Háromtagú kis családunk június végén - július elején töltött 16 napot Mátrafüreden, a Diana panzióban. Akárcsak itt, mindenütt máshol, amerre jártunk, nagyon pozitív tapasztalatokkal gazdagodtunk. Írnám azért név szerint is, mert minden általunk látogatott "objektum";), de leginkább ezen helyek dolgozói méltán érdemelnek megkülönböztetett figyelmet részünkről.
Diana panzió, ami a 16 nap elteltével második otthonunkká avanzsálódott:
Aki infrastruktúrához közeli béke szigetére vágyik, ott a helye. A panzió kívül-belül barátságos, családias, házigazdáink végtelenül gondos, körültekintő figyelmének köszönhetően légköre nemkülönben. Ilyen fokú odafigyelést a tiszta, szép környezet kialakítására (szobákban, panzió udvarán) mostanáig nem tapasztaltam. Szintén újdonság erejével hatott ama örömteli felismerésem, hogy nem különült el a vendéglátás feladata a vendégekkel való kapcsolatépítéstől. Nem csak minden kívánságunk azonnal teljesült, de emellett volt alkalom személyes kommunikációra velük, melyek során bepillantást engedtek saját világukba. Ritkán tapasztalok hasonlót, ezért szomjazom eme értékes beszélgetésekre, pillanatokra. Számomra szívmelengető légkört biztosított, emberivé varázsolta az egész nyaralást. Ezt azért említem, mert tudom, nem vagyok egyedül azzal az igényemmel, hogy ha honi tájakra látogatok, megismerhessem a helyiek gondolatvilágát, gondolkodását, életvitelét.
Sok szeretettel gondolunk vissza Rájuk, hálásan köszönünk minden figyelmet, visszük a jó hírét és visszatérünk még, amint tehetjük.:)
Benevár étterem:
Nagy meglepetésünk - rendkívül pozitív. (Balatonon volt egy igazi kedvenc éttermünk, akiket - azt hittük - nem lehet utolérni kedvesség, barátságosság, közvetlenség terén. Szó mi szó: tenyerükön hordoztak.) A beneváriak lassan beérik őket.;) Köztük is akadtak, akik ellopott szabad percükben kijöttek kicsit ismerkedni, beszélgetni velünk - megható volt. Emellett igencsak váratlanul ért egy vendéglátó egységekben szokatlan momentum. Mikor legelső alkalommal teljesen idegenként tértünk be érdeklődni, kérhetjük-e elvitelre az ebédet ("természetesen igen, hogyne, mindent, kívánságunk szerint"), röpke egyeztetésünk idejére szívélyesen az irodába invitáltak, hellyel kínálva. Nem kis csodálkozással követtük az étterem vezetőjét, meglepetésünkben még talán tiltakoztunk is.;) Kínálatuk gazdag, nagyon finoman főznek, harmonikus ízek, „több-mint-elég” adagok.
Feketerigó étterem:
Gyakran ebédeltünk itt, panziónkhoz való közelsége okán még többször, mint a Benevárban (elvitelnél nem hátrány, ha nem hűl ki az étel, mire hazaér, még ha van is hol melegíteni). A kiszolgálás fölöttébb udvarias, lelkiismeretes, szegényeknek meglehetősen nehéz feladat lenne a fentieken túltenni, ennek ellenére mindig maximálisan elégedetten távoztunk tőlük. Ízviláguk a mienkhez hasonlatos (így mit mondhatnék mást: igazán finom);), adagjaik – akárcsak a Benevárban - bőségesek. Picurkát több mosoly --- pusztán ennyi a titka, hogy ez a csupa szív-lélek munka, amit nap mint nap nyújtanak, kifelé is sugározzon: a „beeső” vendégek felé.
Árfekvésben mindkét étterem hasonló, az eltérések nem lényegesek. Legalábbis az általunk kiválasztott, megkóstolt ételek terén.
Kis kitekintés Galyatetőre --- Fogadó A Táncoló Kecskékhez
Galyatetői kiruccanásunkkor jártunk itt egy alkalommal. Palacsintára és üdítőre tértünk be. Áraik nekünk kissé már magasak, de kár lett volna megfosztani magunkat ettől az élménytől: a hihetetlen szeretetteljes fogadtatástól, amiben részesültünk. A panzióvezető szolgált ki (ha ismereteim pontosak). Figyelmessége mindenre kiterjedő, vendégszeretete, odaadása szinte páratlan. Remek mester remek tanítványa.;) A palacsinta iiiiiisteni volt!:)
16 nap tapasztalatai… Egyik nagy szerelmem a Mátra, de a vendéglátástól, új szálláshelytől azért tartottam, nem tudtam, mi vár ránk, hiszen mi magunk sem vagyunk "könnyű" vendégek. Az új helytől, körülményektől való idegenkedésem ellenére legmerészebb reményeimet múlta felül. Felemelő élményekkel távoztunk, nagyon köszönjük mindazoknak, akik fent részletezett attitűdjükkel ehhez hozzátettek. |