2024. október 7. hétfõ (41. hét) van, köszöntjük Amália nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Gyöngyös

Bemutatkozás


Tengerszint feletti magassága: 140 - 200 m


A magyar honfoglalás elõtt szkíták, avarok, népvándorláskori és szláv népek követik itt egymást. Nevét különféleképpen eredeztetik. Az erdõk fagyöngyével, a patakok gyöngyözõ vizével, sõt még Árpád egyik lányának vagy az itteni palócok egyik asszonyának nevével is magyarázzák. Legrégibb írott alakja - Gungus - IV. Béla 1261. évi oklevelében fordul elõ a szomszédságban fekvõ Gyöngyöspüspökit említve.
1334-ben földesurának, Széchenyi Farkasfia Tamásnak kérésére I. Károly (Károly Róbert) Gyöngyöst városi rangra emeli. Bár mezõváros maradt, a település fejlõdése töretlen volt. Fontos utak vezetnek át rajta. Régen a kereskedõk szekerei ezeken Lengyelországba és Oroszországba is eljutottak.
A Szent Bertalanról elnevezett Nagy-templom a középkori piac- tér északi végében, gótikus támpilléreivel jelzi, hogy egykor a magyar gótika nagy csarnok temploma volt. A 18. században barokk stílusban építették át. Orgonája országos hírû. A templom mögötti egyemeletes épületben ma zeneiskola van. Az itt álló plébániai iskola helyén létesült 1634-ben a gimnázium, és mûködött benne több mint kétszáz éven keresztül.
A szomszédos, volt Almásy- vagy Szt. Korona-ház a Római Katolikus Felsôvárosi plébánia épülete. Emeleti díszterme egyházi kincseket, ötvösremekeket õriz. A történelmi piac tér, a mai Fô tér tengelyében áll a városi rangot adományozó I. Károly Róbert király bronzszobra, Kô Pál alkotása. A tér északkeleti sarkán emléktábla jelzi II. Rákóczi Ferenc fejedelem háza helyét.
Történelmi épületei között találjuk a keleti oldalon a barokk ízlésû Grassalkovich-palotát. Ez a palota ad otthont a Vachott Sándor városi könyvtárnak. A könyvtár falai közt állították ki a Herman Lipót-féle hagyaték pazar festményeit. A mellette lévõ épület a Mátra Szálló. A nagyforgalmú üzletek közül a Fõ téri Fenyõ és az Kohári úti Gyöngyszöv Áruházakat említjük. A tér nyugati oldalát határoló finom vonalú épületek között látjuk a Városházát. A teret délrõl a hajdani Három Rózsa fogadó eredeti arculatára visszaállított épülete zárja. A térrõl nyugatra nyíló utca a hajdani Nádor huszárezredi laktanyáig tart, amely ma a "Vármegyecenter". Az ország egyik legszebb, legharmonikusabb, történelmi hangulatú kisvárosi fõterébôl dél felé két párhuzamos utca nyílik és vezet a Jókai úthoz. Valamikor Csapó utcának nevezték - emlékeztetve a gyöngyösi (mátrai) kallómalmokra, a távol is ismert gyöngyösi posztóiparra. Az utcák torkolatában áll Kisfaludi-Stróbl Zsigmond bronz huszárszobra, amely az I. világháborúban elesett gyöngyösi katonák emlékét õrzi.
A Fõ tér északnyugati sarka a Hanisz térhez csatlakozik, amelybõl északra a Gyöngyössolymos irányba vezetõ Petõfi Sándor utca, nyugatra a Vachott Sándor utca nyílik. Nevezetes mûemlékei között említjük még a 14. századi alapítású Szent Ferenc-rendi templomot és kolostort, amely ma a Római Katolikus Alsóvárosi Plébánia-templom, a volt kolostor pedig az Alsóvárosi Plébánia. 1909-ben a templom gótikus szentélye alatt lévõ kriptába temették el Vak Bottyán János kuruc tábornokot.
A ferences kolostor-könyvtár a kilenc legrégibb magyar mûemlék-könyvtár egyike, egyetlen hazai kolostori könyvgyûjtemény. 217 õsnyomtatványával kiemelkedik könyvtáraink közül. A középkori városmagot északkeletrõl körülhatároló Petõfi Sándor és Kossuth Lajos utcát zsellérközök szabdalják, amelyek régen a gyakori tüzek és járványos betegségek fészkei voltak. A számos katasztrófa ellenére Gyöngyös mindig újjá született, noha Nagy-templomának tornyai még ma is utalnak az 1917. évi iszonyú tûzvészre. A középkori város keleti kapujánál emelték a klasszicista stílusú Orczy-kastélyt, amely az 1950-es évek óta a Mátra Múzeum épülete. Kerítését a hagyomány szerint a napóleoni háborúkban zsákmányolt puskacsövekbôl kovácsolták. Négy nagy kapuoszlopán kõoroszlánok õrködnek.

A mûemlékekben gazdag település az 1917-es borzasztó tûzvész után a mai formájában született újjá. Várossá az Anjou-házból származó I. Károly uralkodónk nyilvánította 1334-ben. A ferences rendi szerzetesek rövidesen szép templomot és kolostort emeltek. A város rangjához méltó módon építették át plébániatemplomát. A gazdag patrónusok, a szorgos kereskedõk és iparosok a szõlõtermelõk pompás ötvöstárgyakkal látták el templomaikat, melyek ma a Szent Korona Házban láthatók. A török utáni újjászületés során, a barokk stílusban megújultak a templomok, megépült az Orczy-kastély, amely ma múzeum. A város történetét és a Mátra természetvilágát mutatja be, valamint egyedülálló vadászati tárlattal várja az érdeklõdõket.


Szállás
Mátrai szállás ajánlatok Gyöngyös településen
Étterem
Mátrai étterem ajánlatok Gyöngyös településen


BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESÕ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATNK

PARTNER

Jooble álláskeresés
Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum

Oldal tetejére