2001. március 31., szombat

 
A minap egy rövid, amolyan "sétatúrát" ejtettem meg Koncsos Sándor kisnánai polgármesterrel és Szõke Béla helyi vállalkozóval. Utunk célja az volt, hogy bejárjuk a Kisnána természeti szépségeit bemutató, újonnan kialakítandó turistaút nyomvonalát. (A ragyogó ötlet Béres-Deák Ferencné, a Mátraaljai Borút Egyesület titkárának fejébõl pattant ki - mégpedig az, hogy a Borút falvainak mindegyikében jelöljünk ki rövid, néhány km-es sétautakat. Olyanokat, amelyek felölelnék a települések és környékük látnivalóit, figyelemre méltó helyeit, esetleg a borpincéket is útba ejtenék, ezáltal fél-, egynapos idõtöltésre adnának lehetõséget, marasztalnák az idelátogatókat.) A turistautak megtervezését, elõkészítését és kivitelezését egyesületünk - mint e téma szakértõje - nagyrészt magára vállalta.
Napsütéses, barátságos szombat reggel értem Kisnánára, a Tarnóca völgyében meghúzódó, középkori várával büszkélkedõ kis faluba. A polgármester úr már várt, nemsokára megérkezett másik társunk és útnak is indultunk. Hamarosan az Ördögvályú-völgyben találtuk magunkat, vadászösvényen kapaszkodtunk fölfelé a bozótos hegyoldalban. A völgyet keresztezve, majd kelet felé fordulva egy mély vízmosáshoz, a Fehér-parthoz értünk. A szélfútta, vízmosta partszakasz érdekes, fehér sziklái már messzirõl látszottak. A köveken bukdácsolva, majd a túloldalra fölkaptatva jutottunk a "Félholdas kõ"-höz. Ez egy jó embernyi méretû andezittömb, oldalába különbözõ rajzolatok vájva, közülük is kitûnik egy félholdszerû alakzat. Talán érdemes volna e rajzolatok eredetét kutatni... Útközben láttunk egy-egy malomkõre hasonlító sziklát is - mint megtudtam, réges-rég ezen a helyen faragták a malomköveket, és még ma is találni itt hagyott kettétört, "selejtes" darabokat. A Szkalyina oldalában fölmásztunk egy magaslesre, ahonnan az Öreg-hegytõl a Juhász-partig pásztázhatta tekintetünk az erdõk alatti füves, bozótos részt. Láttunk is egy békésen legelészõ mufloncsapatot, valamint két szarvast is, akik az elõbbieknél éberebbek voltak és gyorsan elinaltak. A Macskavár felé haladtunk tovább, lábunkkal a tavasz üde virágait (salátaboglárkát, üstökös gyöngyikét, ibolyákat) kerülgettük. Közben hosszan kígyózó kõrakásokat harántoltunk - régen a szõlõtáblák egész az erdõhatárig felhúzódtak, és a termõterületrõl eltávolított köveket hordták a gazdák puttonyaikkal ilyen sáncszerû kõrakásokba. Késõbb hatalmas, valószínûtlenül egymásra halmozódott sziklatömböket pillantottunk meg - ez a Macskavár. Nem messze tõle egy "fotelszerûen" kipreparálódott szikláról félig fekve, kényelmesen elhelyezkedve szemlélhettük a szemközti hegyen napfürdõzõ szarvasokat. Innen már beértünk az erdõbe és egy kis völgyecske mentén gyorsan leereszkedtünk a vízmûig. Az artézi kút szivattyúi 70 m mélyrõl hozzák fel az igen meleg, 27 fokos vizet - szerencsére a kút bõvizû, így két községet (Domoszlót és Kisnánát is) el tud látni ivóvízzel. A faluba a mûút padkáján sétáltunk vissza (a tó környéki rész bejárására máskor kell idõt szakítanunk), és túránk az Éden cukrászdánál ért véget. Vendéglátóim meghívtak egy jólesõ üdítõre, és olyan szeretettel meséltek a nánai borokról, hogy kedvem támadt volna felhörpintenem egy pohárkával - de sajnos az autó a parkolóban várt rám. Tanulság: ha Kisnánán jársz, lehetõleg ne autóval gyere - vagy hozz magaddal sofõrt. Hazaindulásom elõtt meghallgattam egy kis ismertetõt a kisnánai várjátékokról, középkori ételekrõl, az Orbán napi borünnep elõkészületeirõl - és aligha kétséges, hogy a hallottak alapján meglátogatom majd ezeket a rendezvényeket.
Megköszönve társaimnak a szíves kalauzolást élményekkel teli indultam haza errõl az alig másfél órás sétáról. Jó volt velük túrázni, figyelni a nagy szeretettel mesélt érdekes történeteket, a község gondjait, erényeit, jövõbe nézõ terveit. Jó tudni, hogy vannak falvak, ahol szívesen várják a betérõket, mindig akad egy-két jó szó, egy pohár bor, ahol érzõdik, hogy az emberek szeretik otthonukat. Kisnána visszavár - és bátran ajánlom én is mindenkinek egy látogatás, egy túra, egy kis múltidézés erejéig. Ha sikerül, ehhez mi is hozzájárulhatunk egy kicsit azzal, hogy kialakítjuk ezt a látnivalókban gazdag, könnyû körsétautat.