Õsjuhar a Mátraalján!

Eddig úgy tudtuk, hogy ha egy turista Parádsasváron jár, olyan érdekes fakülönlegességet láthat, mely nemhogy egyedül itt él a Mátrában, de nem ismert sehonnan máshonnan az egész országból, sőt talán a világból sem. Ez a mátrai ősjuhar, tudományos nevén Acer acuminatilobum. Nemrég ezt a ritkaságot sikerült megtalálni a Mátra-alján is, Aldebrő község északnyugati határában. Parádsasváron mindössze egy példány él a fából - ezt Papp József találta 1952-ben, s ő is írta le a tudomány számára új fajként. Aldebrő határában viszont 5 középkorú fa található!

Az ősjuhar leginkább a gyakori mezei juharra (Acer campestre) hasonlít, de attól formájában mégis egyértelműen elkülönül. Levele bőrszerű tapintású, átlagosan 8-9 cm hosszú és 10-12 cm széles. A levél válla lekerekített, vagy kissé szívesen kicsípett. Általában három karéja van, s mindhárom karéj előrenéző, háromszög alakú, ép szélű, csúcsában kihegyezett. Ehhez hasonló leveleket hajtó juharfa a földtörténeti miocén korban, mintegy 15-20 millió évvel ezelőtt élt a levéllenyomatok tanúsága szerint, s innen kapták a ma élők az „ősjuhar” elnevezést. Fontos, hogy a fa a parádsasvári élőhelyén nem csírázik, terméketlen, emiatt fiatal egyedei itt egyáltalán nincsenek. A vácrátóti botanikus kertben lévő vegetatívan szaporított példány viszont nagyon ritkán csíraképes magot is hoz, de érdekes, hogy a kikelő utódok 90%-a a gyakori mezei juharra hasonlít, csak 10%-a a szülőre. Aldebrőn ellenben 5 középkorú fa él, sok idős mezei juhar társaságában, s köröttük szép számban megfigyelhető az újulat is, ami mindenféle átmenetet mutat a két típus között.

Mind a parádsasvári, mind az aldebrői élőhely erős emberi hatást sejtet, hiszen hajdanában mindkettő parkosítva volt. Mindkét helyen hajdani vadgesztenye-fasorok futnak, jelezve a Károlyi grófok egy-egy régi birtokközpontját. S azt is tudjuk, hogy a 19. század végén a Károlyiak itteni gazdatisztje a botanikus Vrabélyi Márton volt. Talán az ő közreműködésének köszönhető az ittlétük?
Az új ősjuharokat legegyszerűbb a Vécs és Feldebrő közötti műútról megközelíteni. Itt élnek a Cser-erdő szélén, a Cseri-őrház közelében, egy nemrég felújított fedett pihenő mellett, közvetlenül az úttól délre.