2017. augusztus 19. szombat (33. hét) van, köszöntjük Huba nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Észrevételek a Gyöngyösoroszi Ércbánya bezárásának műszaki üzemi tervéhez

Egyéb természetvédelmi írások

É s z r e v é t e l e k

A GYÖNGYÖSOROSZI ÉRCBÁNYÁSZAT TELJES KÖRŰ FELHAGYÁSÁRA KÉSZÍTETT BÁNYABEZÁRÁSI MŰSZAKI ÜZEMI TERV 2005-2009 vizsgálata alapján.

Készítette:
Ládi István települési-képviselő
3235 Mátraszentimre, Deák F. u. 39.
Tel: 30/565-8320
e-mail: kalandvar[KUKAC]t-online.hu

Mátraszentimre, 2006. április 02.

1.1 Előzmények

2005. tavaszán a település képviselő-testülete a gyöngyösoroszi ércbányászat teljes körű felhagyása tárgyában tájékoztatást kapott a rekultivációs munkák tervezett megkezdéséről, Mátraszentimrét érintő munkákról, ütemezésükről, az önkormányzatot érintő egyeztetési, tájékoztatási feladatokról.
Az önkormányzat a mátraszentimrei bányatérségben végzendő munkák kapcsán a lakosság széles körű tájékoztatása mellett döntött, ill. a MECSEK ÖKO Rt-vel külön megállapodásban kívánta rögzíteni a települést negatívan érintő hatások mérséklése miatt szükséges megelőző lépéseket.
2005. májusában a mátraszentimrei művelődési házban lakossági fórumon ismertette a MECSEK ÖKO Rt. a bányabezárás és rekultiváció települést érintő hatásait, a beavatkozások szükségességét és annak várható pozitív hatásait.


1.2 A tervdokumentáció áttekintése

A lakossági fórumot követően a „Bányabezárási műszaki üzemi terv 2005-2009” 1 példánya véleményezés céljából hozzám került. Első olvasatban az anyagról annak terjedelme és a teljes problémakört részleteiben taglaló volta miatt pozitív vélemény alakult ki bennem.
2005. őszén a mátraszentimrei bányaudvar térségében élő emberek a mátraszentimrei bányaüregek rekultivációjával összefüggő beavatkozások környezeti hatásai miatt felemelték szavukat, aláírás gyűjtésbe kezdtek. Többükkel beszélgettem a felvetett problémákról ( bányaüregek tömedékelése „veszélyes” anyagokkal, a nagy tömegű tömedékelő anyag közúti szállítása, a bányaüregek szellőztetésének környezeti veszélye, zaj, por, rezonancia).

A lakossági felvetések miatt ismételten átolvastam a tervdokumentációt, különös tekintettel a mátraszentimrei bányatérségben tervezett beavatkozásokra, az alább részletezett észrevételek a tervdokumentáció alapos tanulmányozásán alapulnak.


1.3 Általános véleményem

A Gyöngyösoroszi ércbányászat teljes körű felhagyásának szándéka és a bányászattal érintett térségek teljes körű rekultivációja üdvözlendő, a megvalósítás indokolt és megkerülhetetlen feladat.
Aggályaim a mátraszentimrei bányatérségben tervezett bányabezárási műszaki beavatkozásokkal kapcsolatban merültek fel.


2.1 Ivóvíz bázisok védelme

A gyöngyösoroszi ércbánya hatásterülete két nagy védendő vízgyűjtő területre fejti ki hatását.
Az É-i bányamező Mátraszentimre térségében a Kövecses-patak rész vízgyűjtőjén a Hasznosi víztározó vízminőségét befolyásoló terület: Mátraszentimrei akna és a Mátraszentimrei lejtősakna a Gedeon-patak, Csörgő-patak révén, Bányabérci akna a Bányabérci-patak, Nagyvölgyi-patak révén.
A Mátraszentimrei akna, a Mátraszentimrei lejtősakna és a Bányabérci akna területén is meddőhányók találhatók, melyek az alóluk szivárgó vizekkel kisebb-nagyobb mértékben szennyezik a felszíni vízfolyásokat.

A központi ( gyöngyösoroszi ) bányamező vízkibocsátása közvetlen hatást gyakorol Gyöngyösoroszi, Gyöngyös, Nagyréde és az Észak-Alföldi ivóvíz bázisra.

Az É-i bányamező és a Központi bányamező a mátraszentimrei haránt révén összeköttetésben áll, az É-i bányatérség kizárása érdekében V 1 és V 2 gátak megépítésével kísérelték meg a folyamatos bányavíz áramlást meggátolni, ez csak részleges eredményt hozott, csak korlátozni sikerült az É-i térségből érkező bányavíz mennyiségét.

A altárói vízkezelő üzemben jelenleg megjelenő bányavíz két „térségből” származik:
  • az Altárón a + 400 m B.f. fölötti bányatérségből érkező bányavíz,
  • a + 400 m B.f. alatti bányatérségből fölemelt bányavíz.

Az altárói vízkezelő üzem tisztított vízkibocsátása sokéves átlagban 2.247 m3/nap ( 35. old. 2. bek közepén ).

