A válaszból - a politikusi mellébeszélés nyilvánvaló - kiderül, hogy a polgármester ügybeni állásfoglalása legalábbis "nem publikus".
Mivel a polgármester személyiségét módom volt az elmúlt években jól megismernem, úgy gondolom, hogy ebben az ügyben nem célszerû többet megszólalnom.-
Véleményem szerint ebben az ügyben is, mint annyi másban ebben az országban, most indult meg a dolog elkenése, amint kényes pontra tapintottam.-

A közúti szállítás zajterhelési "tanulmány"-ából 1 pld. a birtokomban van, spirálozott változatban és minden bizonnyal az átadója jogszerûen jutott hozzá, ill. a gyöngyösi építésügyi hatóság engedélyének 1 példányához is.
június 2-án kis híján megismétlõdött a 2005. április 18-i mátrakeresztesi katasztrófa. Most nem 3 óra alatt hullott le a "szükséges" mennyiség, de közel 1 napon át esett megállás nélkül. Most haladékot kaptunk a természettõl, valyon hányszor tesszük még próbára a szerencsénket?

És ezek a dokumentumok elérhetõk valahol? Tudomásom szerint a jegyzõkönyvek nem nyilvánosak!

A polgármester még egyetlen e-mailt sem küldött, véleményét a képviselõ-testületi ülések jegyzõkönyveibõl megtudhatod.

Olvasom, olvasom a véleményeket a bánya tömedékelésérõl, de eddig csak magán személyek véleményével találkoztam. Még utalás sincs arra, hogy a terület lakossainak fõ-fõ gazdája, a község polgármestere az ügyben - bármelyik oldalon - állást foglalt volna. Vagy éppen az a baj, hogy Õ is a tömedékelés mellett állna? Jó lenne látni a véleményét.-

Kedves Imre!
Üdvözlöm, hogy félretetted a virágnyelvet és a lényegrõl írtál számunkra. Én üdvözölném, ha nem belterjes szakvéleményekkel bástyázná körül a beruházást a MECSEK-ÖKO ZRt.
Csak azért sikerülhetett a mûszaki üzemi tervben ennyi ellentmondást felfedezni, mert a korábbi szakértõi vizsgálatok nem célzottan a MECSEK-ÖKO Zrt. megbízásából készültek, nem is mûszaki üzemi tervhez készültek, céljük a problémák feltárása, ill. a tények megismerése volt.
Sajnálatos módon a mûszaki üzemi terv készítõi nem támaszkodtak következetesen a szakértõi anyagokra, koncepciójukban már olyan elemek szerepelnek, melyek nem következnek a korábbi vizsgálatok adataiból, szakértõk véleményébõl.
A "koncepció" a mátraszentimrei üregrendszer tömedékelése tekintetében túldimenzionálja a mátraszentimrei bányatérség káros környezeti hatásait ( alacsony pH értékû bányavíz, magas oldott toxikus nehézfém tartalom, ellenõrizetlen nyomásviszonyok, havária helyzet ).
Sajnálatos módon ezen állításokat nem tudják alátámasztani, nincsenek mérések, nincs monitoring a föld alatt és a felszini vízfolyásoknál sem.
Ellenben határozott szándék munkál a kivitelezõben, hogy a "környezetvédelmi beruházás" mátraszentimrei mûszaki beavatkozásait elvégezzék, még jelentõs környezeti károk árán is, ill. az idegenforgalom jelentõs megzavarása mellett is. A legfrissebb információm a Mátraszentimrén belüli közúti szállítás zaja nem haladja majd meg a településre határértékként megadott 55 dB-t, "csak" 54 dB lesz a várható átlagos zajszint.
A szakvéleményt természetesen pécsi társaság készítette (KTSZK Környezetvédelmi Tervezõ Szakértõ és Kivitelezõ Bt . 7614 Pécs Pf. 80.).
Ez persze önmagában nem elítélhetõ, de az alaposság már számonkérhetõ. A vizsgálat egy csendes 2005. júliusi napon zajlott, a szállítás tényleges zajterhelése viszont majd egy üzemelõ bányaudvar alapszintjét terheli tovább. A bányaudvaron 3 nagy teljesítményû ventilátor, egy homlok rakodógép, egy keverõ telep és egy injektáló részleg önmagában is folyamatosan 80 dB fölötti zajszintet produkál majd, az Oláh dûlõ felé zajvédõ falat is telepíteni kell majd, ezt a mûszaki üzemi terv is rögzíti.
Sajnálatos módon kilóra veszi a szakvéleményeket a gátlástalan, pénzéhes kivitelezõ.
Mi, itt élõk háromszoros árat fizetünk majd a tutyi-mutyiságunkért, ha nem álljuk útját a mátraszentimrei üregrendszer tömedékelésének.

