Kerékpár - 2. kerékpártúra

Útvonal:
Gyöngyös - Gyöngyösoroszi - Károlytáró - Keresztesi-nyereg - Bagolyirtás - Mátraszentimre - Cseternás - Nagy-Lipót - Mátraalmás - Szuha - Térfy Béla út - Parádsasvár - Parád - Parádfürdõ - (Sándorrét - Pisztrángos-tó - Sándorrét) - Ilona-völgy - Várbükk - Domoszlói kapu - Hármashatár - Markaz - Abasár - Pálosvörösmart - Mátrafüred - Gyöngyös

Táv: kb. 70km (85km)

A pásztó-galyatetõi mûútig az 1. kerékpártúra szerint kerekezünk, itt azonban nem balra, hanem jobbra, továbbra is fölfelé hajtunk. Lucfenyves után elhagyjuk Bagolyirtást is és könnyebbé válik a tekerés. Idõs bükkösök árnyékában az Átal-kõ nyergén átvágva, majd egy kis kõfejtõ után Mátraszentimre alatt tekerünk egészen a Bõgõs-rétig, ahol az útkeresztezõdésben jobbra, a sorompóval lezárt cseternási erdészeti bitumenes útra térünk. Kellemesen lejtõ, késõbb nagyjából szintben haladó utunk a Cseternás-völgy fejezetében vezet, egy-egy útkanyarból szép panorámával ajándékozva meg minket. A 80-as években történt jelentõs fakitermelések miatt jórészt fiatalosok között haladunk az alig csörgedezõ Angic-forrást is mellõzve. A Nyírjes-bérci elágazástól egészen Mátraalmásig az 1. kerékpártúra vonalát követjük, csak épp ellenkezõ irányban. A kicsiny települést elhagyva merész kanyarokat vesz utunk és mielõtt még Szuhára érnénk, a falu szélén élesen jobbra, a Térfy Béla útra fordulunk. Ez egy jó minõségû aszfaltos erdészeti út, amelyen a Gombásréti üdülõtelepet és a Tilonkai elágazást érintve, a Mátra északi oldalában kanyarogva könnyû tekeréssel jutunk Parádsasvárra. Az üveggyáráról és gyógyvizérõl nevezetes községet a sportpálya mellett érjük el, majd a kultúrház mellett balra fordulva a meredek Rákóczi úton egy kis munkára kell késztetni fékjeinket, hogy ne robogjunk be a lenyûgözõ szépségû, ma luxusszállodaként mûködõ Károlyi kastély parkjába. Ismét balra fordulva a 24-es út hajtûkanyarjának is bal oldali ágát választjuk és kétszáz méter múlva a jobb oldalon egy magányos öreg fát pillanthatunk meg: a mátrai õsjuhart, amely igazi botanikai különlegesség. Ebbõl a fajból csak ez az egy példány él a Földön. Nagyon kell rá vigyáznunk, hogy sokáig csodálhassuk égnek meredezõ ágait, mert sajnos meddõ terméseket hoz. Továbbgurulva a Túra kemping és a vízmû mellett haladunk el, majd a Parádi-Tarna kiszélesedõ völgyében érünk Parádra. Látnivaló itt a Palóc ház, valamint Asztalos Johák fafaragó emlékkiállítása. A Cifra istálló kocsimúzeuma mellett kerekezünk át Parádfürdõre, ahol a parkot megkerülve a szanatórium és a felújított Erzsébet szálló között gurulunk el, majd a patakhíd után jobbra, az ilona-völgyi útra térünk. Alig emelkedõ keskeny, de jó minõségû utunk a Rákóczi-fa csonka törzsét elhagyva a Sándorrét üde mezejének szélén vezet. Az egykori gépjavító állomást elérve elágazáshoz jutunk, ahol adódik a lehetõség, hogy az edzettebbek egy 15 km-es kitérõvel megtoldják a túrát a Pisztrángos-tó felé.
A Sándor-gödör mentén lucfenyvestõl kísért utunk a méhészkerti elágazástól válik igazán izzasztóvá: a Rák-hegy meredek oldalában tekerve nem könnyû a nyeregben maradnunk. A következõ elágazásnál balra fordulva már a Hurok úton járunk, nevéhez hûen nemsokára ugyanide fogunk visszatérni. Közepesen emelkedõ utunk a Disznó-kõi vadászháznál (mellette jó vizû forrás) vesz egy jókora hajtûkanyart, miután egyre könnyebb lesz hajtani. A Rózsaszállás után a Szállás-hegy nyergében álljunk meg egy kicsit, hiszen a hegy peremére kisétálva ritkán látott oldaláról mutatkozik elõttünk a Kékes és a Sas-kõ. A Pisztrángos-tó kis vízi világánál is megpihenhetünk egy kicsit. A közelben fakadó Nagy-forrás a hegység talán legbõvizûbb forrása. A tó mellõl K felé induló földúton a Vörösmarty fogadó felé kerekezhetünk, mi azonban lefelé kezdünk gurulni és a Som-hegyi erdészház érintésével váltakozó erdõk mentén egészen a Sándorréti elágazásig visszatérve tesztelhetjük fékjeinket.
Az Ilona-völgyben tekerünk tovább alig emelkedve, utunkat kislevelû hársakból és vadgesztenyékbõl álló 90-100 éves fasor szegélyezi. A Szent István-csevice kerekes kútjánál van lehetõségünk az elõttünk álló húzós kaptatót megelõzõen szusszanni egy kicsit. Párszáz méter múlva balra fordulunk és izmaink megint tejsavat kezdenek el termelni. Igen jó erõben van az, aki ezen a szerpentines, meredek úton egészen a Domoszlói kapuig képes megállás nélkül tekerni. A nyeregbe érve az Oroszlánvár csúcsa magasodik elõttünk, az út pedig kegyes hozzánk: innentõl már a gyengébbek is képesek hajtani. A Cserepes-tetõ és a Szár-hegy alatt kanyarogva az Irtás-tetõnél durva kövesútra vált az útpálya, ami egy kicsit lelket rázhat belénk. Kerítések mellett gurulunk, aztán elhagyjuk a Hármashatár erdészházat, majd a Markazi kapuhoz vezetõ út elágazása után fokozatosan D felé fordulunk. Véget ér a kövesút, ismét simább pályán suhanhatunk. Markazig bizony fékjeink minden tudására szükségünk van, hogy a hajtûkanyarok elõtt megzabolázzuk a gravitáció miatt rakoncátlankodó drótszamarunkat. Az erdõbõl kiérve feltûnik elõttünk a völgyben megbúvó falu, a hatalmas víztároló, no meg persze a Mátrai Erõmû „teljes pompájában”. A község elõtt még egy rövid köves szakasz teszi próbára guminkat, majd a fõutcára érve Ny-DNy felé kikecmergünk a völgybõl. Egy kápolnát is elhagyva a Tatármezõ aljában, az egykori katonai lõtér és a laktanya mellett vízszintes úton kerekezünk át Abasárra. Itt a Fekete kecske kocsmánál jobbra fordulva még egy utolsó hosszú emelkedõ vár ránk, hogy a Bene-patak völgyében Mátrafüredre kapaszkodjunk. A kisvasút sínjeit keresztezve az 1. kerékpártúrával együtt, kiépített bicikliúton gurulunk vissza Gyöngyösre.