„A végleges bezárás előkészítéseként eddig elvégzett szakértői elemzések kimondják, hogy:
- A Gyöngyösoroszi Ércbányából az Altárón kifolyó víz ( kezelendő víz ) kb. 25 - 40 %-a Mátraszentimre térségében lévő bányatérségből származik.”
( 69. oldal 4. Műszaki üzemi terv 4.1 A bányabezárási koncepció terve )

Megvizsgálandó a szakértői feltételezés:
Tudjuk: vízkibocsátás a víztisztító üzemből: 2.247 m3/nap

Szakértői feltételezés szerint 25 %-nál:562 m3/nap205.130 m3/év!
40 %-nál:899 m3/nap328.135 m3/év!


Számítással megállapítható vízmennyiség a Mátraszentimrei bányatérségben:

A bányamező fölötti hatásterület mérete:2,0 km22.000.000 m2
Évi csapadék átlag:720 mm/m20,72 m3/m2
A felület vízterhelése:1.440.000 m3/év
Bányaüreg vízterhelése 10%-os beszivárgásnál:144.000 m3/év
395 m3/nap


A számadatok nagyon beszédesek: Nem származhat a bányavíz 25 - 40 %-a a mátraszentimrei bányatérségből, a bányaüregek kevesebb mint 400 m3 vízterhelést jelentenek, a mátraszentimrei haránton ennek is csak kevesebb mint 50% juthat el az Altárón a vízkezelő műig.

Más irányból vizsgálva a problémát is hasonló eredményre jutottam:

„A bányatelek vízgyűjtő területére hulló 720 mm/m2/éves csapadékösszeg, a kb. 10 %-os beszivárgással számolva 2,8 m3/perces víz után pótlódást jelent.
E vízmennyiség egy része a bányászat előtti időkben forrásokon lépett ki a víztárolóból, másik része az Alföld felé áramlott. Ezt a vízforgalmat a bányaműveletek alapvetően módosították.
Az 1960-98-as időszak adataiból számolva a bányaüzem által termelt víz 3,0 m3/perc, ami azt jelenti, hogy a bányaüzem csapoló hatása túlnyúlik a bányatelek határon ( Szilágyi G. 2004. ). A hatásterület nagysága a fenti adatok alapján 22 km2-re adódik. Ez az érték nagy valószínűséggel maximális érték, ugyanis a bányavíz emelés nem csak az után pótlódó, hanem a + 100-as szint felett tárolt vízkészletet is fogyasztja.” ( 134. oldal 6.2.3 Vizek Az ércbányászati tevékenység hatása a felszín alatti vízre )

Milyen következtetés vonható le mindebből?

A mátraszentimrei bányatérségek 2,0 km2 felületű vízgyűjtője maximálisan 1/11 részét adja az Altárón megjelenő bányavíznek az alábbiak szerint:

A teljes bányatérség hatásterületéről érkező vízmennyiség:3,0 m3/perc
Mátraszentimrei bányatérségből érkező víz0,27 m3/perc
16,3 m3/óra
393,0 m3/nap


A két különböző irányból történt megközelítés megdöbbentően kis eltérést hozott!
A szakértői feltételezést el kell vetnünk, átlagosan 18 %-a a mátraszentimrei bányatérségből származó bányavíz mennyisége!


2.2 Havária helyzet

„A mátraszentimrei nyitott bányatérségekben nagy mennyiségű - szélső esetben 130 em3 - víz halmozódhat fel. A mátraszentimrei üregtérfogat - a vágatok tönkremeneteli folyamataiból adódó omlások miatt - lehetőséget ad ellenőrizetlen nyomások kialakulására. Az ebből adódó esetleges haváriák, valamint az Altárón kifolyó víz mennyiségének csökkentése és a minőség javítása érdekében szükséges a mátraszentimrei terület bányatérségeinek, fejtési üregeinek teljes tömedékelése.”
( 69. Oldal 4. Műszaki üzemi terv 4.1 A bányabezárási koncepció terve )

Megvizsgálandó a szakértői feltételezés:
Amit biztonsággal állíthatunk:

a mátraszentimrei bányatérség vízterhelése:144.000 m3/év
a mátraszentimrei bányatérség üreg térfogata:130.000 m3.


A feltételezett havária helyzet nem következhet be, közel 1 évi csapadék mennyiség egyidejű felhalmozódására volna ehhez szükség, ennek bekövetkezése teljesen valószínűtlen!!

Ennek alátámasztására az alábbiakban a tervdokumentáció adatait, szakértői megállapításait hívom segítségül.

„ 24 óra alatt Kékestetőn hullott legtöbb csapadék : 161 mm.” ( 23. oldal 3. bek. )

„Legerősebb tektonizáltság éppen a kaldera középpontjában található, ahová a bánya ércteléres területe esik” ( 30. oldal 2.6.4. Tektonika az utolsó sor )

„A terület szerkezeti felépítését három, különböző időszakból származó töréses szerkezeti rendszer határozza meg.”

