást rendezett, melyen több mint ezer ember vett részt, versenyzõink (Székely Andrea, Kupecz Péter, Novák Róbert, Veress András) pedig Guiness- rekordot úsztak. 1997-re kezdett beérni az uszonyos úszók kemény munkájának gyümölcse; Kardos Tamás megszerezte a szakág elsõ bajnoki címét 1500 méteren. Még ugyanebben az évben Székely Lilla magyar bajnok és országos csúcstartó lett, Fehér Adrienn pedig bajnoki aranyérmével klubunkból elsõként került az uszonyos úszó ifjúsági válogatottba. A következõ évben Székely Andrea révén elõször képviselte versenyzõ klubunkat felnõtt világbajnokságon. Kiss Annamária és Szabó Tímea is feliratkozott az országos bajnokok listájára. Fontos momentum, hogy elkezdõdött a rendszeres, nemzetközi minõsítést adó búvároktatás klubunknál. 1999 az országos csúcsok éve volt: nyolc alkalommal úsztak olyan gyorsan versenyzõink, mint addig még senki ebben az országban. E nem mindennapi teljesítmény elismeréseképpen elnyerték Az év csapata címet Gyöngyösön. A XX. század utolsó évében mûszaki búváraink kivették részüket az árvízvédelem és a mentés munkálataiból, és részt vettek egy 1782-ben elsüllyedt hajó, a Grosvenor régészeti feltárásán a Dél-Afrikai Köztársaságban. Uszonyos úszóink számára folytatódtak a szép sikerek: a menetrendszerûen szállított országos bajnoki érmek mellett Székely Andrea és Kiss Annamária személyében két versenyzõnk is pontszerzõ hellyel tért haza világ- illetve Európa- bajnokságaikról.
Az új évezredet már világversenyeken szerzett érmekkel ünnepeltük: klubunk elsõ nemzetközi érmeit - két ezüstöt és egy bronzot - Kiss Annamária hozta haza Mexikóból. Székely Andrea pedig két bronzérmet szerzett az egri Európa- bajnokságon. A háttérben pedig már egy ifjú társaság bontogatta szárnyait, így a magyar bajnokságokon tíz versenyzõnk is dobogón állhatott. Ez évben végre új otthont talált klubunk, melyet a tagság közös munkával tett rendbe. 2002-ben Székely Lilla 50 méteres uszonyos úszásban világcsúccsal utasította maga mögé Európa legjobbjait a junior mezõnyben. A görögországi felnõtt világbajnokságról Lilla egy, Székely Andrea két bronzéremmel térhetett haza. Búváraink és barlangi mentõ tagjaink részt vettek Magyarország történetének legnagyobb barlangi mentõakciójában, a nemzetközi érdeklõdést is felkeltõ Esztramos - hegyi mentésben.
Búvárúszóink az idén is tovább öregbítették klubunk hírnevét, az ifjabb generációt képviselõ Szabó Zsolt, Túri Kinga, Ócsai Dorottya és Oszlánczi Kristóf korosztályos országos bajnoki címeket szereztek. Székely Lilla számára a Csehországban megrendezett Európa- bajnokságon kétszer is felhangozhatott a magyar himnusz, megszerezve ezzel egyesületünk elsõ felnõtt aranyérmét. Ráadásként még a junior világbajnokságnak otthont adó Dél - Korea is tartogatott két ezüst - és két bronzérmet, valamint öt országos csúcsot Lilla számára. Ócsai Dorottya e viadalon két bronzéremmel és elsõ országos csúcsával gyarapította eredménylistánkat.