| 2024. november 21. csütörtök (47. hét) van, köszöntjük Olivér nevű olvasóinkat. | Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát? |
PARTNER
EGYESÜLET
Élménybeszámolók
A Tiszta Mátráért hulladékgyûjtõ túra 1.
2004. május 08., szombat
| „A szõlõszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs, S ha a kis szõlõszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek”... |  int minket türelemre, buzdít munkára a huszonéves apostol, Petõfi Sándor. Mi, akik itt a Mátraalján a szõlõmûvelés hagyományába beleszülettünk, vagy csak éppen belecseppentünk, évrõl-évre együtt gyakoroljuk a Jóistennel a teremtés türelmét, amikor a metszéstõl a szüretig minden egyes tõkéhez sokszor lehajolva, gondjukról-bajukról õket kifaggatva figyeljük, hogy a fakadó rügybõl miként válik kicsattanóra beérett, vagy éppen betegségtõl elfonnyadt termés... Két éve, hogy a Kékes Turista Egyesületbe belépett az erõmûvi szakszervezet, a MEVISZ turistacsapata, hogy integrálódjunk a természetjárók, a környezetvédõk, a civilek társadalmába. Az elsõ közös nagy rendezvényünk a 2002. októberi „Tiszta Mátra” volt. A szlogen ma még csak egy álom, arról a világról, amikor az ember harmóniában él majd a tájjal, és már képes a másikra, a következõ nemzedékekre is gondolni, nemcsak magára! A „Tiszta Mátra” a gyöngyösi Mátrában kezdõdött. Ez a táj, amit még Hanák Kolos, Széky István és társaik kezdtek a városlakók elõtt felfedni: Mátrafüredtõl a Sástót és Mátraházát magába fogva a Vörösmarty fogadóig és Kékestetõig ér fel, keletrõl pedig a Négyeshatárig nyúlik. Tíz útvonal, 80 km a gyöngyösi természetjárók birodalma – már csak természetes, hogy féltjük! Ez a bennünk motoszkáló, néha szunnyadó, néha ébredezõ féltõ érzés csapódott át ekkor, két éve mozdulatba; cselekedetbe, ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy – együtt! – talán tenni is tudunk ezért valamit – mert egyébként mi végre vagyunk mi itt?! Sokan furcsán néztek akkor ránk – szedje föl aki eldobta, meg akit ezért fizetnek! – de a példa, akár jó, akár rossz, mindig vonzó; sokan megtették már azóta az elsõ, a legnehezebb lépést: lehajolni más szemetéért. A város vezetése az elejétõl támogatta az ügyet; megtérítették, a költségeinket, amikor kértük, eljöttek Õk is, amikor kellett – és hogy most felénk se néznek? - fogjuk fel elismerésként: mi már felnõttünk, most bizonyára más kezdeményezés bölcsõjénél bábáskodnak... Ilyen elõzményekkel vártuk most május 8-án az éppen végzõsei ballagására készülõ gimnázium elõtt társainkat. Ragyogott a Nap, de ez most nem sokat jelentett, az elmúlt napokban minden délben menetrendszerûen jött a zápor. Tudtuk, hogy csak a természettel feltétel nélküli barátságban lévõkre számíthatunk, akik az erdõt esõben is szépnek látják. De mégsem csak a saját útvonalukra büszke turisták jöttek el; éppen megtelt egy busz. Megcéloztuk a Kékest, amely még ekkor sem bújt ki éjszakai felhõtakarója alól. A bükk övezetbe érve a májusi üde zöld levélzet és a Mátrában szokatlanul dús aljnövényzet szinte lüktetett az élettõl, az erdõ, a nagy frisslevegõ-gyár teljes kapacitással dolgozott... Hétfelé indult a Kékesrõl a zsákokkal és kesztyûkkel felszerelt csapatunk. A balszárny P és Z jelzésû útjait hagyományosan a Mátra Természetbarát Klub vitte, ezúttal kizárólag hölgyekkel képviseltetve magát. Elkanyarodtak a Klub néhai tagjainak emlékét õrzõ Kis-kõig, és megnyugodva tapasztalták, hogy alig kellett lehajolniuk; aki ide eljut, az már nem szemetel... A gerinchad a Kékestetõ és Mátrafüred közötti „háromsávos fõutat”, a Csatorna-völgyet, a Remete- és