„Az első töréses szerkezetek még az ércesedés megkezdése előtti időszakból valók, ÉK - DNy”

„A második törési szerkezet az ércesedéssel egyidős, az előző irányra közel merőleges, Ény - DK-i csapásirányú. Ez a szerkezet jellemző a bányaterület legészakibb és legdélibb leművelt telérére, a Mátraszentimrei és a Malombérci telérre, ahol jól megfigyelhetők voltak az ércesedést kísérő breccsás - és a bányavíz minőségét jelentősen befolyásoló pirites - szakaszok.”

„Az ércesedés utáni fiatal mozgások hatására alakult ki a kaldera belsejében az a szerkezeti forma, mely az ércterületet minden oldalról lehatárolja.”

„Az így kialakult szerkezet vízföldtani jelentősége nagy, hiszen andezites területeken a törések és telérek a vízvezetést, vízszállítást döntően befolyásolják.” ( 31. oldal 2.6.4. Tektonika )

„A Mátra főtömegét alkotó andezit repedezett, hasadozott kőzet, mely rossz vagy közepes vízvezető, de nem jó víztartó. A sorozatos tektonikai igénybevétel miatt - amely a lávakőzet megszilárdulásával kezdődik - sűrű, zegzugos repedés hálózat alakulhat ki benne, amely csak kisebb területeken alkothat összefüggő hidrogeológiai rendszert. Emellett előfordulnak szélesebb hasadékok is, melyek nagyobb mennyiségű víz tárolására, ill. szállítására is képesek, de nincsenek egymással összeköttetésben. A beszivárgó csapadékvíz tehát elsősorban a felszín közeli mállott lejtőtörmelékes zónán átszivárogva a bonyolult ÉNy - DK, ÉK - DNy-i hasadék rendszeren, valamint a vágat rendszeren közlekedik. A víz után pótlódása tehát a felszínre hulló csapadékból beszivárgás útján történik, ez az érték maximálisan az évi csapadék összeg 8 - 10 %-ára tehető.” ( 35. - 36. oldalak 2.7.2. Felszín alatti vizek )

„Ha a bánya tektonikai térképét megvizsgáljuk, jól lehatárolt, a vízvezetés pedig elsősorban ezek mentén a tektonikai vonalak mentén történik. A bányabeli jelentősebb vízfakasztások is ilyen törmelékes zónák átvágásakor történtek. Mivel az andezitben összefüggő hidraulikai rendszerre nem számíthatunk, nem valószínű a más vízgyűjtőkről történő víz átadódás. Másrészt viszont a felszín közeli bányaműveléssel a központi és a mátraszentimrei mezőben lehetőség nyílt arra, hogy a talajvíz egy része is a telérfejeken keresztül a bányába jusson ( Erős-patak elnyelődése, Hidegkúti telér elvizesedése ). Mindkettő a központi bányamezőhöz tartozik !
Bányabeli vágathajtások során többször harántoltak nagy vízhozamú hasadékokat, pl. a + 400-as szintű mátraszentimrei harántban is. De a víz lejutása a nagyobb mélységekbe, a litoklázisok mélységgel arányos szűkülése miatt egyre nehezebb. Több szivárgó és hasadékvíz jelentkezik a felszín közeli vágatokban, ahol több a vízszállító, víztároló hasadék és a litoklázisok is tágabbak, nagyobb a szabad hézagtérfogat.” ( 133. - 134. oldalak 6.2.3 Vizek Az ércbányászati tevékenység hatása a felszín alatti vízre )

„A jelenlegi valóságos állapot, hogy a két gát üzemel, azonban nem megfelelően zárnak és rajtuk keresztül a víz és szennyezőanyag kismértékű áramlása történik.” ( 142. oldal 6.2.3.3 A szivárgáshidraulikai modell Aktuális állapot )

„A bányászat a bányaudvaron kívül magával a fejtési műveletekkel is érintette a település területét, a lakott terület jelentős része bányatelken van. A mátraszentimrei telér a település alatt húzódik. Védőpillér kijelölésére azonban csak az akna védelmére került sor. A település védelméről a bányatelek kijelölő határozatában gondoskodtak, ami szerint a lakott terület alatt a felszínt a bányászati műveletekkel 100 m-nél jobban megközelíteni nem szabad. Ennek megfelelően a + 658 m B.f. szint felett semmilyen fejtés nem volt. A település így gyakorlatilag rendelkezik 100 m védőpillérrel. A védelem megfelelőségét a településen elhelyezett és geodéziai mérésekkel rendszeresen ellenőrzött, betonozott fix pontokkal vizsgálták. Az andezithez rögzített pontok semmilyen elmozdulást nem jeleztek, azaz felszínmozgás a bányászati műveletek miatt nem következett be, ...” ( 153. oldal 6.2.5. Települési környezet )

A fenti idézetek jól tükrözik, hogy a szakértők sokat foglalkoztak a bányatelek egészét és a mátraszentimrei bányatérség tektonikai, hidrológiai viszonyait érintő kérdésekkel.
A szakértők anyagaiban havária helyzet kialakulásának veszélyére utaló megállapítás nen található, ennek oka a szakértői értékelések alapján kézenfekvő, ilyen helyzet kialakulásának valószínűsége nincs!

