2017. október 19. csütörtök (42. hét) van, köszöntjük Nándor nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

A Hatvani Környezetvédő Egyesület véleménye a Gyöngyösre tervezett hulladékégetőről

Egyéb természetvédelmi írások

Néhány évvel ezelőtt felröppen a hír, hogy Gyöngyös város ipari területén hulladékégető építését tervezi egy gazdasági csoport.
Első hallásra kicsit nevetségesnek tűnt az ötlet, hiszen ki építene égetőt a „Mátra kapujába”, akkor mikor a Mátra turisztikai fejlesztése van terítéken. A tervezett helyszíntől légvonalban néhány 10 km-re található az ország legnagyobb tüdőszanatóriuma, illetve a környéken már füstölög egy óriási kémény... Valószerűtlennek tűnt az égető terve annak ismeretében is, hogy az egész régió hulladék elhelyezését, kezelését Hejőpapiba képzelte el és tervezte meg a mindenkori hatalom...

Nos... „Isten útjai kifürkészhetetlenek...”

Beindult a hulladékégető projekt. Komoly meggyőző munka folyt a városban és környékén az égető elfogadtatására. TV interjúk, riportok, közmeghallgatások, stb. valahogy mégsem akarta a lakosság lenyelni az égetőt...
Egyesületünket, kapacitás és idő hiánya miatt, felkészületlenül érte ez az egész terv. Természetesen utána jártunk a technológiának és nemzetközi megítélésének. Kutakodásunk meglepő eredményt hozott:

