2017. március 25. szombat (12. hét) van, köszöntjük Irén, Írisz nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Gyapjaslepke invázió

Egyéb természetvédelmi írások

Mátra - GyapjashímA tavaly nyári sajtóközlemények megdöbbentő hírekről tudósítottak bennünket. Veszprém megyét teljesen, Vas, Zala, Somogy és Baranya megyét részint elárasztották a gyapjaslepke hernyói. Ha az ember megállt a hernyó sújtotta vidék valamely erdejében vagy annak egy csendes szélén, hallhatta azt a folyamatos percegést, amit a kártevők rágása okoz. Mindez persze nem lett volna szenzáció, ha csak az erdőkben jelentek meg volna meg a „levélzabálók” - amint az korábban már többször megtörtént - és nem zavarták volna az idegenforgalomba bekapcsolt tájakat. Amíg a gyapjas pille az erdőterületek szívében lerág egy-egy erdőrészletet, addig ez nem okoz feltűnést. Az erdészeken és a természetjárókon kívül talán mások észre sem veszik. Ha viszont a szél az apró hernyókat lakott területre, gyümölcsösökre is elhordja, ahogy ez 2004. tavaszán történt, akár pánikot is kelthet. A hernyóinvázió miatt az is előfordult, hogy a nyálkás úttestről az árokba csúsztak a járművek. A nyáron időnként, tolólapos autókkal kellett megtisztítani a 8-as főutat, esetenként a síkosság megakadályozására homokot is kellett szórni. Hasonló eseteket az Egyesült Államokban is feljegyeztek.

Mátra - Gyapjaslepke


A GYAPJASLEPKE (Lymantria dispar) őshonos rovarunk, a tömeges szaporodásra hajlamos lombfogyasztó rovarok közé tartozik. Kutatások szerint tömegszaporodása a száraz-meleg időjárás következménye. A gradációk* kitörése rendszerint az őszi és téli, csapadékban szegény, aszályos években kezdődik, a kulmináció (tetőzés) az aszályos vagy közvetlenül az azt követő évre esik. Lerakott petecsomója a fa kérgén zuzmóra, gombára emlékeztető, kávébarna, kicsiny halom, amelyet a nőstény potrohvégi szőrzetével s ragadós váladékával tömörít össze. Szőrös hernyói a széllel más fákra is átvitorláznak. A kifejlett hernyók a 6-8 cm hosszúságot is elérhetik, testüket erős, sörteszerű szőrzet borítja. Hátukon színes szemölcssorok vonulnak végig, a szemölcsök a hernyó első öt szelvényén kékek, ettől hátrafelé a test végéig pirosak. A hernyók szőre az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. Június-júliusban a hernyók bebábozódnak, majd a kikelő nőstények párosodnak a hímekkel és a fák kérgére, sárgás vagy sötétebb kávébarna gyapjas csomóba rakják le petéiket, amelyekből a következő tavasszal kel ki az újabb hernyónemzedék. Az egy fán kikelő lárvák száma elérheti a több százat. Megtámadhatják az erdő melletti gyümölcsösöket is, de a kártevők megtalálhatók az erdő melletti gabonatáblákban, dísznövényeken is. A kikelt hernyók a selyemszálon lógnak lefelé a fákról, ezáltal a szél könnyen tovasodorja őket, akár 20 km távolságra is elszállítódhatnak. Június végén, július elején érik el a teljes fejlettséget, ezután bábozódnak, majd kb. 10 nap múlva jönnek elő a lepkék. Ezek már nem rágnak. A pusztítást hernyó állapotában végzik. Az átalakulás május-július hónapban van, és két-három hétig tart. A rovarnak csak a hímje repül, a nőstény csak akkor, amikor a területen már nem maradt elegendő táplálék. Tömeges elszaporodásuk 1-2 éven át szokott tartani.
A szakemberek szerint súlyosan fertőzött a fa, ha a gyapjas pille öt petecsomója található rajta. Az idén gyakori volt az olyan fa, amelyen száz-száztíz petecsomóból keltek ki a lárvák. Az ősz folyamán, amikor a Bakonyban jártam, saját szememmel tapasztaltam egész erdőrészek fertőzöttségét.
Elterjedése: Európa, Ázsia nagy része, Észak-Afrika és Észak-Amerika.
Észak-Amerikába 1869-ben került. Kísérleti célokra vittek át Európából gyapjaslepke-hernyókat, próbálva a selyemhernyóval keresztezni azokat. Ezek közül a hernyók közül talán hat darab kiszabadult. Talán hihetetlen, de ma ennek a hat hernyónak az utódai keserítik meg az amerikai kontinens több részét. Előfordult már, hogy autópályákat kellett lezárni a gyorsan szaporodó kártevők miatt, mivel azok akadályozták a balesetmentes közlekedést.
A gyapjaslepke észak-amerikai robbanásszerű elterjedésének oka is az volt, hogy az amerikai kontinensen az Európában honos rovarellenségei hiányoztak. Mivel Észak-Amerikában nem voltak természetes pusztítói, ott sokkal nagyobb károkat okozott. Ezért amerikai kutatók az 1930-as években hazánkban, magyar szakemberek segítségével begyűjtötték a fürkészdarázs- és fürkészlégy-élősködőkkel fertőzött gyapjaslepke-bábok ezreit, s azokat az Egyesült Államok legfertőzöttebb területein kihelyezték. Az ott kifejlődött élősködőnemzedék oly nagymértékben fertőzte meg a gyapjaslepke hernyóit, hogy túlszaporodásukat az alkalmazott biológiai védekezéssel fokozatosan sikerült csökkenteni.