Havária számok tükrében

Mátraszentimrei bányamező hatásterülete:2.000.000 m2
Évi csapadék átlag720 mm/m2/év
Feltételezett felhőszakadás150 mm/m2/nap
10 %-os beszivárgásnál15 mm/m2/nap


Feltételezett felhőszakadáskor bányaüregbe jutó vízmennyiség 30.000 m3/nap

A mátraszentimrei haránt térfogata ( 2.150 m x 7,6 m2 ) 16.340 m3

A mátraszentimrei haránt egy felhőszakadás vízmennyiségének kb 50 %-át képes felvenni és közben folyamatosan tovább juttatni az Altáró irányába, ill. az átvágott törmelékes mezők révén a mélyebb rétegekbe.
A felhőszakadáskor a bányaüregekbe bejutó víz elvezetése, szétterülése a vágatrendszer révén a + 600 m-es szint alatt apasztó hatást fejt ki. A 130.000 m3-es üreg térfogat 30 km fölötti vágat hossza, 250.000 m2 fölötti felülete a vizek mozgását, elvezetődését már a telér környezetében segíti, így nem csak a haránt vágat látja el a bányaüreg megcsapolását.
Az „ellenőrizetlen nyomások kialakulása” tárgykörben a 4.1 A bányabezárási koncepció terve 4. bekezdésén kívül egyetlen említés sem található.

A vizsgált „Műszaki üzemi terv” ellenben őszintén és helyenként önkritikusan taglalja az ellenőrző hálózat és a mérési pontokból nyert adatok részleges vagy teljes hiányát.
„A gyöngyösoroszi bányatelken ( a bányaüregek közvetlen és tágabb környezetében ) sincs jelenleg olyan mélyfúrás, amely alkalmas lenne a felszín alatti víz minőségének vizsgálatára. A legalkalmasabbak megfigyelő fúrások kialakítására a volt érckutató fúrások lettek volna, azonban ezek ilyen irányú hasznosítására abban az időben nem került sor. Ezért szinte teljesen a nulláról indulva egy olyan komplett vízföldtani monitoring hálózatot kell kialakítani, amely üzemeltetése során választ kell adnia a bányabezárások során, és azt követően felvetődő vízföldtani kérdésekre, problémákra.” ( 68. oldal 3.6 Monitoring )
„A gyöngyösoroszi bányatelken jelenleg nincs olyan mélyfúrás, amely alkalmas lenne a felszín alatti víz minőségének vizsgálatára.” ( 98. oldal 4.7.2.2. Felszín alatti víz vizsgálata a bányabezáráshoz kapcsolódóan )
„A 2004-ben mélyített, a mátraszentimrei üzemi bányatérségre rályukasztott megfigyelő fúrás már működik. Az aknarakodóra lyukadt Mszi-1 és a vágat mellett 10 m-re elferdült Mszi-1/a fúrás egyrészt alkalmas a tervezett bányabezárási munkálatok hatásainak nyomon követésére, másrészt hosszabb távon a bányaüregek környezete potenciálviszonyainak változásairól adhat információt.
Az Mszi-1/a fúrásban pakker rendszer elhelyezése szükséges. Az előzetes tervek szerint a fúrás 265. Méterében kell elhelyezni egy pakkert, amely által így két egymástól elszigetelt szakaszon - egyrészt az üregek pár 10 m-es, ill. a felszíntől számított kb. 200 m-es környezetében - nyílik lehetőség a kőzettömbben a nyomásviszonyok és a vízkémiai viszonyok folyamatos megfigyelésére.” ( 99. oldal 4.7.2.3 A bányaüreg-rendszer nyomásviszonyainak vizsgálata )
„Célszerű a monitoring hálózatot a tervezett bányabezárási munkálatokkal egy időben, annak első fázisában kialakítani.” ( 100. oldal 4.7.2.4. A bányaüreg-rendszerből kilépő szennyező anyagok megfigyelése )

Megdöbbentő, de őszinte ! Nincs monitoring rendszer, nincsenek adatok a bányaüregek hidrológiai viszonyairól, a kőzetrétegek nyomásviszonyairól, a különböző bányatérségek vízkémiai összetételéről, a bányaüregek levegő összetételéről.

De a tévedhetetlenség látszatát keltve állítja a tervdokumentáció, hogy a mátraszentimrei bányaüreg rendszert újra kell nyitni, a vágatokat tömedékelni kell.

A bányabezárási koncepció mátraszentimrei bányamezőre vonatkozó részei megalapozatlanok, a szakértői anyagokból le nem vezethető megállapításokat tartalmaz, ennek egyenes következményeként indokolatlan műszaki beavatkozásokat alkalmaz, melyek súlyos környezeti és gazdasági károkat jelentenek megvalósulásuk esetén Mátraszentimre településre.


2.3

A mátraszentimrei bányaüregek tömedékelésének egyik legfőbb indokát a „bányabezárási koncepció” az alábbiakban rögzítette:

„A mátraszentimrei telér magas pirit tartalma miatt ebből a térségből származó víz alacsony pH értékű és magas oldottfém-tartalmú, ami jelentős hatással van az Altárón kifolyó és kezelést igénylő víz összetételére. Az Altárón kifolyó víz mennyiségének csökkentése, a vízminőség javítása kívánatos.” ( 69. oldal 4. Műszaki üzemi terv 4.1 A bányabezárási koncepció terve)

Mit is tudhatunk minderről a szakértőktől?