Nemzetközi előzmények:
Információk a Thermoselect vállalat működéséről:
(Az alábbi szövegrészt a Lengyel Országos Hulladékgazdálkodási Társaság közleményéből, lengyelről magyarra Horváth Hubert fordította)
A thermoselect számos alkalommal megszegte az olasz környezetvédelmi szabályokat.
Többek között illegális veszélyes hulladéktárolással a saját ingatlanain, avagy tisztítatlan, normafeletti szennyezőanyag tartalmú kibocsátásával szemétégető üzemeiből, a környező vizekbe, légkörbe.
A vállalat több esetben a szükséges engedélyek nélkül folytatta tevékenységét, vagy egyszerűen korrumpálta az illetékes hivatalnokokat ezen engedélyek beszerzése érdekében.
1992-ben a Thermoselect igazgatótanácsának 5 tagját marasztalták el jogerősen 3-tól 11 hónapig terjedő szabadságvesztéssel az elkövetett bűncselekmények miatt.
A Thermoselect számtalanszor vezette félre a helyi hatóságokat, hamis információk közlésével a felépült telepei adataival kapcsolatban. Továbbá megkísérelte megvesztegetni azon hivatalnokokat, akik az építési és emissziós engedélyek kiadásáért voltak felelősek.
Fenti okokból kifolyólag a LOHSZ figyelmeztet, hogy a lengyel hatóságok ne fogadjanak el semmilyen a Thermoselect által vázolt javaslatot, hanem alternatív és ellenőrzött megoldásokatv válasszanak, amelyek a környezetre nem veszélyesek.
A TS törvénysértő tevékenységének részletei:
1990 tavaszán az Idealgo Srl (KFT) igazgatója Günther Kiss, Villadossola település területén (Verbania –Észak Olaszország) létrehozott egy kísérleti szemétégető (pirolízis) üzemet.
A telep kibocsátása miatt nyugtalan lakosok a hatóságokhoz fordultak, hogy kiderítsék, hogy a vállalat minden – a tevékenysége folytatásához szükséges – engedéllyel rendelkezik-e. Mint kiderült Kiss nem rendelkezett a szükséges papírokkal és törvénytelen módon kezelte a hulladékot. A hatóság az üzem bezárása mellett döntött.
1990 októberében Kiss a Piedmonti (Észak Olaszország) hatóságokhoz fordult egy, napi 1 tonna kapacitású hulladékégető üzem beindításának engedélyezése érdekében. Annak ellenére, hogy az összes elengedhetetlen engedély hiányzott, az égetőmű „elindult”.
1991 januárjában az Idealgo Srl nevét megváltoztatták TS Srl-re. Günther Kiss igazgatósági tagsága hivatalosan megszűnt. A TS elnöki székébe egy német állampolgár Franz Jurgen Riegel ülhetett. Az igazgató tanács további tagjai Ise Marie, Gudula-Freitag (sajtóreferens), Renato Viviani és Emanuele Lanteri. A TS irányítása abban az időben a Liechtensteinben bejegyzett Rheticus AG (Rt) tulajdonában volt.
1991 március 6-án a TS üzemben robbanás történt, amelyben két dolgozó megsérült, valamint a berendezés egy része is megsemmisült. Ennek ellenére a vállalat tovább működött.
Így 1991 márciusában a TS egy, napi 100 tonna kommunális hulladék feldolgozására képes kísérleti üzem engedélyeztetését kezdeményezte.
A Regionális Technológiai Tanács beleegyezett a vállalat telepének 3 hónap alatt történő felépítéséhez, majd annak beindításához és a kísérletek elkezdéséhez a következő 6 hónapban. Továbbá abba, hogy az üzemet az engedélyek lejártától számított 3 hónapon belül felszámolják. Arra való tekintettel, hogy egy kísérleti üzemről volt szó, a hatóságok nem követelték meg a TS-től a környezetvédelmi szabályozók betartását. 1992 január elején a telep megkezdte működését.
Figyelemre méltó az a tény, hogy egy ekkora kapacitású telepet kísérleti üzemnek tekintettek. Ez a minősítés akkor helytálló, ha egy hasonló rendeltetésű kísérleti üzemben naponta felhasznált hulladék mennyisége nem haladja meg a néhány 10 kg-tól a pár mázsáig terjedő tömeget.
1992 január végén egy helyi környezetvédő szervezet gyanújával a verbaniai ügyészséghez fordult, amelyet a TS területén végzett kutatásaik eredményeivel támasztottak alá. Az ügyészség által végrehajtott helyszíni vizsgálatból kiderült, hogy a vállalat telepén veszélyes anyagokat halmoztak fel. 1992 júniusában Antonio Simone ügyész leállítatta a telep működését és az eredményeket bíróságra vitte, hogy elérje a TS elmarasztalását a környezetvédelmi előírások megszegéséért és okirat hamisításért. A bíróság döntése nyomán Günther Kiss-t 11 havi, míg az igazgatótanács tagjait 3-6 havi szabadságvesztésre ítélték. 1992 októberében a telep ismét elkezdett működni.
