Mátravasút - Gyöngyös a vasútépítés lázában

Az ország közlekedését korszerűsítő, az élet minden területét megújító vasút évtizedeken át foglalkoztatta Gyöngyös közvéleményét. A városi tanács már korán,1847. június I-i határozatával kérte a Központi Magyar Vasúti Társaságot, amikor a vasúti fővonalak egyikét átvezeti Gyöngyösön, építsen fiók vonalat" (a Mátrába), "minthogy városunk határában ahhoz megkívántató anyagok elegendő mennyiségben volnának. " Ez volt az első lépés, amely a Gyöngyöstől északra vezető mátrai vonal építését célozta. A gr. Széchenyi István által benyújtott, és I848. február 10-én, a pozsonyi országgyűlésen elfogadott, a megvalósítandó hazai vasutakról szóló XXX. tc. térképmellékletén - a Pest-Hatvan-Eger-Miskolc-Kassa-Galícia fővonalon - még ott szerepelt Gyöngyös is. Az 1845. november 10-i kormányengedély is számolt a Gyöngyösön keresztül vezető fővonallal. Végül a Hatvan-Miskolc vasútvonalat mégis Gyöngyös elkerülésével építették fel. Gyöngyös ehhez csak az 1870. március 15-én megnyitott vámosgyörki szárnyvonallal kapcsolódhatott. Ezáltal nemcsak a fővonaltól esett el, hanem úgy került véglegesen vasúti mellékvonalra, hogy az nem vezetett a Mátrába. A következő lépésig negyedévszázadot kellett várni. Ez iparvasúti, vagy gazdasági vasúti (kisvasút) engedély volt, amelyet 1895. július 1-én adott ki a kereskedelemügyi miniszter 37886/95. számú határozatával, de ez a tervezett, Sárhegy-oldali vonal csak Mátrafüred határáig vezetett volna. Nem valósult meg. Úgyszintén nem a Gyöngyös-Mátra vonal tervét módosító,1895. augusztus 18-án kelt, normál nyomtávú vasút építésére kiadott előmunkálati engedély sem - amely érintette ugyan a Mátrát, de a Gyöngyös-Mátrafüred-(Gyöngyös)pata-Szurdokpüspöki vonallal kapcsolódott volna.
Noha Gyöngyös mindig ki akart törni a vasúti zártságából, a számos vasútépítési elképzelésből sorra kimaradt a város és a Mátra összekapcsolásának ügye. Kivétel az a 1909-ben elfogadott városi terv, amely Gyöngyöst és Mátrafüredet villamosvasúttal (villamossal) kötötte volna össze.
Az 1912. évi vasútépítési terv három irányba vezette a mátrai vasútvonalakat:

1. Gyöngyös-Mátrafüred-Eger,
2. Gyöngyös-Gyöngyössolymos-mátrai alagút-Parád-Pétervására-Bánréve,
3. Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Pásztó.

Ez volt az olyan utolsó terv, amely országos személyforgalmú vasúthálózatba akarta Gyöngyöst és a Mátrát bekötni. Az ezután következő tervek helyi érdekű, gazdasági célt szolgáltak, a vonalak nem kapcsolódtak egymáshoz, sőt még Gyöngyöshöz sem.