Mátravasút - Gyöngyös-Lajosháza erdei kisvasúti vonal fejlesztése

1926. június 19-én indult el a személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között, ez az a dátum, amikortól a Mátravasút életkorát számítjuk. Ez azonban mégsem fedi a valóságot, mert a Mátravasút történetének kezdetei húsz évvel korábbra nyúlnak vissza.
A Mátravasút fő feladata az erdőkben kitermelt fa és a kőbányák anyagának szállítása volt. A valamikori vasúti pálya Galyatető alatt, a Nyírjes-bérc környékén ért véget, de szintén hosszabb volt a vonal Mátrafüredtől, hiszen a Kékes-laposáig terjedt. Egy, a mátrai fakitermelésre alapított részvénytársaság és az Egri Érsekségi Uradalom nyitotta meg az első keskenyvágányú, 600 mm nyomtávolságú, lóvontatta gazdasági vasútvonalat 1906-ban Gyöngyössolymos északi határában. Nyírjesi vonalnak nevezték, amely Lajosházán át északkeletre vezetett. 1907-ben építették ki a Szalajka háztól a csukás-völgyi vonalat.
1916-ban a gyöngyössolymosi vonalakon a lovakat gőzmozdonyok váltották fel, majd néhány évvel később megépült Gyöngyös és Mátrafüred között is a kisvasút. Ezen szakaszon 1926-tól a személyszállítás is elkezdődött. Az 1910-es évektől egészen a személyszállítás megkezdéséig folyamatosan épült, fejlődött a Mátrában kanyargó vasútvonalak száma és hossza, összekötve ezáltal Gyöngyöst és a környező településeket. A teljes pályahossz a 30-as évek végére 30 km-t tett ki.
Az 1950-es években épült Egyesült Izzó Pipishegyi gyárához a mátrafüredi Bene-laposon lévő anyagtároló helyről (ma az erdészeti iskola területe) kisvasúton szállított építési anyagot. 1960-64 között folyamatosan megtörtént a dízelvontatásra történő áttérés. 1968-tól a Gyöngyössolymos-Lajosháza közötti szakaszon is megkezdődött a személyforgalom. A faanyag és kőszállítás megszűnésével 1985-től csak személyszállítás folyik. A 7 km-es Gyöngyös-Mátrafüred közötti szakaszon egész évben, a Gyöngyös-Lajosháza közötti szakaszon a nyári időszakban, illetve előzetes igény esetén közlekedik a kisvasút.
A személyszállítás megkezdése után - és mind a mai napig is - Gyöngyös város idegenforgalmi tervében a kisvasút kiemelt szerepet kap és kapott, hiszen a Mátravasút nemcsak kedves közlekedéstörténeti emlékünk és egyben élő vasutunk, hanem az idegenforgalom jelentős előmozdítója is.

Az elmúlt években a Mátravasút 1-es és 2-es vonalának állapota jelentősen leromlott. A mátrafüredi vonal műszaki állapotát a 2000. év óta sorozatosan bekövetkező árvizek folyamatosan károsították, fejlesztési források hiánya miatt azonban a felújításra 2006-ig nem kerülhetett sor. A tavalyi évben az ÁPV Zrt. támogatásával sikerült elhárítani a károkat, korszerűsítésre került Mátrafüreden egy közúti és vasúti kereszteződés. A vonalszakaszon részleges ágyazatcserékre, talpfacserékre, kötőelemek és hevederek cseréjére került sor, valamint fekszint- és irányszabályozás is történt.
A lajosházai vonal állapota azonban a 2005. áprilisában és júliusában bekövetkezett árvíz miatt olyan jelentős károkat szenvedett el, mely során az alépítmény és az ágyazat is jelentősen sérült. Ezzel a vonalszakasz felső szakasza - mintegy 2 km-es rész - szinte teljesen használhatatlanná vált, ezért 2005. júliusától ideiglenes üzemszünetet kellett elrendeli.

Az Egererdő Zrt. a tulajdonos ÁPV Zrt. támogatásával a 2006-os év őszén tudta elkezdeni a Lajosházai vonal felújítását, mégpedig a Mátrai Fejlesztési Projekt keretén belül. A Mátrai Fejlesztési Projekt közel fél milliárd forintból valósul meg.
A Mátrai Fejlesztési Projekt három ütemből áll össze, melynek első lépéseként a lajosházai vonalon megtörtént a pálya felújítása, a vízelvezető rendszer kialakítása, a pályaszakasz letisztítása, sín-, talpfa és csavarok cseréje, valamint a vágány is beszabályozásra került.
A második ütemben tovább kívánjuk fejleszteni a lajosházai vonalat, még pedig úgy, hogy Lajosháza és Szalajka-ház között meghosszabbítjuk a vonalat közel 3,5 kilométerrel. Az új vonalszakaszon ki kell alakítani az alépítményt, csőátereszeket, hidakat és támfalakat.
A harmadik ütemben - mely várhatóan 2008. év végére fejeződik be - a vonal hosszabbításával járó utómunkálatok mellett a fő feladatot a Szalajkaház és környékének rendbetétele jelenti, ahol a Mátra természeti adottságai bemutató tanösvény, a házban pedig erdészeti erdei iskola kerül kialakításra.
Az új végállomásnál több irányba kialakítható tanösvény mellett egy vadbemutató létrehozása is terveink részét képezi.

A Szalajka-ház és környéke rendbetételével egy minőségi kirándulóhely kialakítása valósul meg, így javítva a kirándulásnak, mint aktív szabadidő eltöltési lehetőségnek a körülményeit. Célunk továbbá, hogy a kirándulóhellyel és a turista csomóponttal megvalósulhat az erdőterületen belül az irányított turizmus, mely során megvédhetők és tehermentesíthetők azok az erdőterületek, melyekben a kirándulók esetlegesen - akarva vagy akaratlanul - kárt tehetnek. A vasúti pálya 3,5 km-es bővítésével a kirándulóhely megközelítése egyszerűbbé válik, nem igényel gépkocsival történő utazást, így az erdő szennyezettsége is csökkenthető.

A Mátra az ország kiemelt turisztikai övezeti közé tartozik, és Budapest viszonylagos közelsége generálja a fejlesztéseket. A Mátra komplex fejlesztési programjába jól illeszkedik a kisvasút fejlesztése is.


Eger, 2007. április 19.