1992 októberében egy verbaniai környezetvédő szervezet birtokába jutott a CO-VER vállalat üzleti ajánlata, amelyet a TS-nél keletkezett hulladékok elszállítására és lerakóban való elhelyezésére adott. Az ajánlatból kiderül, hogy a TS üzemében napi 60 tonna állandó hulladék keletkezik. Ezen felül havi 13 tonna gipsz (égéstermékek semlegesítésére használják), valamint havi 8 tonna fém-oxid.
Ezek az információk gyökeres ellentétben vannak a TS tájékoztatásával, amely szerint sikerült olyan technológiát kifejleszteniük, amely teljes mértékben felhasználhatóvá teszi a hulladékot, annak felhasználható anyagokká (gáz, építőanyag, fém) történő átalakításával. És amely 1 %-nyi tovább nem használható, elhelyezést igénylő hulladékról számolnak be. A viszonyítás kedvéért, egy hagyományos hulladékégetőben kb. fele annyi végleges elhelyezést igénylő hulladék keletkezik, mint amennyi a TS üzemében (Németo-i adat) termelődik.
1993 elején a TS „energetikai üzem” minősítést kapott Corrado Clini-től, az Olasz Környezetvédelmi Minisztérium Levegőtisztaság Védelmi Osztályának vezetőjétől. Mindezt annak ellenére, hogy az üzem egyáltalán nem termelt energiát, sem villamos áram, sem távhő formájában. Ennek a döntésnek köszönhetően a TS felmentést kapott a környezetvédelmi és hulladékégetőkre vonatkozó szabályozások betartása alól.
1993 áprilisában két robbanás történt a telepen.
Ugyanekkor, a verbaniai ügyész ismételt helyszíni vizsgálata illegális mérgező hulladék depóniát (lerakatot) fedezett fel a TS telepén. Az ügyész döntése értelmében a telepnek 1 hónapra be kellett zárnia.
1995 június 23-án Aldo Reschigna, Verbania polgármestere elrendelte a TS kommunális csatornarendszerbe történő szennyvízkibocsátásának megszüntetését, mivel a vizsgált minták szerint annak nagyon magas volt a klór tartalma (1760 mg/liter), ammónium nitrát és cink tartalma (14,5 mg/liter fölött). (hozzáfűzendő, hogy 3,45 mg/literes ólomtartalma a Lengyelországban megengedett határértéket közel 7-szeresen lépte túl.)
Fentieken túl a TS 1995-ben két korrupciós botrányt is kirobbantott Svájc Ticino nevű kantonjában.
Az elsőről az Il Mattiono újság számolt be, miszerint még 1991-ben Günther Kiss 800 ezer svájci frankos csúszópénzt juttatott a Lega del Ticino nevű politikai párt javára.
1994 vége felé a TS szintén megpróbálta megvesztegetni az a döntőbizottságot, amely a Ticino Kanton hulladékkezelési technológiáját volt hivatott eldönteni. Mindkét megvesztegetés azt szolgálta, hogy a TS-nek sikerüljön tendert nyerni és telepet létesíteni Svájc területén. (Végül a kanton visszalépett az égetőmű beruházástól -más vállalatok relációjában is -és egy alternatív hulladékhasznosítási megoldás mellett döntött.)
1995 decemberében a verbaniai ügyészség anti-korrupciós eljárást indított Günther Kiss és a Környezetvédelmi Minisztérium korábbi osztályvezetője Corrado Clini ellen.
1996 februárjában a TS sorozatos botrányokat robbantott ki, ezúttal Németországban.
A vállalat megvesztegetett hivatalnokok útján próbálta megváltoztatni az égetőműről kötött szerződés feltételeit, úgy hogy a korábban kiadott nehézfém kibocsátásra vonatkozó megengedett határértéket 0.01 mg-ról, 0,03 mg-ra növeljék. További példaként a támogató szerződésmódosításhoz egy mellékletet is csatolni szerettek volna, amely a veszélyes hulladék (speciális hulladék) égetését is engedélyezte volna.
A megvesztegetések eredmény helyett bírósági eljárást vontak maguk után, valamint a karlsruhei önkormányzatnak vissza kellett vonnia korábbi döntését, amelyben engedélyezte a TS égetőmű létrehozását.
1999 decemberében a média, a karlsruhei égetőmű égésálló kazánjának átégéséről számolt be. A becsült helyreállítási költség 65 millió DM-re rúgott, a telep felépítésének 250 millió márkás költsége mellett. A vészhelyzet 6000 órányi nem teljes üzem (próbaüzem) után alakult ki, annak ellenére, hogy a TS garantálta az objektum legalább 16 000 órányi problémamentes működését.
Fél évvel a katasztrófa után sem működik (!) az égető teljes kapacitással. A média információi szerint a sűrű elégtelenségek miatt a város égetésre szánt hulladékának 40%-át kényszerült lerakóba szállíttatni. Az üzem hiányos kapacitása és (a megengedett értékekhez képest) tízszeres nehézfém kibocsátása miatt, a Biztonsági Kamara megállapítása, hogy az égetőmű a mai napig nem rendelkezik a teljes tevékenységi területét lefedő engedélyekkel...
Fordította: Horváth Hubert

