Kerékpár - 1. kerékpártúra

Útvonal:
Gyöngyös - Gyöngyösoroszi - Károlytáró - Keresztesi-nyereg - Fallóskút - Mátrakeresztes - Hasznos - Tar - Mátraverebély - Nagybátony - Szorospatak - Bec-kút - Mátraalmás - Nagy-Lipót - Kis-Galya oldala - Hatökör ura - Görgõi út - Sástó - Mátrafüred - Gyöngyös

Táv: kb. 66 km

Gyöngyös városát ÉK-i irányban hagyjuk el és a Kálvária-dombon átjutva rövid lejtõvel gurulunk a Toka-patak völgyébe, a patak hídja után pedig jobbra kanyarodunk. Mérsékelt emelkedõvel szõlõtáblák és gyümölcsösök között kerekezünk, elhagyjuk az Oroszi-tó kis víztükrét is és lassan beérünk Gyöngyösorosziba. A templom után kissé erõsebbé válik az emelkedõ, majd a faluból kijutva mellõzzük az egykori ércfeldolgozó üzemi épületeit. A víztároló mellé érve könnyebb lesz a tekerés, vegyes erdõben kanyarog az elég rossz minõségû aszfaltozott út. Közben hatalmas, félkész vasbeton üzemcsarnok kelti fel figyelmünket. Használtakkumulátor-feldolgozó üzemet kezdtek el itt építeni jó néhány évvel ezelõtt, de a beruházás a lakosság tiltakozása miatt félbeszakadt, a csarnok azóta is mementóként áll. (Itt kell megjegyeznem, hogy ezen veszélyes hulladékok ártalmatlanítása hazánkban a mai napig is megoldatlan probléma.) Áthajtunk a régi bányavasút viaduktja alatt, és a patakmenti letermelt erdõktõl kísérve érkezünk meg az egykoron szebb napokat látott Károlytáró-lakótelepre. Éles hajtûkanyarral visszafordulva egyre rosszabb minõségû, itatott makadám-szerû úton kezdjük meg az izompróbáló emelkedést Bagolyirtás felé. Ezen a szakaszon viszonylag gyér a forgalom, de az út keskenysége miatt nem árt figyelnünk a szembejövõkre! Tölgy, majd följebb gyertyános-tölgyes erdõben két hajtûkanyart is beiktatva kígyóz fölfelé utunk. Amikor balra a hegyoldalban kerítést pillantunk meg, kissé gyorsul a tempónk, de a Hidegkúti erdészeti út elágazása után a Keresztesi nyeregben jólesik fújni egyet. A Kövecses-patak völgyére, valamint a Tót-hegyes oldalára nyílik innen szép kilátás. Továbbindulva a mátraszentimrei szennyvíztisztítót elhagyva fenyvesek kísérnek bennünket, de a tekerés egyre nehezebb, míg végre elérjük a pásztó-galyatetõi mûutat. Utunk itt válik el a 2. kerékpártúrától, hiszen õk jobbra, mi pedig - mily megkönnyebbülés! - balra fordulunk. Mielõtt átadnánk magunkat a gyors suhanásnak, néhány kanyar után érdemes egy kis kitérõt tennünk a fallóskúti Szent-kút búcsújáróhelyéhez. Igazi hegyi szerpentin vezet tovább Mátrakeresztesig, szerencsére végig lejtõvel. Átrobogunk a fa kézmûvesiparáról nevezetes községen és a Kövecses-patak völgyében gurulunk tovább. Egyszer-egyszer kibújik a hegyek közül a Hasznosi-víztároló csillogó vízfelülete, majd a névadó falun áthajtva a pásztói tejüzemnél kanyarodunk jobbra. Az Akasztó-domb szõlõtáblája alatt suhanunk tovább Tar községbe. A falu közepén itt is egy jobbra tartó kis kitérõre invitálok mindenkit, Pokoljáró Tar Lõrinc várának szélfútta falmaradványai felé.