Kedves István!
Amit leírtál eléggé döbbenetesnek tûnik, fõleg ha arra gondolunk, hogy az idegenforgalomban és a helyiek nyugalmában is mekkora károkat okozhat ennek az iszonyú anyagmennyiségnek a felszállítása a Mátrába.
Az utak állapota jelenleg is katasztrófális!! Nem tudom, hogy történtek-e arra vonatkozóan számítások, hogy ilyen átgördülõ útterhelés mellett mikor válnak ténylegesen is járhatatlanná a Felsõ-Mátra útjai? Sok már nem kell hozzá!
Vagy csak arról van szó, hogy egy nagyon jól mûködõ lobbi kör megtalálta ideológiáját és pénzforrását a tömedékelés kapcsán bevételeinek gyarapítására?
Ez utóbbi esetben foggal-körömmel fognak ragaszkodni az érdekeltek a "környezetvédelmi beruházáshoz"! Ha arra gondolunk, ezekbõl a milliárdokból micsoda idegenforgalmi-és természetvédelmi beruházásokat lehetne megejteni a "lerobbant" Mátrában, akkor tényleg kesereghet az ember. Véleményem szerint rendkívül súlyos gondokat okozhat az éveken keresztül elhúzódó anyagszállítás. Az ügy fontossága megérdemelné, hogy egy független szakértõi csoport kerüljön felállításra. Addig is le kellene állítani a folyamatokat, míg egy széleskörû monitoring és hatáselemzõ eljáráson át nem megy a program minden eleme.
Ne laikusok mondják azt, hogy ebbõl gond lehet (vagy nem), hanem hozzáértõ szakértõk. De ne olyan "szakértõk" akik - ha áttételesen is- érdekeltek e monstre pénzköltésben!!

A bányabezárás mûszaki üzemi terve a Mátraszentimrei Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetõ, több mint 200 oldal. Mátraszentimrei képviselõként a települést érintõ mûszaki beavatkozások tekintetében vizsgáltam az üzemi tervet. A "környezetvédelmi beruházás" indokoltságát a "koncepció" rögzíti. Meggyõzõdésem, hogy a koncepció téves, indokolatlan mûszaki beavatkozásokat alkalmaz.
A mátraszentimrei üregrendszer pirites telér maradványai elsavasítják a bányavizet. A húsz éve bezárt bányában ez a folyamat már lelassult, az öngyógyító folyamatok nyilvánvalóak, 2004-re már 5,7 - 6,4 pH értékû bányavizet mértek az Altárón.
A tömedékelés a pirit oxidációját zárná ki, de a teljes üregrendszerben nem végeznék el, csak a mátraszentimrei üregrendszerbe.
Az Altárói víztisztító üzem az idõk végezetéig üzemeltetendõ létesítmény, ezért nincs értelme milliárdokért tömedékelni 130.000 m3 üregrendszert, különösen a monitoring adatai nélkül.
Vajon miért nincsenek adatok? Lehet, hogy az egész tömedékelés értelmetlenségére világítanának rá? Nem lehetne a Visontai pernyét eltüntetni, 3 éveg tömedékelõ anyagot szállítani a 24-es és 2408-s lerobbant utakon + a faluban. Szennyezni e levegõt ( 10.000 20 tonnás teherautó !! ), lassítani a forgalmat ( tranzit úttá degradálni a kirándulók, turisták utvonalát ), port és zajt szolgáltatni.
Újabb adminisztratív intézkedés a Felsõ-Mátra tönkretételére, engedélyes tervekkel, hajrá!
30 éve fejlesztjük az idegenforgalmat, mára az észak-magyarországi régió 2. - 3. leglátogatottabb mikro régiójává váltunk. Egy-két év "ipari zóna" és kezdhetjük elõlrõl.
A felszíni szennyezések ( meddõhányók ) rekultiválása után a bányatelket idegenforgalmi célokra hasznosíthatnánk, a bányavíz tisztítása sokkal költséghatékonyabban tisztítható a kifolyás helyén, mint bányászkodással ( tömedékelés ), interaktív mûszaki beavatkozásokkal a bányában felmerülõ problémákra. A "mûszaki üzemi terv" nem tudja a beavatkozás végét, a kivitelezés 3 éves tervezett idõszaka akár a duplájára is nõhet, és sok-sok adófizetõ milliárdjába.
Sokkal körültekintõbben kellet volna a terveket elkészíteni. Tájékozódjon. Egyre több kérdése lesz.