A Zgierz esete a thermoselect-el.
1995. novemberében a Zgierz-i városi tanács partnerségbe lépett az olasz Co.Ge.S. céggel, egy másik olasz thermoselect vállalat közvetítőjeként. A partnerség egy hulladékhamvasztó gyár létesítésére épült. Az égető 150 ezer tonnát éget évenként: 60%-ban veszélyes és ipari hulladékokat. Mivel Zgierz közelében nincs elég veszélyes hulladék, más helyekről is ide kell szállítani, így egész Lengyelország területéről. A beruházás 191 millió márkába kerül, amelyet egyrészt külföldi befektetők fedezik, másrészt környezetvédelmi alapokból, valamit a városi költségvetésből.
Az olasz Verbaniaban működő üzem elleni ügyészségi eljárásra (ott működött a thermoselect anyavállalata) hivatkozva az OTZO felszólította Zgriez városi tanácsát, hogy hagyják abba az üzem építését, és ne vesztegessék a közalapokat erre a projektre, amíg nem tanulmányozták át kellőképpen. Ehelyett a hulladékgazdálkodás környezetbarát metódusait javasolták.

AHOL NEMET MONDTAK A Thermoselect TECHNOLÓGIÁJÁRA:
Svájc- 1995
Lengyelország (Zgierz)- 1996/7
Brazília- 1997
Argentína- 1997
USA (Porto Rico)- 1997
Libanon- 1998
Csehország- 1999
 
További részletek, adatok a thermoselect technológiát alkalmazó üzemekről:
A referencia üzemek Németországban és Japánban
Az ECOLNET WTP Rt.-által készíttetett RKHT-ban referenciaként megadott németországi üzemek jelenlegi állapota:
Németországban egy ilyen berendezés sem üzemel, és a Japánban álló égetőmű szintén nem működik!
Ansbach: az üzem építését megkezdték, de az építés leállt, mert a beruházó cég felbontotta a szerződést a kivitelezővel. A kivitelező valószínűleg a Termoselect lett volna, de úgy tűnt, hogy nem áll olyan helyzetben, hogy a berendezést a szerződéseknek megfelelően felépítse, és üzembe helyezze. (Michael Scharf; Giselher Mätschke)
Hanau: a referenciaként megjelölt erőmű Hanauban nem épült meg és nem is fog megépülni. Született egy polgári döntés az erőmű létesítése ellen, amelynek okai: aggályok a káros anyag kibocsátással kapcsolatban, túl magas költségek, más égetőmű léte a szomszédban, túl kevés tapasztalat a Termoselect eljárással kapcsolatban. (Karin Fischer)
Herten: Ebben a városban működik ugyan egy hulladékégető mű, de nem a Termoselect technológiával. (Helene Langler) A Termoselect tervezett ide egy erőművet, de az engedély iránti kérelmet még ő maga visszavonta, annak hiányosságai miatt. (Dr. Ingo Goedeke)
Karlsruhe: Az Energie Baden-Württenberg nevű cég, mint tulajdonos, és leányvállalata az üzemeltető Termoselect 2004-ben kihirdette a karlsruhei üzem leállítását. Ezért a B.U.N.D. nevű németországi környezetvédő civil szervezet nem érti, hogy hogyan építhetnek egy ilyen üzemet Magyarországon. A leállítás okai: gazdasági szempontból túl drága, technikailag pedig csődöt mondott. A próba üzem alatt is folyamatosan problémákkal küszködött. (Achim Schwind; B.U.N.D.)

Dr. Ingo Goedeke szerint a karlsruhei berendezés a szerződésben vállalt teljesítménynek 1999-ben csak a 22,22 %-át, 2000-ben 16,40 %-át, 2001-ben 13,15, 2002-ben 44,54 %-át és 2003-ban 52 % tudta teljesíteni. így a működési veszteség 2003-ban 41 millió €uróra rúgott.

Chiba (Japán): Japánban működött egy Thermoselect berendezés háztartási hulladékkal, de csak néhány hónapig. Teljesítménye a technikai problémák miatt csak 27%-ot ért el. (Dr. Ingo Goedeke)

AZ RKHT-ban szereplő károsanyag kibocsátási koncentrációk adatairól:

Az RKHT-ban szereplő tervezett kibocsátási koncentrációk adatait összehasonlítottuk a Karlsruheban és Chibaban már működtetett üzemek mért adataival. Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a mért adatok jelentős része magasabb, mint amit a tanulmányban ígérnek, néhány esetben pedig magasan túllépik a határértékeket is.

