Mátravasút - Személyforgalom a Benei Vasúton

A gyöngyösi polgármester, dr. Puky Árpád még 1923 szeptemberétől elérte azt, hogy esetenként személyek is utazhattak a kisvasúton. Újabb tárgyalások eredményeként, - immár végérvényesen - 1926. június 19-én Rábel Mihály üzemvezető irányításával megindult a korlátozott közforgalmú személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között. A vasút gazdája Gyöngyös Megyei Város Villamosműve lett. A város 1927-ben olyan idegenforgalmi terv megvalósításához fogott, amelyben a kisvasút kiemelt szerepet kapott. Hedry Lőrinc főispán erről a következőket állapította meg: " Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmának ügyét a kisvasút fűzi még szorosabbra. " A Benei Vasút lendületes személyi forgalmát az 1929-1933-ig tartó válság sem törte meg:

• 1926-ban 08.000 fő
• 1928-ban 17.137 fő
• 1930-ban 24.125 fő
• 1932-ben 25.804 fő
• 1934-ben 36.057 fő

A mátrafüredi vonalat 1928-ban az Orczy-kastélyig 835 méterrel meghosszabbították, és felépítették a hangulatos állomásépületet.1932-ben az Rt. megvásárolta a város és a farkasmályi kőbányai elágazó közötti vonalrészt az uradalomtól és a Barna féle Rt.-től. Ezzel a gyöngyösi mátrafüredi vasútvonal teljes hossza Gyöngyös város tulajdonába került. A kisvasutat már a korábbi években is gyakran nevezték Mátravasútnak, de az évad nyitó napjától, 1932. május 12-töl véglegesen ez lett a hivatalos neve.
1935-ben a 760 mm nyomtávú, 9 kg/fm-es sínpárú vonal építési hossza 5,6 - üzleti hossza 6,24 km volt.