„A szennyező anyag kisebb részben a korábban tisztítás nélkül a Toka-patakba kikerült bányavíztől és bányameddőktől eredhet, nagyobb részt azonban az ércdúsító flotációs meddője okozta a nehézfémekkel való szennyezést, amely a zagytározó többszöri gátszakadása következtében és az üzem más vonatkozásban is hiányos technológiai rendszeréből került ki.” ( 7. oldal 3. bek. Bányászattörténeti előzmények )
„A 90-es években végzett átfogó vízminőség-vizsgálatok nem mutattak ki jelentősebb nehézfém szennyezést sem a Toka-patakban, sem a környező talajvízben, sem a tározókban.” ( 7. oldal 4. bek. Bányászattörténeti előzmények )
„A mátraszentimrei aknák a Gedeon-patak részvízgyűjtőjén, a Bányabérci aknák a Bányabérci- vagy Nagyvölgyi-patak részvízgyűjtőjén találhatók.”
„A jelenlegi helyzetben a Kövecses-patak vízgyűjtőjét a bányavíz nem terheli, de megjelennek a meddőhányók alól fakadó vizek. A bányavíz a depressziós tér miatt nem tud megjelenni a Kövecses-patak vízgyűjtőjén, ugyanis az É-i bányaüzemek fakadó vízét is az Altáró vezeti el és a bányavíz kilépésénél a vízkezelés után a Toka-patak a befogadó. Maguk a bányaterületek felől érkező mellékágak a bányaüzemek közelében időszakosak, mivel az É-i bányaüzemek csaknem a vízválasztón találhatók. A vízhozamok egyébként is rendkívül ingadozók a heves lefolyás miatt. A fajlagos lefolyás sokévi átlaga 6,5 l/s/km2. A Kövecses-patak vízgyűjtője a torkolatnál 50,4 km2, közepes vízhozama 0,3 m3/s, NQ 10%os vízhozama 17,4 m3/s.
A patak vízminőségét befolyásolják a meddőhányók alól időszakosan fakadó vizek.” ( 33. oldal 2.7.1.1. Kövecses-patak vízgyűjtője )
„Ez a vízgyűjtő a Nyugat-Mátra vizeit Ény felé vezeti le. Két részre osztható, a Csörgő-patak és a Nagyvölgyi-patak vízgyűjtőjére. A Csörgő-patak és mellékpatakjai Mátraszentimre környékén, míg a Nagyvölgyi-patak a Bányabérctől K-re ered.
Mindkét terület erősen érintett a bányászat által, hiszen számos meddőhányó található a felszínen, ennek ellenére a 2004-ben végzett vizsgálatok alapján a vízminőség megfelelő.” ( 107. oldal 4.7.3.3 A Hasznosi víztározó vízgyűjtő területe )
„A bányában található szulfidos ércek közül a pirit ( FeS2 ) hajlamos könnyen savasodásra. A kémiai folyamatok révén folyamatosan elsavasítja a bányán átfolyó vizeket.”
„A bányavíz alacsony pH mellett azonban toxikus fémet ( Zn, As, Pb, Cd ) is az érvényben lévő határértékeknél akár nagyságrenddel nagyobb mennyiségben tartalmaz. A nehézfém sók jellemző tulajdonsága azonban az is, hogy magas pH érték esetén hidroxid formában kicsapódnak a vizes oldatból, így ha az alacsony pH értéket meg tudjuk emelni, gyakorlatilag a savassággal együtt a mérgező ionok mennyisége is csökkenthető. Mesterségesen ez legegyszerűbben mészhidrát adagolással érhető el, természetes állapotban pedig úgy, ha a pirit ( Fes2 ) oxidációját megállítjuk.
Ehhez a levegő oxigénjétől el kell zárni a piritet, hogy a pirit-bomlás megszűnjön.
Hasonló jelenség történik akkor is, ha a bánya lezárást követően a vágatok, telérek víz alá kerülnek. A feltöltődéssel egyidejűleg a víz mozgása, áramlási sebessége is lecsökken és így a kénsav nem szállítódik el a bányatérségből, hanem a kőzet mállasztására fordítódik.” ( 135. oldal 6.2.3.1 A bányavíz minőségének alakulása ) „A bányában sok helyen a telérekből csepegő víz nem savas, de a savas vizekkel történő keveredés után az összekeveredett bányavíz pH-ja az ércbányászkodás időszakában általában 2 - 4 között változott.
A bányászati tevékenység befejezése után a pH értéke emelkedésnek, a toxikus fémek mennyisége csökkenésnek indult. 28-as táblázat 2003. - 2004. Évi mérések eredményei pH 5,7 - 6,4 között.” ( 136. oldal 6.2.3.1.1 A gyöngyösoroszi bányavíz minősége )