A karlsruhei adatok Dr.Ingo Goedeke-től származnak. A méréseket az üzemszerű működés alatt végezték három egymást követő napon. A Chibaban mért adatok Prof. Shigeo Sato-tól származnak, melyeket Dr. Ingo Goedeke honlapján meg lehet tekinteni (www.goedeka.de/kawagoe/CHIBAschadstoffe.html). Az adatokat szintén az üzemszerű működés alatt mérték két mérőhelyen.

Kibocsátási határértékek és a kibocsátások összehasonlítása

1. táblázat
Kibocsátási koncentrációk
Megnevezés3/2002
KöM rendelet
„Tényleges”
(RKHT)
kibocsátás
Gyöngyös
Karlsruhe-ban mért adatokChiba-ban mért adatok
mg/Nm3mg/Nm3mg/Nm3mg/Nm3
Por100,64nincs adat23,8-112,3
SOx500,160,3-10,20,875-2,5
NOx2002125,7-55,9
CO502,952-75,40,001-0,005
HCl100,220,40,3-15,6
HF10,003<0,10,2-0,5
Hg0,030,0020,0028-0,01040,0037-0,02
Összes C101,719,7 állandó
Cd és Tl0,050,0010,00039-0,00340,03-0,047
Nehézfémek0,50,0130,00677-0,02050-
ng/Nm3ng/Nm3ng/Nm3ng/Nm3
Dioxinok és Furánok0,10,00570,0024-0,0027


A táblázatban zöld színnel vannak jelölve azok a mért adatok, amelyek magasabbak, mint az RKHT-ban ígért kibocsátások, de a határértéket nem lépik át. Bordó színnel vannak jelölve azok az adatok, amelyek a határértéket megközelítik, és piros színnel vannak jelölve a határértéket meghaladó mért értékek.

A 2. táblázatban láthatók még további szennyező anyagok Chibaban mért kibocsátási értékei, amelyek az RKHT-ban nincsenek feltüntetve. A nehézfémeket egyébként a 3/2002-es KöM rendelet is külön tárgyalja.

Chibaban két mérőhelyen folyamatosan mért további anyagok koncentrációja


2. táblázat

megnevezésalsó értékfelső érték
 mg/Nm3mg/Nm3
H2S0,4614,0
HCN0,2419,8
NH30,914,03
Sb0,030,196
As0,0010,004
Pb0,4212,672
Cr0,0110,035
Co0,0010,005
Cu0,1691,203
Mn0,0040,033
Ni0,0010,018
Vkisebb 0,0010,002
Sn0,1210,546
Zn1,9549,299
coplanare PCB-0,00000520,001777
PCDD + PCDF0,000010,00154
metán CH40,31,4
szénhidrogének (C2~C5)87634
szén-diszulfid (CS2)< 0,11,5
Benzol C6H61,842
Toluol C7H6< 1< 1
o-, m-, p-Xylol C8H10< 1< 1
policiklikus-aromás-szénhidrogének0,0780,321
klórfenol C6H4ClOH00,023
klórbenzol C6H5Cl0,0040,675


3. A hatásterület
Az RKHT 145. oldalán szerepel, hogy a hulladékkonvertáló mű közvetlen hatásterületét egy 420 m sugarú körben határozták meg, a legközelebbi lakóövezet pedig 1,5 km-re található, így lakóterületre nincs hatással a kibocsátás.
Dr. Ingo Gödeke honlapján látható egy sematikus ábra a kipufogógáz terjedéséről, amelyet a Japánban működtetett erőmű adatai alapján készítettek, és itt olvashatóak az adatok alapján készített számítások eredményei is.
adatokCHIBAGYÖNGYÖS
kémény magasság H27 m30 m
kipufogógáz hőmérséklete t55 oC160 oC
környezeti hőmérséklet tk15 oC283 K=9,85oC
átlagos szélsebesség ű2 m/s2.6 m/s
effektív kibocsátási magasság h36,2 m84,98 m

