2022. augusztus 18. csütörtök (33. hét) van, köszöntjük Ilona nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Mátra 50

2003. szeptember 13., szombat


Hajnali kettõkor fölkelve elsõ dolgom az volt, hogy kinézzek: milyen az idõ? Mint késõ õsszel, állapítottam meg magamban. Szitáló esõ, a város fényeit visszatükrözõ, ólomszürke ég. Azért bízva az idõjárás-jelentésben útnak indultunk a párommal. A 3 és fél órás út alatt alaposan dolgozott az ablaktörlõ. De ahogy hajnalodott, elállt az esõ, és a hegyek felé közeledve az út is egyre szárazabb lett. Pásztón pedig már szakadozott a felhõ. Némi keresgélés és kérdezõsködés után megtaláltuk a sportpályát.
Az 50-esre neveztünk, mert elolvastam a szinteket, és nagyon húzósnak tûnt számomra a végén az Ágasvár meg az Óvár. A Muzslát ezidáig csak Mátrakeresztes felõl másztam meg (Mátrabérc). Güszi tökéletesen leírta a beszámolójában a „Nyolc bérc között hét völgy”-et, melyek Pásztó felõl nagyon szépen látszanak. A Muzslán Gethe Laci és társa pontõrködtek, köszönjük a sportszelet-meglepetést. Gyönyörû a Muzsláról levezetõ völgy. Parlagpusztán szerelvényigazítás, majd a sárgán tovább. Nemsokára látszik az újabb mumus: a Havas. Hosszan kerülgeti, közelítgeti a túraútvonal. Engem a Csõvárra (Corvin 80) emlékeztetett, ahogyan a hegy megmászása elõtt lemegy az út egy jó mély völgybe, hadd kelljen még többet mászni! Viszont a völgyben egy csodálatos helyet találtunk: egy kis rétet, a szélén a Puskaporos (Kénes)-forrással. Aztán jöhetett a mászás... A Havas (599 m) tetején nem találtunk pontõrt, a csúcskõrõl a ráfestett számot kellett beírni az igazolólapra. (Ugyanez volt a Káva és a Világos-hegy tetején.) Innen két fiatal versenyzõ nyomában gyorsan leértünk Fajzatpusztára, ahol az ep.-n kakaó és nápolyi várt minket. Irány a Káva! Kb. 500 m után elkeveredtünk, nem találtuk meg a sárga letérését a széles dózerútról. Vagy negyedórányi járás után visszafordultunk, mert már kínosan hiányzott a sárga, és a hegy is tõlünk balra emelkedett... Majdnem az ep.-ig kellett visszamenni. Egy kisebb puklin keresztül értünk föl a Káva tetejére, ahol megint pontõr nélküli ep. volt, a számot kellett beírni. Innen leereszkedve egy bekerített terület szélén haladt az út, majd egy széles dózerutra fordulva Disznós-kútig mentünk. Itt a pontõrök éppen tüzet raktak és szalonnát sütöttek... Mondták, hogy lesz egy kis emelkedõ a Világos-hegyre... Volt. Nem kicsi.
A Világos-hegy (709 m) oldaláról fantasztikus kilátás nyílt a Mátrától délre, látszottak az addig bejárt helyek és hegyek: a Muzsla, Havas, Káva, Fajzatpuszta, valamint Gyöngyössolymos, Gyöngyöspata és maga Gyöngyös városa. Fent megint csak pontõr nélküli ep. volt, számmal. A hegy északi oldalán egy óriási kõtömbökbõl álló „lépcsõ” mellett, kõgörgetegen ereszkedtünk le, szédítõ volt, mintha a világ tetején jártunk volna... Egyedül az ember térde nem örült annyira... Az itiner leírását és a fákra festett fehér „M” jelzéseket követve jutottunk le Mátrakeresztesre. A „Zöld Sas” nevû vendéglátóipari helyen volt az ep., és itt alaposan kiszolgáltak bennünket. A kínálatból: zsíros kenyér, margarinos kenyér, hagyma, savanyúság, lekvár, üdítõ, szódavíz, kefir. Naivan azt hittem, hogy innen már csak lefelé kell menni Pásztóra, az utolsó 12 km-en. Nem így történt. Egy végig „M” betûkkel fölfestett, kanyargós, föl-le szekérutakon vezetõ hosszú úton kellett fölmászni Hidegkútra, az utolsó ep.-re. A Pásztóra bevezetõ úton mézédes szõlõt kóstoltunk, és épp sötétedésre értünk be. A célban a kitûzõ és oklevél mellé egy tál pörkölt is járt, ami nagyon jólesett.
Összefoglalva:
Kemény túra a rengeteg szint miatt (Mátra 50: 2300 m, Mátra 60: 3150 m, ami több, mint a Mátrabérc!). A megadott szintidõt a három eltévedés miatt 18 perccel túlléptük. (Eltévedések nélkül bõven belül lettünk volna... Majd legközelebb.) Az idõjárás kegyes volt hozzánk, egész nap nem esett, sõt délelõtt még a nap is sütött. A túra olyan helyekre vezeti el az embert, ahol egyébként nem járna (Világos-hegy, Káva, Havas). A rendezõk nagyon alaposan, részletesen jelezték az utat. Sok helyen volt frissen festett turistajel, a kritikus helyeken szalagozás, és nagyon nagy útszakaszok vezettek jelzés nélküli, de „M” betûkkel jól láthatóan felfestett úton. Látszik, hogy a rendezõk a teljes útvonalat bejárták, végiggondolva az eltévedési lehetõségeket. (Az már a mi bajunk, hogy három helyen mégis sikerült félremenni...) A megmászandó hegyek tetején számmal megjelölt ep.-k voltak. A „lenti” ep.-ken jó volt az ellátás. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a (kicsit húzós) túrát.
Ui. Hazafelé menet, Szolnok elõtt már alig bírtam tartani magam, többször fölriadtam vezetés közben, hogy átcsellengek. Ezért Szolnokon félreálltam, hogy alszom egy órácskát. Onnan a párom vezetett, és én a ház elõtt ébredtem föl. A túra alatt nem, de azóta egyfolytában eszem.
 
Cam Mogó

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESÕ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATNK

PARTNER

Jooble álláskeresés
Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum

Oldal tetejére