2011. április 11., hétfõ

A Jeruzsálem úti Tagóvoda narancssárga nagycsoportosai – Mátra Manói – a hagyományoknak megfelelõen erdei óvodában vettek részt, 5 napon keresztül.

Ez alatt az idõ alatt nagyon változatos idõjárásban volt részünk, de mit várhatunk az április hónaptól (kellemes napsütés, felhõs égbolt, esõ, havas esõ, és mint minden évben, most is megtapasztaltuk a „sárdagonyát” is).

Igyekeztünk olyan helyszínekre, vagy olyan útvonalakon menni, ahol még nem jártunk a 3 év alatt. Ilyen volt pl. a Gyöngyösi-tó, a Csepegõ-forrás; és Sástót is két, a gyermekek által ismeretlen útvonalon közelítettük meg.

Mielõtt elindultunk, életkori sajátosságuknak megfelelõen megismerkedtek a „természetjárók tízparancsolatával”.

A túrákon sok megfigyelést végeztünk, sokat játszottunk, énekeltünk, verseltünk közösen.

A Gyöngyösi-tónál nagyítós kis edénybe merítettünk vizet, megfigyeltük, milyen apró élõlények vannak a vízben. Csónakot hajtogattunk, és vízre bocsátottuk õket (természetesen nem hagytuk a vízen, hanem \"kihorgásztuk\" õket).
Megbeszéltük, hogy a víz:
- minden élõlénynek alapvetõ szükséglete és testének lényeges alkotórésze;
- hogy Földünk 2/3 részét víz borítja, de ennek nagy része sós víz;
- az édesvíz kevés, és ezért nagy kincs (talajvíz, folyók, tavak) – óvni kell, mert ebbõl nyerjük ivóvizünket.

Aztán a Csepegõ-forrásnál megállapítottuk, hogy legtisztább a forrásvíz. A Föld belsejébõl igyekszik a felszínre. Általában nagyon tiszta, ezért a gyógyításban is használjuk. A boltban kapható ásványvizek legtöbb fajtája is forrásvíz. A melegben kellemes hûsítõként ittuk.

Sástónál örömmel vették észre a vízen úszkáló tõkés récéket. Láttuk, hogyan keresi a táplálékot (úszva, víz alá bukva lemezes csõrével a vízbõl kiszûri a csigákat, gilisztákat, rovarokat, vízinövényeket).

Az erdõben járva megfigyeltük a fák törzsét: az északi oldalon telepszik a moha. Megtapintottuk a fák kérgét. Megállapítottuk, hogy más-más méretûek: volt olyan fa, amelyik törzsét egy gyermek átérte, de volt olyan fa is, amelyet 4-5 gyermek fogott közre.

A tavaszi nyíló virágokat nem téptük le, már tudják, hogy vannak védett virágaink, és vannak gyógynövényeink.

Az erdõben túrázva egy-egy pihenõ alkalmával meghallgatták:
Szép Ernõ: Virágok
Reviczki Gyula: Erdei dal
Rakk István: Az erdõ fohásza c. verseket

Játékaink voltak:
Barkochba játék
Mit hozott a kis hajó?
Idõjárás jelentés
Mi változott meg?
Föld, víz, levegõ
Kis kanál (erdei állatok utánzása)
Csipp-csiripp

Az erdei óvoda kiemelkedõ programja volt a „Gyalogkakukk teljesítménytúra” (8 km), amit minden kis Mátra Manó teljesített. Segítségünkre voltak a Kékes Turista Egyesület tagjai. „Peti bácsi” élménydússá tette a napot. Élvezték a gyerekek, hogy letértünk a turistaútról; ahogy õk mondták: „árkon-bokron keresztül mentünk”. Sok új ismerethez jutottak általa a gyermekek a turistajelzésekrõl, fakitermelésrõl, gyógynövényekrõl, környezetvédelemrõl.

A gyermekek szomorúan vették tudomásul, amikor véget ért az erdei óvoda. Megígértük, hogy az óvodai ittlétük alatt továbbra is rendszeresen látogatjuk a Mátrát.

Kissné Antal Anikó
Üveges Éva
óvónõk