Bemutatkozás

A Zagyva völgyében fekvõ város, amely egyik jó kiindulópontja a Nyugati-Mátrába irányuló kirándulásoknak. Anonymus szerint Árpád vezér pihenõhelye volt Pásztó (Pastuh) és Árpád hadai innen indultak nyugati irányba a környék birtokba vételére. A Pásztó szó az ószlávban csõdõrt jelent. A Ciszteri apátságot III. Béla alapította 1190-ben. Aba Sámuel és Szent László királyok idejében a város királyi birtok volt, mígnem 1265-ben V. István a kegyúraságot átruházta Rátót Istvánra a királyi fõlovászmesterre. Ettõl kezdve a Rátótok és leszármazottaik, a Tarok, Pásztóiak, Kakasok meghatározók voltak a város életében.
III. András vásártartási jogot, Zsigmond pedig a budai polgárokat megilletõ elõjogokat adta a városnak. Ezeket késõbb Mátyás, majd II. Ulászló is megerõsítette. 1551-ben nagy tûzvész pusztította a várost, ezt túlélte a ma Oskolamester-háznak nevezett épület, amely az egyetlen XV. századi épen maradt polgárház Magyarországon. 1529-ben alakult az elsõ iskola, de a török hódoltság e várost is megállította a fejlõdésben. 1650-tõl indult újra a fejlõdés.
Mezõvárosi rangját 1872-ben elvesztette, nagyközségként mûködött 1984-ig a városi rang újboli elnyeréséig.
A város legtöbb látnivalója a Múzeum téren található.


Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Pásztó településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Pásztó településen