Búvárkodás - Történet

A 30 éves Mátrai Erőmű Búvárklub története

1972 őszén néhány, a vízi világ csodájával megfertőzött fiatal megalakította a MHSz Gagarin Hőerőmű Könnyűbúvár Klubot. A szervezet megalapítását kezdeményezők között voltak az erőmunél dolgozó fiatalok, gyöngyösi úszók, és a városi strandfürdő dolgozói. Talán akkor még bele sem gondoltak, hogy olyan szervezet alapjait teszik le ekkor, amely országos, sőt versenyzői révén nemzetközi hírnévre tesz szert, meghatározó tényezője lesz a gyöngyösi sportéletnek, végzett tevékenysége által részévé válik olyan feladatoknak, amelyek hosszú időn át foglalkoztatják a hazai, vagy a nemzetközi közvéleményt, mint 2000-ben az árvíz, vagy a bódvarákói barlangi búvár-mentés.
Létrehozásánál nagy segítséget jelentett a GHV részéről megjelenő igény, hogy víz alatti berendezéseinek, eszközeinek javítását, felügyeletét és karbantartását meg tudja oldani, így az erőmű biztosította a megalakításhoz szükséges feltételeket. Mivel a búvárkodás a MHS valamint később az MHSz keretei között zajlott, így a gyöngyösi klub is ennek részeként jött létre, az akkor már működő, egri Dobó István Búvár Klub kihelyezett tagozataként.
Első klubtitkára Lukács Dezső volt, akit hamarosan Bozsik István követett. Rövid idő alatt egyre több fiatal kívánt bepillantást nyerni a búvárkodás rejtelmeibe, elkezdődött a szabadidős búvárkodás megszervezése, fejlődésnek indultak a későbbi biztos alapokat jelentő ipari búvármunkák, és egyre több felszerelés került beszerzésre. 1973 - 1974-ben a klub bekapcsolódott az országos könnyűbúvár - sportba, először uszonyos, majd tájékozódási búvárúszásban. Eleinte Bordás István, Kardos Judit, Munkácsi András, Szabó László, és Szarvas Katalin képviselte. Felkészülésüket gyakorlatilag önállóan végezték, a későbbiekben az akkori gyöngyösi Energia Sportegyesület úszóedzőinek segítségével. 1975-ben Horváth Miklós segített elindítani a szakszerű edzésmunkát, és Tóth László kezdte megszervezni a valódi búvárúszó edzéseket. Ez évben került sor az első tengeri merülésre az Adrián. A következő évtől Széles János vette át a klubtitkári posztot, Groszmanek György pedig az edzésmunka irányítását. Őt követte Szarvas Katalin, Köves Lajos és Sike Imre. Versenyzőink az országos középmezőnyben helyezkedtek el, de néhány kiugró eredményt sikerült elérnie Tengely Sándornak, Hirt Zsoltnak és Csáti Zoltánnak.
1979-ben került először megrendezésre az AVAR Kupa országos uszonyos búvárúszó verseny a gyöngyösi strandon. 1981-ben az edzői feladatok ellátásával Bán Adriennt bízták meg, bővült a versenyzői létszám, és jelentős edzésmunka kezdődött el. Ennek köszönhetően a '82-ben alakult tájékozódási búvárúszó csapat - ekkor már kellő fizikai állapotban lévő - tagjai szép sikereket értek el. Ezen év krónikájához tartozik, hogy klubunk végre megkapta az önálló működési engedélyt, és ez fokozott fejlődési lehetőséget biztosított számára.
A tagság szabadidejében csoportos merüléseket kezdett végrehajtani az ország egész területén, viszonylag rendszeressé váltak a tengeri merülések, a vitorlázók pedig a Markazi tavon, illetve a Balatonon hódolhattak kedvenc sportjuknak. Sikerült fejleszteni, bővíteni a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a klub a búvármunkák mellett kötéltechnika alkalmazásával elvégezhető feladatokra is kiterjesztette tevékenységi körét. A 1980-as évek közepén érte el a tájoló szakág legkiemelkedőbb sikereit. Tengely Sándor '83-ban a magyar válogatott keret tagjává vált. '85-ben először tájékozódási versenyként lett megrendezve az AVAR Kupa az ecsédi tavon. Ebben az évben az ifjúsági országos bajnokságon a klub ifjúsági csapata aranyérmet szerzett, amit 1990-ig további 6 arany-, 10 ezüst-, és 6 bronzérem követett. E korszak kiemelkedő versenyzői voltak: Molnár Gábor, Novák Róbert, Házler Tamás, Kupecz Péter, Nagy Zoltán, és Tomasóczki Balázs, utóbbiak négyen a válogatott kerettagságig is eljutottak. 1987-ben Tengely Sándor vette át az edzések irányítását.
1989-ben Széles Jánost Kardos István követte a klubtitkári poszton. A következő évben megszűnt az MHSz, elkezdődött átalakulás, és a klub Mátrai Erőmű Búvárklub néven, önálló jogi személyként alakult újjá. Az alpin jellegű munkavégzéshez szükséges kötéltechnikai képzést barlangjárói ismeretekkel kapták meg tagjaink, és ez életre hívta a barlangász tevékenységet. Ez adta az ötletet a szabadidősport szakosztály létrehozására. Nagy meglepetést okozott a csoport az első városi Challange Day-en, a 20 emeletes toronyház oldalán tartott bemutatójával. 1993-ban a vitorlás szakosztály az akkor megalakított Mátra Sportegyesületbe integrálódott, de taglétszámunk csak kismértékben csökkent. 1994-ben a barlangász csoport a Picos de Europa expedíció keretében megpróbálta feltárni a világ ötödik legmélyebb barlangját. Ez évtől az edzéseket Veress András vezette, vele együtt egy fiatal, tehetséges generáció lépett színre a versenysport terén. A következő évben a klub 100 órás úszást rendezett, melyen több mint ezer ember vett részt, versenyzőink (Székely Andrea, Kupecz Péter, Novák Róbert, Veress András) pedig Guiness- rekordot úsztak. 1997-re kezdett beérni az uszonyos úszók kemény munkájának gyümölcse; Kardos Tamás megszerezte a szakág első bajnoki címét 1500 méteren. Még ugyanebben az évben Székely Lilla magyar bajnok és országos csúcstartó lett, Fehér Adrienn pedig bajnoki aranyérmével klubunkból elsőként került az uszonyos úszó ifjúsági válogatottba. A következő évben Székely Andrea révén először képviselte versenyző klubunkat felnőtt világbajnokságon. Kiss Annamária és Szabó Tímea is feliratkozott az országos bajnokok listájára. Fontos momentum, hogy elkezdődött a rendszeres, nemzetközi minősítést adó búvároktatás klubunknál. 1999 az országos csúcsok éve volt: nyolc alkalommal úsztak olyan gyorsan versenyzőink, mint addig még senki ebben az országban. E nem mindennapi teljesítmény elismeréseképpen elnyerték Az év csapata címet Gyöngyösön. A XX. század utolsó évében műszaki búváraink kivették részüket az árvízvédelem és a mentés munkálataiból, és részt vettek egy 1782-ben elsüllyedt hajó, a Grosvenor régészeti feltárásán a Dél-Afrikai Köztársaságban. Uszonyos úszóink számára folytatódtak a szép sikerek: a menetrendszerűen szállított országos bajnoki érmek mellett Székely Andrea és Kiss Annamária személyében két versenyzőnk is pontszerző hellyel tért haza világ- illetve Európa- bajnokságaikról.
Az új évezredet már világversenyeken szerzett érmekkel ünnepeltük: klubunk első nemzetközi érmeit - két ezüstöt és egy bronzot - Kiss Annamária hozta haza Mexikóból. Székely Andrea pedig két bronzérmet szerzett az egri Európa- bajnokságon. A háttérben pedig már egy ifjú társaság bontogatta szárnyait, így a magyar bajnokságokon tíz versenyzőnk is dobogón állhatott. Ez évben végre új otthont talált klubunk, melyet a tagság közös munkával tett rendbe. 2002-ben Székely Lilla 50 méteres uszonyos úszásban világcsúccsal utasította maga mögé Európa legjobbjait a junior mezőnyben. A görögországi felnőtt világbajnokságról Lilla egy, Székely Andrea két bronzéremmel térhetett haza. Búváraink és barlangi mentő tagjaink részt vettek Magyarország történetének legnagyobb barlangi mentőakciójában, a nemzetközi érdeklődést is felkeltő Esztramos - hegyi mentésben.
Búvárúszóink az idén is tovább öregbítették klubunk hírnevét, az ifjabb generációt képviselő Szabó Zsolt, Túri Kinga, Ócsai Dorottya és Oszlánczi Kristóf korosztályos országos bajnoki címeket szereztek. Székely Lilla számára a Csehországban megrendezett Európa- bajnokságon kétszer is felhangozhatott a magyar himnusz, megszerezve ezzel egyesületünk első felnőtt aranyérmét. Ráadásként még a junior világbajnokságnak otthont adó Dél - Korea is tartogatott két ezüst - és két bronzérmet, valamint öt országos csúcsot Lilla számára. Ócsai Dorottya e viadalon két bronzéremmel és első országos csúcsával gyarapította eredménylistánkat.