Mátra - Gyapjaslepkék


A természet egyébként az egyensúly fenntartására törekszik, és ha egy állatfaj elkezd felszaporodni (gradáció), a következő lépcsőben a faj ragadozói és kórokozói is felszaporodnak. Egy bizonyos szint után az állományban rohamos csökkenés tapasztalható (degradáció), amelyet újra gradáció* követ.
A gyapjas pillének is bizonyos ciklikussággal gradációi vannak, és ekkor nagyon látványosan tarra tudják rágni az erdőt. Lomb nélküli, szinte téli állapotot mutat az erdő akár a nyár közepén, amikor a gyapjas pille lerág egy-egy területet. Ezt az erdők kiheverik. A magyar erdők egészségi állapota jó vagy jobb, mint az európai erdők nagy átlaga. Általában kétszeri tarrágást is kibírnak. Tavaly is meg lehetett nézni azokat az erdőket, amelyeket tarra rágott a nyáron a gyapjas pille, hogy az őszre azért újra kihajtottak és zöld asszimiláló felületet képeztek. Természetesen megsínyli ezt az állomány, és ha ez valami más, egyéb károsítóval is párosul, akkor az erdő pusztulását is okozhatja. Hiszen rendkívül legyengíti a faállományt, arról nem is beszélve, hogy a fanövedék ezekben az években csökken. Az évgyűrű-vastagságok is lényegesen vékonyabbak, mint egyéb, normális években.
Ahol a megjelenésük a lakosság komfortérzetét rontja, szelektív permetezéssel kell és lehet védekezni ellene. De ezek igazából csak tüneti kezelések, a problémát nem oldják meg. Nagyobb területeken a szakemberek szerint nem érdemes permetezni, mert azzal más rovarokat is veszélyeztetnének.
A gyapjaslepke ellen - mint általában a hernyók ellen - fiatal lárva-stádiumban kell védekezni, de ez nem egyszerű, mert a permetezéskor a hőmérsékletnek +15 0C. és +25 0C között kell lennie. Kerülni kell az erős napsütésben való permetezést is (a spórák károsodhatnak). Meleg nyári napokon a késő délutáni ill. hajnali permetezés javasolt. A permetezést követő 6 órán belül lehetőleg ne hulljon csapadék. Az üdülőövezetekben nappal nem szabad rovarölő szert használni. A permetezés nagy hátránya még, hogy más rovarokat is elpusztítanak. De feltehetőleg a gyapjas lepkék is feromon*** segítségével találják meg a párjukat, ezért érdemes volna csak erre a fajra ható szexcsapda-módszer kidolgozása és használata a későbbi túlszaporodás megfékezésére.
Addig is javaslom, hogy használjuk az a mechanikai védekezést, ami abból áll, hogy a petecsomókat egyszerűen ledörzsöljük a fákról. Igaz, hogy ez munkaigényes és a magasabban lévő petecsomókat nem is érjük el. Ennek ellenére minden természetjáró figyelmét felhívom arra, hogy ha túrája közben a fák törzsén ilyen petecsomókkal találkozik, akkor egy bot segítségével távolítsa el azokat. Ennyivel mi is hozzájárulhatunk - szerintem kötelességünk - erdeink védelméhez.
Sok kicsi sokra megy.

Kalmár László


* GRADÁCIÓ: A populáció egyedszámának a megszokottól eltérő mértékű, urgrásszerű emelkedése, hirtelen egyedsűrűség változás. A természetes viszonyok között ritkább, ember által befolyásolt ökoszisztémákban gyakoribb jelenség. Különösen rovarok és rágcsáló emlősök esetében feltűnő. Lefolyása egy hullámgörbével jellemezhető. Okaira még nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni. Többféle egyoldalú elmélet (parazita-, biocönotikus, időjárás-, periodicitáselmélet) közül ma a gradoconnel** való magyarázat tűnik a legelfogadhatóbbnak. Az okok kiderítésével a gradológia foglalkozik.

** GRADOCON: mindazon időben és térben törvényszerűen változó külső (exogén) és belső (endogén), biotikus és abiotikus ökológiaifaktorok, amelyek egy faj populációinak létszámingadozását (populációdinamikáját) befolyásolják.

*** FEROMON: különleges szaganyag. A másik nem egyedei által termelt feromon segítségével találnak párt akár több kilométeres távolságból a lepkék és más repülő rovarok.

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Hegyilevegő Panzió
3Patak Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére