A Mátrában az alapkőzetnek megfelelő, andezit talajképződést irányító hatás érvényesül a tömör kőzeteken és a málladékokon egyaránt. Ehhez kapcsolódik a patakok munkája, melynek eredményei a peremterületeken érződnek leginkább. Az utóvulkáni tevékenység hidrotermális hatására bekövetkezett az andezitból hidroandezit kialakulása, mely egy mállottabb és több kovasavat tartalmazó anyagot adott. A szintkülönbségek, a klimatikus viszonyok hatására létrejött növénytakarónak megfelelően alakulnak a változatos talajtípusok. A régiónak megfelelően a hegylábi területeken a csernozjom-barna erdőtalaj barnafölddel váltakozva fordul elő. Ezt váltja föl az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, mely különböző mértékben podzolosodhat. Tarkíthatja ezt a savanyú nem podzolosodott barna erdőtalaj. A szélnek kitett területeken főleg a gerincek és meredek lejtős részeken erodált, erobáz talaj a jellemző. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és mindazon talajféleségek melyek az andezit máladékán alakultak ki, montmorillonit típusú agyagásványokat tartalmaznak. Ezért ezek felhalmozódási szintjei agyagosak. A színes szilikátokat tartalmazó mállástermék sok vasat tartalmazhat, ezért színük többnyire vörösbarna. Lényegesen eltérő az agyagos rész az erősen savanyú barna erdőtalajokban. Ezekben nincs montmorillonit jellegű ásvány. Ahol az aljzat andezit, ott több helyen is képződött lefolyástalan mélyedés, melyekben a csapadékvíz összegyűlt mely lápok kialakulásához vezetett, kedvező körülmények esetén mohalápok jöttek létre.
A hegység nyugati részén elterülő több kilométeres lösztakarón csernozjom-barna erdőtalaj található.