A fõutcán folytatva a tekerést keresztezzük a hatvan-salgótarjáni vasút sínpárját és röviddel utána a kis patak benyomását keltõ Zagyvát is. Ne hajtsunk rá a 21-es fõútra, hanem szemben, a Mátraverebély felett a fõúttal párhuzamosan, nagyjából szintben kanyargó gyér forgalmú utat kövessük. A Kányástelep után jobbra kell fordulnunk, és a Sulyom-tetõ kúpja mellet, amely egyébként remek kilátóhely is, kénytelenek vagyunk mégis néhány métert a fõúton megtenni. A bányász-emlékként itt hagyott kõfejtõgép után Nagybátony felé vesszük az irányt, ismét átszeljük a vasúti fõvonalat, majd nagyjából a település közepén jobbra, Szorospatak felé fordulunk - közben rákészülhetünk, hogy megint egy hosszabb emelkedõs szakasz következik. Hamarosan elhagyjuk a Katalinaknára tartó makadámutat és K-nek hajtva küzdünk a heggyel. A völgy, amelyben utunk vezet, sajnos lepusztult bányavidék látszatát kelti. A szorospataki ifjúsági tábort is magunk mögött hagyva erdészeti úton kerekezünk tovább, amelyet a '98-as nyári esõzések egy-két helyen megviseltek. Két földút is elágazik utunkból, majd a katalinaknai feltáróút csatlakozása után nem sokkal hangulatos, árnyas fák alatt meghúzódó pihenõhelyet találunk a Bec-kútnál. Az idõs bükkösök között tekergõ, alig emelkedõ úton kellemessé válik a hajtás, sõt a dorogházi elágazás után magától kezd gurulni drótszamarunk. A lucfenyvest elhagyva nem sokára elérjük a mátraalmási mûutat és azon fölfelé indulva a kis hegyi falu után ismét nagy megpróbáltatás a nyeregben maradni. A szerpentinezve emelkedõ erdészeti út többször is keresztezi a piros sáv turistajelzést, egy bükk fiatalos szélén a megyehatárt elérve izmaink pihentetése közben pedig a kiugró hegyoromról a Mátra északi oldalát és a Heves-Borsodi-dombságot pásztázhatja tekintetünk. Könnyebb lesz innen a tekerés, közeledünk a túra legmagasabb pontjához. A Martalóc-völgyben elõbb jobbra, Mátraszentlászló felé indul egy feltáróút, majd balra, Rudolfatanya felé. A Mogyorós-orom alatt gurulva hamar a Nagy-Lipót nyergébe érünk, ahonnan csodálatos rálátás adódik Parádsasvárra, a Parádi-Tarna völgyére és a Keleti-Mátra vonulatára. A Galyai mûútra kijutva azon csak pár métert kerekezünk, hogy jobbra, a Károlyvágási erdészeti úton haladjunk tovább. Villanypásztát és az Országos Kék turistajelzést keresztezve fiatalosok között, egy kis forrást elhagyva suhanunk a Nyírjes-bérci elágazásig. Faszénégetõ boksákat mellõzve továbbra is lefelé gurulunk a Kis-Galya oldalában, ahol néhány éve még tekintélyes fenyvesek álltak, de ezek letermelésével most újulatok között vezet az út. Az Áron-forrás kis csurgójánál olthatjuk szomjunkat, míg lejjebb a bükkfák között elõtûnik a Csór-réti-víztároló. A tó legnagyobb mélysége 48 m, innen biztosítják az egész Felsõ-Mátra vízellátását. Idõvel tölgyek váltják fel a bükkösöket, és a Nagy-Halmaj hajtûkanyarja után leérünk a Nagy-völgybe. A víztárolóhoz is föl lehet kerekezni, de mi az enyhén emelkedõ, kanyargós Görgõi úton haladunk tovább. Elhagyjuk az 1976-ban foglalt Útépítõk-forrását (akkor épült maga az út is), és néhány km-nyi kellemes tekerés után bukkanunk ki a 24-es útra a Görgõbikki autóspihenõnél. A nagy forgalmú úton lefelé gurulva a rossz állapotban lévõ Károly-kilátó után lassan Sástóra érünk, itt érdemes egy kicsit idõzni, a tó körül sétálni vagy az égbe nyúló kilátóból gyönyörködni a tájban.

A kanyargós aszfaltcsíkot követve átsuhanunk Mátrafüreden, innen pedig már külön kerékpárutat igénybe véve, egyre szelídülõ lejtõvel érünk vissza túránk kezdõ- és végpontjához, Gyöngyösre.