Benevár-bércet, illetve a Kalló völgyben húzódó elsõ mátrai turistautat, a Széky István utat kutatta át, már jelentõsebb eredménnyel; a szokásos autógumik mellett most egy-egy összetört kerékpár és szánkó is végre méltó környezetébe, a szeméttelepre került. A bércen egyébként a legkisebbek vitézkedtek – a Kékes Turista Egyesület utánpótláscsapatát, a Jeruzsálem úti óvodát Rajki Eszter, Borsik Gábor és Borsik Bence képviselték. Õk egyébként maguknak takarítottak – május 13-án ezen az úton lesz az óvodás csapatunk elsõ teljesítménytúrája. A Mátraházát két irányból közelítõ jobbszárny a kemény magból verbuválódott. Egyesületünket itt általában a triatlonosok erõsítik, de õk most éppen Kézdivásárhelyen küzdöttek Gyöngyös becsületéért. A S jelzésû Rákóczi turistaút legnagyobb fogásai még az út elején születtek: Kékestetõn, a felújított Tetõ étteremtõl 25 m-re egy földbe ásott szemétlerakó kõbálványokkal „lesúlyozott” fóliáit cibálta fel a szél, mellette legalább ötvenéves, építkezésbõl itt maradt drótkötél-darabok, az alig pár napja elbontott külsõ világítás vezetékei és lámpatestei, valamint az Országos Erdészeti Egyesület 1957 és 2003 közötti vándorgyûléseinek emlékét „megörökítõ” emléktábla alkotórészei hevernek szerteszét. A terület tulajdonosa: Magyar Állam, kezelõje: Egererdõ Rt. A másik Mátraházán átmenõ csapat nyomvonalát alaposan megtépázták az utóbbi évek magánérdekei. A jelen állapotában inkább repülõtéri kifutópályára emlékeztetõ „sípálya” áldozatául esett az OKT Kékestetõtõl nyugatra vezetõ 2 km-es szakasza, a Mátraházára bevezetõ szakaszt pedig már három éve a mûút szélére szorította egy durva, betonvas-hálóból készült rozsdás kerítés (mögötte a 77 éve Gyöngyös akkori polgármestere, egyben a Mátra Egylet elnöke által felavatott, azóta „Hotel Pagodá”-vá „elõléptetett” Kékesalja menedékház látható). A sípálya egyébként az építkezés nagyságához képest tisztának mondható. A célban, a Bene-patak menti esõház környékén eközben a házigazdák lázasan készülõdtek. A lányok fölgereblyézték a pihenõ környékét és megterítették az asztalokat, a fiúk pedig hatalmas sátortetõt feszítettek a fák közé - nyilván ennek köszönhetõ, hogy a menetrendszerinti esõ most késve, csak a sátor bontása után eredt el. Az ebéddel együtt érkezett az elsõ csapat, aztán sorban a többiek. Lassan megtelt a konténer is, de most – elõször - nem kellett taposni! Pedig az 51 résztvevõ (köztünk 7 gyermek) minden útmenti zugba, szemétgyûjtõhelyre benézett, becsülettel bejárva az összesen 69 km hosszú utat. Lehet, hogy az álom egyszer megvalósul, egyszer majd ez a mi szõlõszemünk is megérik?! Utózönge: Másnap, vasárnap Szerencsés Imre emlékét ápoló botanikus túra volt a Sár-hegyen. A résztvevõk magától értõdõ természetességgel nyúltak a felkínált zsákokért, kesztyûkért. Imre bácsi unokája, a 11 éves Vanda a repülõtéri majális összes otthagyott szemetét összeszedte, pedig a bokrok tövében bõven hagytak neki a takarító-vállalkozók... Merva László A hulladékgyujto túra támogatói:- HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL- GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA- VÁROSGONDOZÁSI RT. GYÖNGYÖS- TESCO GYÖNGYÖS BEJELENTKEZÉSSZÁLLÁSKERESÕHIRDETÉS ELFOGADÓHELYEKKIEMELT AJÁNLATNKPARTNER 
Google plusz OneGOOGLE KERESÉSAz oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt. Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni.
A tartalom a Mátrahegy Bt. tulajdona, amelyet felhasználni csak saját célra lehetséges.
A tartalom eredeti forrása a https://matrahegy.hu/elmenybeszamolok/2004050801 internetes oldalon található. |