Mit is jelent mindez hétköznapi nyelvre lefordítva a mátraszentimrei bányatérségek esetében ?
  • Tudjuk, hogy a Műszaki üzemi terv „koncepciójá”-ban feltételezett bányavíz mennyiségének csak kb. fele jut le az Altárói vízkezelő üzemhez.
  • Nem ismerjük a mátraszentimrei üregrendszerből érkező bányavíz kémiai összetételét.
  • Csak a bányaművelés tervdokumentációjából ismerhetnénk, hogy a felhagyott mátraszentimrei üregtérfogat milyen hányada telér és itt mennyi pirit, mennyi kén ( S ) található.
  • A szakértői anyag nem tér ki a + 400 m B.f. alatti bányatérből kiemelt bányavíz mennyiségére és kémiai összetételére, pedig a Malombérci telérek, melyek a központi bányatérségben találhatók a mátraszentimreihez hasonló meddőérc környezetben találhatók.
  • A Műszaki üzemi terv „koncepció”-ja miért hagyja figyelmen kívül a bányaüreg öngyógyító folyamatait ( az aknák tömedékelését követő légcsere megszűnését, a bezárt oxigén ( O2 ) elhasználódását az oxidációs folyamatok során ) és erőlteti mindenáron az újranyitást, a tömedékelést?
  • Miért nem vizsgálta még alternatív szinten sem az üregrendszer levegőjének cseréjét vagy az oxigén kivonásának. alternatíváit?


2.4

Tovább vizsgálva a „Műszaki üzemi terv” bányabezárással kapcsolatos dokumentációját kiemelten kell foglalkozni az aknaszellőztetéssel és annak légszennyező hatásaival. A dokumentáció ezen részét teljes terjedelmében idézem.

A várható szennyezőanyag kibocsátás meghatározása ( 6.2.1.2.5. 127. oldaltól )

A földalatti munkavégzés feltételeit, és ezek között is a munkaegészségügyi feltételeket minden körülmények között biztosítani kell. Ennek érdekében a vágatok és az akna szellőztetését meg kell oldani, hogy a munkaterek munkavégzésre alkalmassá váljanak, illetve a vonatkozó levegőminőségi normaértékek folyamato-san tarthatók legyenek.
A tervek szerint erre a célra egy Korfmann gyártmányú, ESN 8-370 típusú 9,8 - 15,2 m3/s ( 35.280 - 54.720 m3/h ) légszállító teljesítményű ventillátort állítanak be, és üzemeltetnek.
A korábbi üzemelési tapasztalatok szerint a bányatérben igen magas koncentrációban van jelen a kén-dioxid, és megtalálható a munkatérben a por is, így a szellőztetés során a környezetbe jutó hordozógáz is terhelt lesz ezekkel a légszennyező anyagokkal. A számítások a biztonság érdekében a megengedett koncentrációs értékkel készültek.
A szellőztető levegő mennyiségének rögzítése esetében a beépítendő ventilátor maximális névleges légszállítási teljesítményét vették alapul.
A mélyművelésű bányákban megengedett szennyezőanyag koncentrációs értékeket az Általános Bányászati Biztonsági szabályzat ( az 5/1982. ( Ip. K. 17. ) OBF sz. utasítás melléklete ) tartalmazza. Ennek alapján a kén-dioxid légszennyező anyagra megengedett normaérték: 13,1 mg/m3, míg itt a por nem került szabályozásra. Ezért tehát a por vonatkozásában a módosított 25/2000. ( IX. 30. ) EüM - SZCSM együttes rendeletben ( a munkahelyi kémiai biztonságról ) rögzített egyéb inert porok megengedett totális koncentrációs normaértékét vették figyelem-be, amely 10 mg/m3.
Rögzítettük tehát, hogy a szellőző ventilátor által kidobott levegőben lévő SO2 13,1 mg/m3, míg a por 10,0 mg/m3 koncentrációban van jelen. A szellőztetés kén-dioxid emissziója ( 13,51 mg/m3 x 54.720 m/h ) 0,72 kg/h, a szilárd ( nem toxikus ) kibocsátás ( 10,0 mg/m3 x 54.720 m3/h ) 0,55 kg/h.


Az aknaszellőztetés emissziójának értékelése

Álláspontunk szerint a kibocsátás nem minősíthető pontszerűnek, mivel a „kürtő” a vonatkozó módosított 21/2001. ( II. 14. ) Korm. rendelet értelmében nem minősül bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrásnak ( a kürtő légszennyező anyag kibocsátása méréssel egzaktul nem határozható meg ). Az értékelhetőség érdekében a pontforrásokra vonatkozó általános technológiai kibocsátási határérték tekinthető mérvadónak.
Ezekre értékeket a módosított 14/2001. ( V. 9. ) KöM-EüM-FVM együttes rendelete ( a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről ) tartalmaz. A kén-dioxidra megállapított kibocsátási határérték ( D osztály ) 500 mg/m3, az „O” osztályú szilárd szennyezőanyag normaértéke 50 mg/m3. Megállapítható, hogy a szellőztetés során a környezeti levegőbe jutó vizsgált légszennyező anyagok mennyisége alatta marad a határértékeknek.


