2024. november 21. csütörtök (47. hét) van, köszöntjük Olivér nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

A mátrai mozgalmak hétvégéje

2005. április 02., szombat


Még 2004 októberében keresett meg Simon Peti azzal a kéréssel, hogy az SHKE szervezésében mûködõ két mozgalom útvonalán tudnék-e túrát vezetni. A Kékes Te ugyanis egy olyan rendezvényt szervez, ahol lehetõség van a mátrai mozgalmak vezetõkkel történõ bejárására ill. az elismerések azonnali átadására.
Április elsõ hétvégéjének szombatján a mátraházi autóbusz állomáson vártam a túrázókat. Bár több résztvevõre számítottam, végül nyolcan vágtunk neki a „Mária képek a Mátrában” jelvényszerzõ túrának. Igen hideg volt még reggel, így több helyen fagyos talajon lépkedtünk. Késõbb a sípályán már hóban gyalogoltunk. Elég ügyesen feljutottunk Kékes-tetõre, ahol csak röviden idõztünk. A Sas-kõ gerincén és az emlékmûnél azonban már kicsit le is táboroztunk és gyönyörködtünk a kilátásban. Késõbb a Disznó-kõnél sem tudtunk továbbsuhanni, hisz a látvány lebilincselõ volt. A Markazi-kapunál megdöbbentõ volt látni, hogy mekkora területen irtották ki a fákat. A kedvünk töretlen volt és hamarosan megérkeztünk az elsõ Márai képhez. Ez a legrégebbi az összes közül, de még mindig elég jó állapotban van. Nem régen egy hologramos kép is került a régi mellé. Ekkor gondoltam át elõször, hogy sajnos az eddigi tempónk kevés lesz, a kinézett busz eléréséhez. Kissé rákapcsoltunk. A Nagy-Szár.hegy emelkedõje megizzasztott bennünket, de fent a csúcson várt ránk a gyönyörû panoráma. Hullámvasutas szakasz következett. Sorra gyûrtük az emelkedõket és élveztük a lejtõket, míg végül megérkeztünk a második képhez. Talán ez a legszebb az összes közül. Sok idõnk azonban nem volt merengeni, így már másztunk is vissza. A Domoszlói-kapunál aztán az egyik résztvevõ jelezte, hogy nem bír már egyetlen emelkedõt sem megmászni, így az egyik társam, aki már korábban teljesítette a túrát bekísérte õt Recskre, a kék+ jelzésen. Megmásztuk a Jagust, majd az új kék kör jelzésen elértük a Csurgó-kútnál lévõ harmadik képet. Ez a Jóidõ-nyakban elpusztult helyett került be a mozgalomba. Még egy darabon lefelé kanyarogtunk, majd megkezdtük sziszifuszi emelkedésünket vissza, az OKT jelzésre. Útközben egy korábban szebb napokat látott vadászházat is mellõztünk, de végül csak felértünk. A hóolvadásnak köszönhetõen a Jóidõ-kútból ömlött a víz, ami ritkaságnak számít itt. Rátértünk a sárga sáv jelzésre és néhol bele-bele futva beértünk Recskre.
A buszt sikerült elérni, de pár embert nagyon megviselt a végén már teljesítménytúra tempó. Ez nem egy könnyû mozgalom, hisz a 27,6 km-es távra, 1130 m a szintemelkedés. Külön elismerésem a két általános iskolás hölgynek, akik derekasan kitartottak. Jövõre (ha ismét lesz ilyen hétvége) sajnos nem tudjuk megvárni a budapesti buszt, így a reggeli rajt legkésõbb fél kilenckor lesz.
Teljesítési arány: 8/6
Másnap még késõbbi idõpontban volt meghirdetve a rajt. Itt már többen vártak engem és akadtak ismerõs arcok is. Egy résztvevõ, elõzõ nap is velem teljesített. Végül 11-en vágtunk neki a „Kós Károly emléktúrának”. Az idõjárás továbbra is nagyon kedvezõ volt. A Nagy-Hidas-pataknál kisebb nehézségbe ütközött az átkelés, de idõvel mindenkit átsegítettünk. Lassan elkezdtünk emelkedni, ez rögtön kihozta a fizikális különbségeket. Többen nosztalgiázni kezdtek az OKT-t elérve. A Nyírjes-bérc letarolt erdeje ismét nagyon lehangolt, bár érdekes volt így látni a tõlünk csak pár száz méterre lévõ Vércverés-nyergét, ahol majd visszafelé kellett jönnünk. Lassan felértünk a Galya-csurgóhoz, melynek vize sártengerré változtatta az egyébként is szétdózerolt szekérutat. Sokak nagy örömére elkezdtünk lefelé haladni, bár felhívtam a figyelmet arra, hogy azért pár száz méter szint még hátra van a túrából. A Nagy-Lipót csúcsáról megkapó látvány fogadott bennünket. A Parádi-medence teljes nagyságában tündökölt elõttünk. A kék + turistaútról többször is nagyon jó lelátás bizonyult a vidékre. Aztán lassan megérkeztünk az egykori Kós Károly kilátó romjaihoz. Sajnos mozgalmunk így már több szempontból is emléktúra, hisz már a kilátó sem áll. A nyomokból ítélve pedig, elég barbárul végezte szegény építmény. Itt volt az utolsó megállónk. Innen egy meredek lejtõvel lebaktattunk a Mátra-nyeregbe, majd az OKT jelzését követve visszaértünk Mátraházára.
Nem mondom, hogy ezen a napon nem fáradtam el, de azért ez a túra jóval könnyebb volt, mint az elõzõ napi.
Teljesítési arány: 11/11
Örülök, hogy részt vállalhattam ebbõl a hétvégébõl!
Üdvözlettel, Kreicsi Gábor


















BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESÕ


településen

HIRDETÉS

ELFOGADÓHELYEK

KIEMELT AJÁNLATNK

PARTNER

Jooble álláskeresés
Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni.

Oldal tetejére