2005. július 23., szombat


Már régóta szerettem volna jelzésfestésen résztvenni, és most a Kékes Turista Egyesület jóvoltából lehetõségem nyílt életem elsõ ilyen túrájára.
Mivel Budapestrõl túl korán kellett volna indulnunk, így már péntek este lementünk, hogy megspóroljuk a koránkelést és egy kicsit meg is ismerjük a társaságot.
A Darázs-hegyi vendégházban volt a szállásunk.
Szombaton, a reggelire elfogyasztott rántota után összeszedtük az itineren szereplõ eszközöket és 7:45 -kor felpattantunk a terepjáróra, amivel az ágasvári th.-ig utaztunk.
Fél óra zötykölõdés után kiszálltunk és nekiindultunk az erdõnek. Itt nagyon gyors gyakorlati kiképzésen vettünk részt, mert kiderült, hogy a csapatunkból mindenkinek ez volt az elsõ bevetése.

Nekünk az Ágasvártól Északra levõ piros kereszt jutott osztályrészül, amelynek a kezdetét 8:56-kor értük el, és mindjárt egy alig észrevehetõ ösvényen vezet be 30 méteren keresztül.
Sajnos bozótvágónk nem volt, így kinéztünk egy szimpatikus fát és a bozót jelenlegi szintjénél 1-2 méterrel magasabbra festettünk, egy messzirõl látható becsalogató jelet.
Szerencsénkre innen nagyon jó állapotú jelzések vezettek, így alig-alig kellett festenünk.
09:35 -kor elértünk egy aszfalt utat, amin a térképen jelzettõl eltérõen több mint 300 méteren vezetett a felfestett jelzés.
10:16 -kor a Büdös-kúthoz értünk, ami nem büdös és a vize is iható. (legalább is nekünk semmi bajunk nem lett tõle)
A forrás közelében található egy esõbeálló is.
11:40 Szembetalálkozunk az alulról közelítõ csapattal és elrendeljük a 40 perc száradási szünetet. Ennek megfelelõen 5 percen belül el kezdett csepegni az esõ.
Majd egy óra várakozás után nekivágtunk a visszaútnak, de csak az esõtõl valamelyest védett alapokra tudtuk ráfesteni a jelzést. Mire visszaértünk Ágasvárra, meglehetõsen eláztunk, de a gyors meleg tea és mellé a rántotta, hamar egyensúlyba hozta a lelkivilágomat. A csapatunk itt kettévált, mert elállt az esõ, és Nórával úgy döntöttünk, hogy gyalog megyünk vissza a bázisra. Nagyon kellemes utunk volt és mire megérkeztünk a többiek már vidáman fociztak.

A pályán történteket élõ közvetítésben is hallhattuk. (7 MByte)
A nap végét paprikáskrumplival és borozgatással töltöltöttük, ami közben jókat beszélgettünk. Nagyon jól éreztük magunkat és örültünk, hogy ilyen jó, tettrekész csapatban lehettünk. Amikor hazafelé jöttünk, már arról beszélgettünk, hogy legközelebb is jó volna eljönni.
További képek.

◄ Sámson 60 35 (vagy 55 32, ahogy vesszük)

A SÁMSON KÜLDETÉS ►