6.2.1.2.6 Szennyezőanyagok terjedése

Egészségügyi határértékek

A vizsgálatokat megelőzően rögzítettük azon koncentrációs határértékeket, amelyek. A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a módosított 14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet ) 1. számú melléklete rögzíti. Ezek közül azokat, amelyek irányadóak a légszennyezés megítélésekor a 25. táblázat mutatja be.
Légszennyező anyag (CAS szám )Határérték ( g/m3 )
1 órás24 órásÉves
Kén-dioxid (7446-09-5 )25012550
Nitrogén-dioxid (10102-44-0 )1008540
Nitrogén-oxidok ( mint NO2 )200150100
Szén-monoxid (630-08-0 )10.0005.0003.000
Szálló por ( PM10 )-5040


Szennyező anyagok terjedése

A tervezett tevékenység levegőminőségre gyakorolt várható hatásának megítéléséhez a szabványossági követelményeket figyelembe vevő terjedésszámításokat végeztek. A terjedésszámításhoz szükséges adatokat az előzőekben már ismertetett módszerekkel határozták meg.
Légszennyezőanyagok tehát az alábbi résztevékenyséégekből eredően kerülnek a környezeti levegőbe, és együttesen adják a vizsgált tevékenység légszennyező hatását:
  • anyagszállításból származó légszennyezés,
  • a telepen üzemelő munkagépek légszennyezése,
  • aknaszellőztetéssel légtérbe kerülő légszennyező anyagok hatása.

A felsorolt résztevékenységek közül a közúti szállítás a jellegéből adódóan elkülönül a többi tevékenységtől, hiszen ez a telephelyen kívüli tevékenység. A szállítás emissziója levegőminőségre gyakorolt hatásának becslése oly módon történt, hogy a forgalommal terhelt útszakaszt vonalforrásként értékelték. A közúti szállítás modellezésénél a várható óránkénti forgalom, és a szakirodalmi adatok adtak kiindulási pontot.
A többi tevékenységből származó szennyezés modellezése során - a nagyobb biztonságra törekvés érdekében - olyan kiindulási paramétereket vettek fel, amelyek a lehetséges szituációk közül a legnagyobb terhelést és szennyezettségeket adják.
Feltételezték, hogy a telepi anyagmozgatáshoz használt munkagépek egy 300 x 100 m-es területen belül üzemelnek, - ezért területi forrásként értékelték - és az együttes emisszió alapján becsülték az órás átlagos szennyezettség alakulását a telephely geometriai középpontjától számított 1000 m-en belül, 50 m-es lépésközzel.
A szellőztetés légszennyező hatását - a kibocsátási normaértékkel történő összehasonlításon túlmenően - annak terjedésével is jellemezni lehet.Így pontforrásra vonatkozó transzmissziós számítások készültek.


A szállítás várható hatása

A vizsgált útszakaszon az úttesten közlekedő gépjárműveket folytonosan emittáló vonali légszennyező forrásként egyszerűsítették le, amelynek magassága ( átlagos kipufogó magasság ) 0,5 m. Miután a forgalom kétirányú, a vonalforrást az úttest tengelyére helyezték el. Az észlelési pont vonalforrástól mért távolságát 10 m-es lépésközönként változtatták 100 m-ig. A receptor pontot a légzési zónában, 1,5 m magasságban vették fel, erre a pontra kerültek meghatározásra a szennyezőanyag koncentrációk rövid átlagolási időtartamra vonatkozóan. A számításokat elvégezték minden szélirányra, 3 m/s szélsebességre a 6-os stabilitási kategória esetében ( legkedvezőtlenebb eset ).
A transzmissziós számítások eredményei alapján megállapítható, hogy a normaérték és az emissziós érték szempontjából „kritikus” NOx koncentrációja már az úttengelyen sem haladja meg az éves egészségügyi határértéket.


Területi forrás várható hatása

A telepi anyagmozgatási tevékenységekből származó hatásokat területi légszennyezőforrásként modellezték. A területi forrás kibocsátó felületét a munkagépek által „használt” legnagyobb hosszúság ( kb. 300 m ), és az aktuális effektív kémény magasság ( 3 m ) határozza meg, a szennyezőanyag kibocsátása ebben a keresztmetszetben történik.
A telephelyen üzemelő erőgépek által kibocsátott szennyezőanyagok értékeit a korábbiakban bemutattuk.


Pontforrás várható hatása

A modellezésekhez szükséges alapadatok felvételekor a területen a legmagasabb átlagos szélerősséget vették alapul, és csapadékmentes időt tételeztenk fel. Minden esetben a 6-os stabilitási kategóriát választottánk. A felület érdességi paraméterének választásakor az „erdő”-re vonatkozó Z0 értéket választották, mert a terület mikrokörnyezetére ez jellemző.
A pontforrás effektív magassága a vonatkozó szabványban rögzített számítások eredményei alapján 3 m.
A kialakult koncentrációk értékelésekor - miután azokat rövid átlagolási időtartamra határozták meg - a vonatkozó levegőminőségi határértékek közül ( ahol ez lehetséges volt ) az órás normaértékeket vették alapul.
A vizsgált kén-dioxid, és szilárd légszennyező anyagok esetében a maximális koncentrációs értékek a pontforrástól ( az alacsony effektív kéménymagasság miatt ) 6 m-nél alakulnak ki.Ezen értékek


SO2szilárd
1148 g/m3878 g/m3


A 60 perces egészségügyi normaértékek ugyanebben a sorrendben: 125 g/m3, 50 g/m3.