Figyelmesen, többször is elolvastam Ládi István tanulmányát. Véleményem szerint jó lenne látni az eredeti, teljes tervdokumentációt, mert a tanulmány - érthetõen - csak az általa inkriminált részekkel foglalkozik, a pártatlan szemlélõ így nem alakíthat ki minden tényezõt figyelembe vevõ véleményt.
Kétségtelen, hogy a bánya tömeszelés zajos és piszkos munka, de arról nem kapunk tájékoztatást, hogy miértis kell tulajdonképpen ezt elvégezni? Milyen okok vezettek oda, hogy egy többmilliárdos munkát kell elvégezni - a tanulmány szerint haszontalanul? Mit nyer vele a környezet, milyen kedvezõ hatásokat okoz majd, illetõleg milyen kedvezõtlen jelenségek megszûnése, vagy megelõzése várható, ha a tömeszelést elvégzik?
Tudomásom szerint egy ilyen nagy volúmenû tervet - még tanulmány szinten - valamennyi illetékes szakhatóságnak, többek között a környezetvédelemnek is véleményeznie kell. Nem bízhatunk az õ véleményükben?
Összegezve: tisztelem a helyi képviselõ szándékát,
de egy ilyen szövevényes, nagy jelentõségû ügyben csak mindkét (vagy valamennyi) tény, adat és vélemény ismeretében lehene véleményt alkotni.

Tisztelt Füzér Zsolt!

Elõljáróban hadd mondjam el, hogy nagyra értékelem a természet védelmét sõt úgy gondolom , hogy egész családunk átérzi fontosságát és eszerint is cselekszik.
Önnek a túrázás fontos másnak a síelés! Mind a kettõ szép szabadidõs tevékenység.
Tisztelettel kérem, hogy ennek a népszerû sportágnak a hazai ûzését engedje meg honfitársainak!
Jó lene ha õk is kiszabadulhatnának a friss levegõre és nem egy szívinfarktus terítené le õket az íróasztal mögött. Figyelem: az emberek egészsége is ér annyit mint a növények és állatok védelme!
Erre is ügyelnünk kellene.
Nem elmebaj szülte a Síparkot, hanem reális igény.
Nem eszement pénzköltés, hanem karöltve az Önkormányzattal -súlyos hitelek árán- turisztikai vonzerõ fejlesztés.
Ön õrültségnek tartja ezt a hazai viszonyok közt, én meg azt mondom elég volt a demagógiából . Az 1920-as években már Lillafüreden épültek sípályák és magas hegyeink elvesztését követõen itt a Mátrában is több pálya létesült. Tehát hagyományai vannak a sísportnak amit fejleszteni kell!!!. 95 havas nappal még Ausztriában (az alcsonyabb hegyekben) is elégedettek lennének, ui. ennyi idõn át lehetett sportolni-jó levegõt szívni- egyszóval a természet és a tél adta örömökkel élni a Síparkban tavaly és az idén is.

Ezeket az élményeket szintén nem lenne jó elvenni a gyerekektõl és embertásainktól.
Ugyanígy azt a közel száz munkahelyet sem melyek adott esetben a megélhetést jelentik az itteni kis hegyifalvaknak.
Itt a turizmus jelentheti azt, hogy ha lesz-e stabil munkahely (?) itt maradnak-e a fiatalok(?), lesz e létszám továbbra is az iskola mûködéséhez(?) és egyáltalán, hogy nem néptelenednek-e el..

Szomorú jelenségnek tartom viszont azt, ha valaki a helyzet felületes ismerete miatt nem a valóságot mutatja be és nem ismeri fel, hogy egy ökológiai-gazdasági-társadalmi rendszerben kell úgy alakítanunk dolgainkat, hogy létrejöjjön a fenntartható és finanszírozható természetvédelem.
Nem álmodozni kellene és kiabálni a természetvédelemmel kapcsolatban hanem valamit effektíve tenni. Szét kellene választani az érdemi és tényleges problémákat az alibi tevékenységektõl.
Talán az olcsó hatásvadász szólamokat a tényleg szakemberhez méltóra kellene felcserélni.

Én úgy gondolom (és a környezet-és tájvédelemmel foglalkozó barátaim is ebben erõsítettek meg), hogy a mátraszentistváni Sípark pozitív példája kell, hogy legyen (és bízunk benne, hogy lesz is) e szép táj egy szegmensének megörzésében, a pusztuló rétek fenntartásában.
Hydrobiológiai értekezést valamint több százoldalas könyezeti hatástanulmányt készítettünk. Ezekben ismert szakemberek rögzítik álláspontjaikat és mi ezzel egyetértünk.

Bízunk abban -miután nem állami földekrõl, henem a helyi közösség egykor mûvelt földjeirõl van szó-a lakosság sorsának alakítása is alapvetõen itt dõlhet el! Az Önkormányzatnak is engedtessék meg, hogy gazdálkodjon területeivel, mint ahogy elõdei is tették ezt és akiktõl e szép környezetet megörököltük.
Kérjük tiszteletben tartani ezt is!

Kérem vegye elõ pl. a pásztói városvédõk honlapján található Sztanek Endre 1930-40 -es években készített fotóit és nézze meg milyen szépek voltak a helyiek tulajdonában található gyepterületek. Itt hatalmas szabad erdõmentes kaszálók voltak egy kis szántóval kombinálva.
Tudja Ön, pl hogy a Rubonyán található Urak-rétje vagy a Háromfalu Templomával átellenesen található Szepán rét, vagy a Piszkéslegelõ milyen volt még nem is oly rég?
Lehetne ezt persze tudni ha valaki tényleg utána nézne a dolgoknak és elõkerülne egy-két öreg fotó is a helyiektõl! Nagyapám aki szintén itt élt, a Rubonyán legeltette kecskéit , és teherhordó szamarát. Most igen elképedne, ha az Ön elõadás szövege alapján beleharapna egy 10000 Ft eszmei értékkel bíró tárnicsba. Biztos kifordulna a szájából.
Bizony nem tudta ezt akkor ártatlan kecskéje és valószinûleg nem nézte át a növényhatározót sem mielõtt kiment legelni.
Sajnos az állattartást megölte a lakosságcsere és Kádárék szakszervezetei a 60-as években.
A rétek tönkrementek! A bozósodott öszeszemetelt területekrõl felmérést és fényképalbumot készítettem 2002-ben. Tehát van referencia állapotunk is!
Hogy most milyen állapotban vannak ezen területek meggyõzõdhet mindenki róla ha megnézi a Rubonya nyugati oldalát vagy a többi nem kaszált legelõt, tönkrementek!
A mátraszentistváni sízési lehetõségek újrateremtéséhez is pont ez, tehát az egykori gyepterületek rehabilitációja adott kézenfekvõ lehetõséget. Nem kis munka az éves kaszálás vagy a bokrokkal-gazzal elborított területek visszahódítása. Az Ön által említett növények kifejezetten ennek az új funkciónak köszönhetik létüket.
Higgye el ember nem lenne aki (a semmiért) újból kaszálná ezeket a területeket. A Bükki Nemzeti Park bizonyos területeken (pl Tugár-rét, stb) megkezdte ezt a munkát, de túlságosan is nagy az elhanyagolt-pusztuló terület!
Az osztrák tárnics ( a helyiek szerint Szentlászló-fû), vagy száratlan bábakalács természetesen élheti tovább életét tovább a Sípark területén, sõt mint leírtam csak így élhet tovább.
A pusztulásukról leírt hírre csak azt tudom mondani, ha kell felteszem az internetre a 2005 októberi fotókat a Sípark által kaszált területekrõl azt fogja látni, hogy több ezer, ha nem tízezer számra ott vannak a hegyodalban virágaik és köszönik szépen jól vannak -évszázadok óta jól vannak -a tárnicsok!
A bábakalácsra is ugyanez igaz.
Bizonyos természeti értékek bemutatására (pl. a répáshutai tárnics tanösvényhez hasonlóan) a Sípark nyáron szintén tanösvényt szeretne létrehozni a középhegységekre jellemzõ mezei virágok bemutatására! Erre vonatkozó pályázatunkat benyújtottuk még tavaly.
Kérem , ha ezt Ön nem hiszi el jöjjön el hozzánk és meg fog lepõdni, hogy milyen valótlan információkat tett közre!!