Bemutatkozás

Tengerszint feletti magassága: 140 - 200 m


A magyar honfoglalás elõtt szkíták, avarok, népvándorláskori és szláv népek követik itt egymást. Nevét különféleképpen eredeztetik. Az erdõk fagyöngyével, a patakok gyöngyözõ vizével, sõt még Árpád egyik lányának vagy az itteni palócok egyik asszonyának nevével is magyarázzák. Legrégibb írott alakja - Gungus - IV. Béla 1261. évi oklevelében fordul elõ a szomszédságban fekvõ Gyöngyöspüspökit említve.
1334-ben földesurának, Széchenyi Farkasfia Tamásnak kérésére I. Károly (Károly Róbert) Gyöngyöst városi rangra emeli. Bár mezõváros maradt, a település fejlõdése töretlen volt. Fontos utak vezetnek át rajta. Régen a kereskedõk szekerei ezeken Lengyelországba és Oroszországba is eljutottak.
A Szent Bertalanról elnevezett Nagy-templom a középkori piac- tér északi végében, gótikus támpilléreivel jelzi, hogy egykor a magyar gótika nagy csarnok temploma volt. A 18. században barokk stílusban építették át. Orgonája országos hírû. A templom mögötti egyemeletes épületben ma zeneiskola van. Az itt álló plébániai iskola helyén létesült 1634-ben a gimnázium, és mûködött benne több mint kétszáz éven keresztül.
A szomszédos, volt Almásy- vagy Szt. Korona-ház a Római Katolikus Felsôvárosi plébánia épülete. Emeleti díszterme egyházi kincseket, ötvösremekeket õriz. A történelmi piac tér, a mai Fô tér tengelyében áll a városi rangot adományozó I. Károly Róbert király bronzszobra, Kô Pál alkotása. A tér északkeleti sarkán emléktábla jelzi II. Rákóczi Ferenc fejedelem háza helyét.
Történelmi épületei között találjuk a keleti oldalon a barokk ízlésû Grassalkovich-palotát. Ez a palota ad otthont a Vachott Sándor városi könyvtárnak. A könyvtár falai közt állították ki a Herman Lipót-féle hagyaték pazar festményeit. A mellette lévõ épület a Mátra Szálló. A nagyforgalmú üzletek közül a Fõ téri Fenyõ és az Kohári úti Gyöngyszöv Áruházakat említjük. A tér nyugati oldalát határoló finom vonalú épületek között látjuk a Városházát. A teret délrõl a hajdani Három Rózsa fogadó eredeti arculatára visszaállított épülete zárja. A térrõl nyugatra nyíló utca a hajdani Nádor huszárezredi laktanyáig tart, amely ma a "Vármegyecenter". Az ország egyik legszebb, legharmonikusabb, történelmi hangulatú kisvárosi fõterébôl dél felé két párhuzamos utca nyílik és vezet a Jókai úthoz. Valamikor Csapó utcának nevezték - emlékeztetve a gyöngyösi (mátrai) kallómalmokra, a távol is ismert gyöngyösi posztóiparra. Az utcák torkolatában áll Kisfaludi-Stróbl Zsigmond bronz huszárszobra, amely az I. világháborúban elesett gyöngyösi katonák emlékét õrzi.
A Fõ tér északnyugati sarka a Hanisz térhez csatlakozik, amelybõl északra a Gyöngyössolymos irányba vezetõ Petõfi Sándor utca, nyugatra a Vachott Sándor utca nyílik. Nevezetes mûemlékei között említjük még a 14. századi alapítású Szent Ferenc-rendi templomot és kolostort, amely ma a Római Katolikus Alsóvárosi Plébánia-templom, a volt kolostor pedig az Alsóvárosi Plébánia. 1909-ben a templom gótikus szentélye alatt lévõ kriptába temették el Vak Bottyán János kuruc tábornokot.
A ferences kolostor-könyvtár a kilenc legrégibb magyar mûemlék-könyvtár egyike, egyetlen hazai kolostori könyvgyûjtemény. 217 õsnyomtatványával kiemelkedik könyvtáraink közül. A középkori városmagot északkeletrõl körülhatároló Petõfi Sándor és Kossuth Lajos utcát zsellérközök szabdalják, amelyek régen a gyakori tüzek és járványos betegségek fészkei voltak. A számos katasztrófa ellenére Gyöngyös mindig újjá született, noha Nagy-templomának tornyai még ma is utalnak az 1917. évi iszonyú tûzvészre. A középkori város keleti kapujánál emelték a klasszicista stílusú Orczy-kastélyt, amely az 1950-es évek óta a Mátra Múzeum épülete. Kerítését a hagyomány szerint a napóleoni háborúkban zsákmányolt puskacsövekbôl kovácsolták. Négy nagy kapuoszlopán kõoroszlánok õrködnek.

A mûemlékekben gazdag település az 1917-es borzasztó tûzvész után a mai formájában született újjá. Várossá az Anjou-házból származó I. Károly uralkodónk nyilvánította 1334-ben. A ferences rendi szerzetesek rövidesen szép templomot és kolostort emeltek. A város rangjához méltó módon építették át plébániatemplomát. A gazdag patrónusok, a szorgos kereskedõk és iparosok a szõlõtermelõk pompás ötvöstárgyakkal látták el templomaikat, melyek ma a Szent Korona Házban láthatók. A török utáni újjászületés során, a barokk stílusban megújultak a templomok, megépült az Orczy-kastély, amely ma múzeum. A város történetét és a Mátra természetvilágát mutatja be, valamint egyedülálló vadászati tárlattal várja az érdeklõdõket.


Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Gyöngyös településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Gyöngyös településen