A 26. táblázatban megfigyelhető, hogy az egyes légszennyező anyagok koncentrációi a kibocsátási ponttól milyen távolságra csökkennek a 60 perces határértékek alá, figyelemmel az alap immissziós értékekre is.


Szennyezőanyag megnevezése60 perces határérték
( g/m3 )
Határérték teljesülése ( alapterhelt
-ség + emisszió által okozott többlet)
( g/m3 )
Emissziós pont-tól mért távolság
( m )
Kén-dioxid12550 + 75 = 12580 m-nél teljesül
Szilárd5015 + 35 = 5070 m-nél teljesül


Megállapítható tehát, hogy az akna szellőztetéséből származó szennyezőanyag kibocsátás következtében a területen az aknától számított 80 m távolságon túl már nem várható az egészségügyi határértékek túllépése.

Megvizsgáltam az adatokat és én merőben más következtetésekre jutottam, különösen aggasztó az akna szellőztetésének környezetkárosító hatása.

Légszennyezés a számok tükrében

A 26-os táblázatból tudhatjuk, hogy a terület kén-dioxid alapterheltsége 50 g/m3 ( Mátraszentimre területére vonatkozó adat ), ez az éves adat, mely egyben a légszennyezettségi határérték felső értéke is.
Ebből az következik, hogy a terület további légszennyezési terhelést nem bír el, ezt az anyag is rögzíti az alábbiak szerint:
„Megállapíthatjuk továbbá, hogy a terület a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek minősül ( 4/2004. (IV.7. ) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet 2. számú melléklet II. fejezete alapján ), és így a fenti jogszabály 2. számú mellékletében rögzített határértékeket kell alkalmazni.” ( 121. oldal 6.2.1 Légszennyezés 6.2.1.1 A szüneteltetés levegőminőségre gyakorolt hatása )


3. Vajon megfelelően alkalmazták a rendeleteket?

Vajon a számításoknál a „felület érdességi paraméterének választásakor az „erdő”-re vonatkozó Z0 értéket” választva helyesen jártak-e el ?
Az aknától 100 méterre családi házak állnak, a bányaudvar csak részben fásult és a település felé rétek terülnek el.
Vajon a bányaudvaron az akna 80 méteres körzetében nem lesz munkavégzés?
Ezen a területen kén-dioxidból az egészségügyi határérték többszöröse terheli majd az ott tartózkodókat.

Miért hagyja figyelmen kívül a dokumentáció a kén-dioxidra vonatkozó éves határérték adatokat? A „Műszaki üzemi terv” rögzíti, hogy a tömedékelési munkák kb. 2,5 - 3 évet vesznek majd igénybe, a szellőző berendezést folyamatosan üzemeltetni kell, az általa okozott emisszió tehát éves terhelést jelent.

Csak a bányaüregekben dolgozók egészségéről kell gondoskodnia a terv készítőinek?
Velünk, Mátraszentimrén, a felszínen élőkkel miért ilyen felületes a terv készítője?
Mi viseljük el átlagban óránként 0,72 kg kén-dioxidot ?
Miért tűrjük, hogy naponta 17,3 kg kén-dioxiddal szennyezzék a településünk, Mátraszentimre levegőjét ?

Hogyan gondolta ezt a tervező ?
Hogyan engedélyezhették ezt a tervezetet a szakhatóságok ?

Miért tűrjük el a levegőnk szennyezésének többszörösét, mint amit a bányaüregekből szivárgó savas bányavíz okozhat ( az ártalmatlanítását a vízkezelő üzem ellátja )?

Miért tűrjük, hogy 2,5 - 3 éven keresztül napi 30 - 40 ( összesen több mint 10.000 ) 20 tonnás teherautó vonuljon útjainkon, szennyezze levegőnket, terhelje és lassítsa a közúti forgalmat, rongálja az egyébként is katasztrofális állapotú közútjainkat ?

Miért vállaljuk mindezt, ha a mátraszentimrei bányaüregeket érintő műszaki beavatkozások 95 %-a indokolatlan ( a meddőhányók eltávolítása és a területek kármentesítése indokolt ) ?

Hogyan fejlesszük a Felső-Mátra idegenforgalmát, ha a legnagyobb értékét, a tiszta levegőjét módszeresen elszennyeztetjük egy „környezetvédelmi beruházás” következtében ?

Én nemet mondok a mátraszentimrei bányaüregek újranyitására és az akna és a vágatok tömedékelésére és mindent megteszek azért, hogy ne tehessék tönkre a lakóhelyemet, a Felső-Mátrát. Önre is számítok !


Ládi István települési-képviselő

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

ELFOGADÓHELYEK

KIEMELT AJÁNLATUNK

Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére