2007. április 22., vasárnap

„APUKÁK, ANYUKÁK, NAGYSZÜLÕK ÉS UNOKÁK!
Könnyed családi sétára hívunk benneteket a festõi Mátrába!
Április 22 én vasárnap szeretnénk, ha a családok együtt élveznék a természet szépségeit, az egészséges, jó levegõt és az együttlét örömeit.”

Így kezdtük a Kékes Turista Egyesület túrafelhívását, melyre 103-an jöttek el. Õszintén szólva mi sem reméltünk ekkora érdeklõdést.
Az egyesület 2005. évi évzáró-jutalom túráján fogalmazódott meg az ötlet, miszerint kellene valami olyasmit csinálnunk, ahol a gyerekek már egész kiskorukban megtapasztalják a természetjárás szépségeit, megismerik a kulturált erdõjárás szabályait.
Az égiek kegyesek voltak „kis-csapatunkhoz”, és csodálatos napsütéssel, langyos szellõvel, tehát igazi túrázó idõvel járultak hozzá túránk jó hangulatához.
Három menetrend szerinti járattal indultunk Mátraházára. A buszok meglehetõsen zsúfoltak voltak, ráadásul egyikük az Ózon Hotel közelében lerobbant. Szerencsénkre a következõ autóbusz vezetõje jóindulattal, rugalmasan kezelte ezt a problémánkat, és szinte mindenkit felszállított – bár már egymás ölében is ültek az utasok.
Ezúton is köszönjük a Mátra Volán gépkocsivezetõjének!
A mátraházai parkolóból jó hangulatban, kissé hosszú sorba rendezõdve indultunk a sárga jelzésen Mátrafüred felé. Elsõ kitérõnket a Kecske-bércnél tettük, ahol a hídon-átkelést nagyon élvezték a gyerekek. Tovább haladva a pár évvel ezelõtti erdõirtás mellett jól esõ érzéssel tapasztaltuk, hogy a természet milyen szépen gyógyítja sebeit, és a két éve még kopár terület ismét szépen zöldell. Utunk folyamán szinte végig gyönyörû kilátás nyílt az alattuk elnyúló és a szemközti meredek hegyoldalra, sõt a Kékesre is. A napsütésben ragyogó üde zöld színek és a tavaszi virágok láthatóan lenyûgözték a túrázókat.
Elsõ pihenõnket a Hanák-kilátónál tartottuk, ahol elõkerült a hátizsákokból az elemózsia, és szinte mindenki vidám falatozásba kezdett. Természetesen a gyerekek nagy élvezettel hancúroztak, fel-le mászkáltak a kilátón, majd a friss tavaszi levegõn elfogyasztott tízórai után folytattuk utunkat.
Következõ megállónknál, a Rákóczi-forrásnál friss vízzel hûsítettük magunkat, és erõt gyûjtöttünk az „utolsó megpróbáltatásra”, mert innen egy kis emelkedõvel jutottunk el a Muzsla-kilátóhoz.
Ezen a csodálatos pihenõhelyen túravezetõ-társam, Halász Veronika nagyon szép kis oklevéllel jutalmazta a kicsiket, akik sugárzó arccal vitték szüleiknek a túra teljesítõjének járó elismerést.
Innen már csak egy rövid kis séta következett Mátrafüredig, ahol azzal búcsúztunk a résztvevõktõl, hogy szeptember 30-án ismét várunk mindenkit az õszi családi sétán, amikor Galyatetõrõl sétálunk Mátraszentistvánba.
Jó volt látni, ahogy túránk végén a családok, baráti társaságok elindultak a büfék felé, és a gyerekek megkapták a jól megérdemelt, fagyit, csokit, üdítõt.
Ez egy szép nap volt!
Tóth István (szervezõ)