2023. október 1. vasárnap (39. hét) van, köszöntjük Malvin nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Közlekedés


Mátravasút - Gyöngyös-Lajosháza erdei kisvasúti vonal fejlesztése


1926. június 19-én indult el a személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között, ez az a dátum, amikortól a Mátravasút életkorát számítjuk. Ez azonban mégsem fedi a valóságot, mert a Mátravasút történetének kezdetei húsz évvel korábbra nyúlnak vissza.
A Mátravasút fő feladata az erdőkben kitermelt fa és a kőbányák anyagának szállítása volt. A valamikori vasúti pálya Galyatető alatt, a Nyírjes-bérc környékén ért véget, de szintén hosszabb volt a vonal Mátrafüredtől, hiszen a Kékes-laposáig terjedt. Egy, a mátrai fakitermelésre alapított részvénytársaság és az Egri Érsekségi Uradalom nyitotta meg az első keskenyvágányú, 600 mm nyomtávolságú, lóvontatta gazdasági vasútvonalat 1906-ban Gyöngyössolymos északi határában. Nyírjesi vonalnak nevezték, amely Lajosházán át északkeletre vezetett. 1907-ben építették ki a Szalajka háztól a csukás-völgyi vonalat.
1916-ban a gyöngyössolymosi vonalakon a lovakat gőzmozdonyok váltották fel, majd néhány évvel később megépült Gyöngyös és Mátrafüred között is a kisvasút. Ezen szakaszon 1926-tól a személyszállítás is elkezdődött. Az 1910-es évektől egészen a személyszállítás megkezdéséig folyamatosan épült, fejlődött a Mátrában kanyargó vasútvonalak száma és hossza, összekötve ezáltal Gyöngyöst és a környező településeket. A teljes pályahossz a 30-as évek végére 30 km-t tett ki.
Az 1950-es években épült Egyesült Izzó Pipishegyi gyárához a mátrafüredi Bene-laposon lévő anyagtároló helyről (ma az erdészeti iskola területe) kisvasúton szállított építési anyagot. 1960-64 között folyamatosan megtörtént a dízelvontatásra történő áttérés. 1968-tól a Gyöngyössolymos-Lajosháza közötti szakaszon is megkezdődött a személyforgalom. A faanyag és kőszállítás megszűnésével 1985-től csak személyszállítás folyik. A 7 km-es Gyöngyös-Mátrafüred közötti szakaszon egész évben, a Gyöngyös-Lajosháza közötti szakaszon a nyári időszakban, illetve előzetes igény esetén közlekedik a kisvasút.
A személyszállítás megkezdése után - és mind a mai napig is - Gyöngyös város idegenforgalmi tervében a kisvasút kiemelt szerepet kap és kapott, hiszen a Mátravasút nemcsak kedves közlekedéstörténeti emlékünk és egyben élő vasutunk, hanem az idegenforgalom jelentős előmozdítója is.

Az elmúlt években a Mátravasút 1-es és 2-es vonalának állapota jelentősen leromlott. A mátrafüredi vonal műszaki állapotát a 2000. év óta sorozatosan bekövetkező árvizek folyamatosan károsították, fejlesztési források hiánya miatt azonban a felújításra 2006-ig nem kerülhetett sor. A tavalyi évben az ÁPV Zrt. támogatásával sikerült elhárítani a károkat, korszerűsítésre került Mátrafüreden egy közúti és vasúti kereszteződés. A vonalszakaszon részleges ágyazatcserékre, talpfacserékre, kötőelemek és hevederek cseréjére került sor, valamint fekszint- és irányszabályozás is történt.
A lajosházai vonal állapota azonban a 2005. áprilisában és júliusában bekövetkezett árvíz miatt olyan jelentős károkat szenvedett el, mely során az alépítmény és az ágyazat is jelentősen sérült. Ezzel a vonalszakasz felső szakasza - mintegy 2 km-es rész - szinte teljesen használhatatlanná vált, ezért 2005. júliusától ideiglenes üzemszünetet kellett elrendeli.

Az Egererdő Zrt. a tulajdonos ÁPV Zrt. támogatásával a 2006-os év őszén tudta elkezdeni a Lajosházai vonal felújítását, mégpedig a Mátrai Fejlesztési Projekt keretén belül. A Mátrai Fejlesztési Projekt közel fél milliárd forintból valósul meg.
A Mátrai Fejlesztési Projekt három ütemből áll össze, melynek első lépéseként a lajosházai vonalon megtörtént a pálya felújítása, a vízelvezető rendszer kialakítása, a pályaszakasz letisztítása, sín-, talpfa és csavarok cseréje, valamint a vágány is beszabályozásra került.
A második ütemben tovább kívánjuk fejleszteni a lajosházai vonalat, még pedig úgy, hogy Lajosháza és Szalajka-ház között meghosszabbítjuk a vonalat közel 3,5 kilométerrel. Az új vonalszakaszon ki kell alakítani az alépítményt, csőátereszeket, hidakat és támfalakat.
A harmadik ütemben - mely várhatóan 2008. év végére fejeződik be - a vonal hosszabbításával járó utómunkálatok mellett a fő feladatot a Szalajkaház és környékének rendbetétele jelenti, ahol a Mátra természeti adottságai bemutató tanösvény, a házban pedig erdészeti erdei iskola kerül kialakításra.
Az új végállomásnál több irányba kialakítható tanösvény mellett egy vadbemutató létrehozása is terveink részét képezi.

A Szalajka-ház és környéke rendbetételével egy minőségi kirándulóhely kialakítása valósul meg, így javítva a kirándulásnak, mint aktív szabadidő eltöltési lehetőségnek a körülményeit. Célunk továbbá, hogy a kirándulóhellyel és a turista csomóponttal megvalósulhat az erdőterületen belül az irányított turizmus, mely során megvédhetők és tehermentesíthetők azok az erdőterületek, melyekben a kirándulók esetlegesen - akarva vagy akaratlanul - kárt tehetnek. A vasúti pálya 3,5 km-es bővítésével a kirándulóhely megközelítése egyszerűbbé válik, nem igényel gépkocsival történő utazást, így az erdő szennyezettsége is csökkenthető.

A Mátra az ország kiemelt turisztikai övezeti közé tartozik, és Budapest viszonylagos közelsége generálja a fejlesztéseket. A Mátra komplex fejlesztési programjába jól illeszkedik a kisvasút fejlesztése is.


Eger, 2007. április 19.

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESÕ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATNK

PARTNER

Jooble álláskeresés
Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum

Oldal tetejére