A japán adatok alapján a kibocsátott anyagok fő lecsapódási pontja (C max) a pontforrástól számított 1270 m-es távolságra van, ami a széliránytól és sebességtől függően +- változhat.
Mindezek alapján kétséges, hogy egy ilyen típusú szennyező forrás hatásterülete 420 m-re korlátozható. A Magyarországra tervezett adatok alapján valószínűsíthető, hogy a C max lecsapódási pont, forrástól mért távolsága a Japánban számolt 1270 m-t is meghaladhatja, ami figyelemre méltó távolság, ha tudjuk, hogy a legközelebbi lakott terület 1500 m-re található.

A Hatvani Környezetvédő Egyesület véleménye

a Gyöngyös közigazgatási területén létesülő Thermoselect rendszert alkalmazó hulladékégető beruházásával, működésével kapcsolatban.

Geológiai-, ökológiai-, településterhelés növekedési-, turisztikai okok miatt a hulladékégető felépítése, üzembe helyezése még a határértékek teljeskörű betartása és ellenőrzése mellett sem javasolja az égetőmű Gyöngyösön történő felépítését, üzembe helyezését.

Véleményünk kialakításában szerepet játszott az a tény, hogy az égetőmű tervezett kapacitásainak kihasználására nem elegendő a környék hulladéka. Ezért az ország más területeiről is az égetőbe kell, hogy szállítsanak hulladékot. (Erre szolgálna -többek között- az ún. ipari vágány is.) Ezzel plusz terhelést okozna a településnek.

Az Ecolnet által felvázolt salakanyag hasznosítás (útalapba, stb) jelenleg Magyarországon törvényileg nem engedélyezett. Ezért a salakanyag csak lerakóba kerülhet.

Véleményünk további megerősítését jelenti, hogy a hulladékkonvertálóról szóló lakossági tájékoztatókat elfogultság, félreinformálás jellemzi. Ennek „jó” példája a Heves Megyei Hírlap „Nincs kémény és nincs füst”-című cikke. Az anyag az égetőmű környezetbarát voltát méltatja. Az Ecolnet és a thermoselect nemzetközi „karrierjét” tekintve a cikk állításai, legalábbis túlzóak.

Az égetőmű üzembe helyezése után, haváriák, szabálytalanságok esetén a lakossági egészség-, életminőség- védelem bizonyosan háttérbe szorul, a gazdasági, hulladékkezelési érdekekkel szemben. (Hazánkban találkozhattunk, már ilyennel a Bp-Rákospalotai Hulladékégető esetében. Rákospalotán az égető működését, még csak fel sem függesztették, dacára annak, hogy hónapokig nem volt meg a környezetvédelmi engedélye.) Ezért Gyöngyös lakossága az égető muködését követően folyamatosan környezetszennyezés, egészségkárosítás lehetőségének lenne kitéve.

Impresszió a gyöngyös égetővel kapcsolatban:

Információink szerint Gyöngyös Polgármesteri Hivatalának szervezésében, az alpolgármester vezetésével delegáció látogatta meg a karlsruhei égetőt. Ott az égető működését, csupán kivetítőn, filmen nézhették meg. (Ez érthető, hiszen az égető, már akkor nehézségekkel küzdött.) Felmerül a kérdés, hogy ők miért nem éltek a „gyanúperrel” ebben az esetben?

Az is kérdés, hogy amíg egy kisköltségvetésű civil környezetvédő szervezet is elérte ezeket az adatokat, egy város vezetését végző hivatal, testület, miért nem volt képes megszerezni a „nemzetközi karrier” anyagait? Arra egyesületünk vezetői, gondolni sem mernek, hogy mielőtt „áldásukat” adták az égetőre, a város vezetői, már ismerték az adatokat...

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

ÉTTEREM AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATUNK

3Patak Panzió

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére