Minden olyan embernek, akit érdekel, és aki illetékes szeretném felhívni a figyelmét mi is történik a Mátrai Gyógyintézet telephelyein.
Elsõként magamról, beutalt betegként töltöttem el három hetet a Mátrai Gyógyintézet Mátraházi részlegében.
Napi sétáink alkalmával megrökönyödve tapasztaltuk, hogy az intézet területén vágják ki a negyven- ötven éves óriás egészséges fákat . (fenyõt, bükköt, cserfát)
Érdeklõdésünkre a mûszaki vezetõ felháborodottan közölte,
„felsõ vezetõi döntés alapján kerülnek a fák kivágásra, és vegyük tudomásul nem kell semmiféle engedély semmilyen szakhatóságtól az intézet területén azt teszünk, amit akarunk”
Túravezetõnk egy csoportos kirándulás alkalmával a Kékestetõi egységbe vitt föl kirándulni néhányunkat, döbbenten láttuk, hogy ott is ki vannak jelölve a kivágásra szánt 70-80 éves egészséges fák.
A túravezetõnk elmondta, hogy ezt még az intézet építetõje hozatta csemeteként a világ minden tájáról a szubalpin klíma megteremtése céljából.
Könyörgöm, valaki tegyen már ez ellen a törvénytelenség ellen!!!!!!!!!!!!!!!
Egészséges 50-60 cm-es fákat jelöltek meg piros keresztel kivágásra értelmetlenül!!!!!
Aki nem hiszi, nézze meg a saját szemével megtekinthetõ Kékestetõn a szanatórium parkjában.
Szabadon látogatható a park!!!!!!!!
Ez úton is kérjük, az illetékeseket haladéktalanul tegyenek lépéseket a fák megmentésére.

A Piszkés tetõi csillagvizsgáló alatt, a kék jelzés mentén található kiépített forrás hosszú idõ óta száraz, ugyanakkkor a környéke csupa sár. Ez számomra vízfolyás jelenlétére utal. Ha ez valóban így van, mi az akadálya forrás megtisztításának?

Jó lenne tisztázni, hogy kik is vagytok volta kép Misi és Feri, és milyen munkában is segít ez az oldal?
Mert hát mi olvasók nagyon értetlen és butácska emberek vagyunk, hogy két mail. címbõl nem szûrjük le a tutit!
De azért köszönjük, hogy benéztetek!

nagyon jó az oldal sokat segített amunkában misi és feri mihaly13579@gmail.com,kvf99@citromail.hu

Úgy látom még az egyetlen Mátrához méltó európai színvonalú beruházáson is meg oszlanak a vélemények!
Pedig sokan milyen boldogok lennénk, ha Kékestetõn is ilyen flottul mennének a dolgok.
(évenkénti bõvítések, ratrak vásárlás stb)
Sajnos a Kékestetõi sípályák sorsa ennél sokkal mostohább, az üzemeltetõ (enyhén szólva) lazán kezeli a dolgot.
Több éves tapasztalatunk, hogy mindig el vannak késve egy taktussal.
40-cm hó -5C-fok hideg õk nem üzemeltetik az északi sí pályát és a déli pálya teljes szakaszát.
Hivatkozás: nincs elég hó vastagság.
A múlt évben és az azelõttiben is volt elég hó néhány napig mid két pálya szakaszon akkor mért nem üzemeltették úgy mint most is.
Hát igen§
A síbuszok a telephelyen vannak szanaszét rohadva, a tulajdonosuk nem törõdött vele, miért is, talán mert állami pénzbõl vásárolták és egyébként sem használható az útépítésben.
Nem biztos, hogy egy merõben más profilú vállalkozás sípark üzemeltetésbe vágjon bele.
Mert a mostani eredmények magukért beszélnek.

Üdvözlettel egy Mátra szeretõ

Tiszteletben tartva az Ön véleményét pár gondolattal még kiegészíteném a diskurzust.
A Sztepán-rét jelentõs hányada magánterület volt, sok tulajdonossal, akik egyáltalán nem hasznosították már a földjeiket, ez vezetett a növényzet elburjánzásához.
A régi tulajdonosok ma sem használnák a földjeiket, az áthatolhatatlan bozótos uralná a területet.
Kõrösi úr beruházói szándéka kapóra jött a földjeiktõl megválni nem tudó tulajdonosoknak ( külterület lévén ) és a önkormányzatnak is, mert nem tudott igazán mit kezdeni a megörökölt régi sípályával.
Az önkormányzat támogatta a SÍPARK beruházást, ily módon "megszabadult a régi sípályától", azt hosszú távra bérbe adta. A Sípark mai területén földtulajdonnal rendelkezõ magánemberek ( rendkívül kusza tulajdon viszonyok voltak ) mára már 90 %-ban eladták földjeiket Kõrösi úrnak.
Nem látom sok értelmét azon lamentálni, hogy "más módja nem lett volna a tereprendezésnek?"
A beruházó ide egy síparkot álmodott meg, ennek a funkcióihoz történt a terep rendezés, a növényzet és a tereptárgyak kialakítása. Úgy gondolom, hogy a beruházás nem kívánság mûsor, a szakhatóságok a kívánalmaikat rögzítették a tervezés során, a beruházás I. fázisának befejezésekor ellenõrizték és rendben találták a kivitelezést ( a környezetvédelmi fejezetben elõírtakat is), 2004-tõl üzemel a Sípark. Azóta is történtek fejlesztések, és a környezet a rendszeres törõdésnek ( a Bükki NP elõírásainak megfelelõ idõben kaszálás ) köszönhetõen rendben van. Hangulatosabb volna, ha a kiterjedt réteket marha csorda taposná és legelné, de erre sem itt, sem a BNP által kezelt többi Felsõ-Mátrai hegyi rét esetében nincs reális esély ( vállalkozói kedv ) sajnos.

Nehéz belátni, hogy a \\\"pionír fajokból álló visszafásulás\\\"-ra, a \\\"bozótos, elburjánzott cserjékre\\\" és a \\\"rozoga esõbeállókra\\\" miért valamennyi fa és cserje kivágása a megfelelõ válasz. Más módja nem lett volna a terep rendezésének? Nem lehetett volna a \\\"dzsumbujt\\\" ritkítani, értékes fafajokat ültetni, az esõbeállókat, padokat felújítani, yagy, ha idõközben feleslegessé váltak, egyszerûen eltávolítani? A Sípark és benne a víztároló környéke szerintem minden, csak nem \\\"sétára ingerlõ\\\", \\\"kiterjedt, zöld hegyi rét\\\".

Sem a Három falu temploma elõtt, sem a Sztepánrét mellett nem volt erdõ. Pionír fajokból álló visszafásulás és bozótos, elburjánzott cserjék borították a teljes területet, szinte áthatolhatatlan volt. Sokat jártam ott, számos fotóval tudom ezt alátámasztani, a dzsumbujról és a rozoga esõbeállókról egész sorozataim vannak.
A Sípark kétségtelenül zavarja az ott élõk nyugalmát, a hóágyúzás monoton zaja tagadhatatlan. A "víztároló" körüli terület ma sokkal inkább sétára ingerlõ, mint volt 2004 elõtt. A KÉK háromszög turistajelzés a Három falu temploma és a mátraszentistváni autóbusz forduló között már a túrázók számára készült, a spontán igények kiszolgálását célozta. Az nézõpont kérdése, hogy a kiterjedt, zöld hegyi rét kinek és milyen esztétikai élményt nyújt. Én erdõszeretõ létemre szívesen sétálok tavasszal a kankalinoktól sárgálló réten, és nyárelõn a monszun idõszak végén a dús lágyszárú növénytakaró üdítõ számomra. Sokkal kellemesebb látvány, mint a Kuruc-tetõ és Kis-kõ oldali elvadult, gazos, felhagyott krumpliföldek maradványa.
Szuromi úr fogadatlan prókátora nem szeretnék lenni, elérhetõ a Bükki Nemzeti Park Mátrai Tájvédelmi Körzetének Mátrafüredi irodájában: 3232 Mátrafüred Parádi út 6. telefon, fax: +3637320287, e-mail:matraitk@t-online.hu. Mindig készséggel áll az érdeklõdõk rendelkezésére, legyen az önkormányzati képviselõ testületi ülés, fogadóóra, falusi rendezvény vagy egy civil szervezet meghívása, ha meghívják, õ elmegy és kendõzetlenül beszél a problémákról és a munkájukról is.

Kérdésem arra vonatkozna, hogy az ügyelõ moderálja, vagy gerjeszti a vitát?

Nem vitás, hogy az érintett területek egy része bozótos volt (a hozzászólásban említett, 70-es évek óta felhagyott kaszálók, legelõk és krumpliföldek), nem ez volt jellemzõ azonban a Háromfalu temploma elõtti részre és Sztepánrétre. Nem vitás az sem, hogy a sípark a Felsõ-Mátra téli turizmusának legfõbb vonzereje, de kérdéses, hogy ez megfelel-e a természet- és tájvédelmi szempontoknak is? A hozzászólás téli turizmust említ. Így is van. Tavasztól õszig a víztároló körüli kopár fennsík, a letarolt terület nem éppen sétára ingerlõ, mindennek nevezhetõ, csak szépnek nem. Kíváncsi vagyok a Sztepánréti nyaralótulajdonosok véleményére is, továbbá arra, hogy közelebbrõl milyen szempontokat sikerült érvényre juttatni Szuromi úréknak.