2024. december 5. csütörtök (49. hét) van, köszöntjük Vilma nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Eseménynaptár

Események, programok keresése a megadott feltételek szerint
naptól    napig településen témakörben
A megadott feltételek szerint 131 találat van.
Nógrádi Vártúrák
Esemény jellege:

Nógrádi Vártúrák
jelvényszerző túramozgalom kiírása



Tisztelt Túratárs!
Örülünk, hogy a túramozgalom felkeltette érdeklődését és vállalkozik arra, hogy teljesítse annak feltételeit. Nógrád megyében az Északi-középhegység három tagja, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny szebbnél szebb tájai kínálnak kiapadhatatlan lehetőséget a gyalogos és a kerékpáros turizmus számára. A sok geológiai érdekességen kívül számos, a múltat idéző várromot kereshetünk fel. A Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség az eddig is méltán népszerű „Nógrádi vártúrák” túramozgalom igazolófüzetét átdolgozta. A teljesítés feltételeit némileg módosította, s az eddigitől eltérően a sikeresen teljesítőket a Nógrád várának romját bemutató kitűzővel jutalmazza. Az igazolófüzetben 16 nógrádi várról olvashatunk ismertetést. A terjedelem szűkre szabottsága miatt természetesen csak a legfontosabb adatokat említjük, a várak történetét bővebben útikönyvekből, vártörténeti kalauzokból ismerhetik meg. Abban a reményben bocsátjuk útjára régi - új túramozgalmunkat, hogy változatlanul sokan vállalkoznak a teljesítésére, s szép élményekkel gazdagodva, sok különlegességet, érdekességet megismerve térnek majd haza a nógrádi várakat felkereső túráikról.

Kellemes időtöltést, jó túrázást kívánunk!

A túramozgalom szervezője
Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség
3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9.
Tel.: 32 / 432-076; 32 / 430-346; 32 / 411-898

A teljesítés feltételei
A túramozgalom nyílt, melyhez bárki csatlakozhat. A várak helyszínei gyalogosan, kerékpárral vagy gépjárművel egyaránt felkereshetők. A teljesítés akkor fogadható el, ha az ajánlott 16 nógrádi vár közül legalább 8-nak a felkeresése megtörtént, s annak tényét az igazolófüzetben pecséttel is igazoljuk a várhoz legközelebb eső település nevét tartalmazó bélyegzővel (posta, bolt, vendéglátó, Országos Kék-túra, vasút, iskola stb.), vagy a helyszínen készített fotóval. Az igazolófüzetet a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetségnél szerezhetjük be csütörtökönként 16.00 h és 17.30 h között a megyei sporthivatal székházában, vagy megrendelhetjük a Szövetség címén. A teljesítést követően ide kell eljuttatni az igazolófüzetet, a befizetés tényét igazoló csekket vagy annak másolatát. Ezeket az értékelés után a kitűzővel együtt visszajuttatjuk tulajdonosának. A túramozgalomban mindenki saját felelősségére vesz részt, a Szövetségtől kártérítés semmilyen formában nem igényelhető.

ÁGASVÁR
A Mátra-bérc egyik jellegzetes, messziről is jól látható 787 m magas, csonkakúp alakú vulkanikus csúcsán már 1265-ben vár állott, s abban az időben került a Rátót nemzetség birtokába. V. István király adományozta Domokos nádor fiának, Istvánnak, miután lovászmesterré nevezték ki. A vár a későbbiekben a Pásztói, majd a Tari család tulajdona lett. A két szomszéd várral, az Óvárral és a Hasznosi várral együtt a Mátrán átvezető hadiút őrzésében játszott szerepet, de jelentőségét már korán, a XV. sz.-ban elvesztette, mert elpusztult. 1472-ben már csak várhelyként említik. Nagy kiterjedésű, szabálytalan alapú vár lehetett, melynek romjai még a múlt században álltak. Mára csupán néhány mohával benőtt kő utal az egykori erősségre. A csúcsról szép kilátás nyílik D-i irányban. Az ágasvári csúcs tövében álló turistaház több irányból is megközelíthető, a mátrai turistautak egyik fontos kereszteződési pontja, az Országos Kék Túra útvonalának egyik pecsételőhelye található itt. A kedvelt turistacélpontot Salgótarjánból a vasútállomásról indulva a Kazáron és Kisterenyén átvezető P sáv jelzésű turistaúton közvetlenül is felkereshetjük.

BAGLYAS-KÕ
Salgótarján központjából negyedórányi gyaloglással érhetjük el a vasútállomásról induló, a határainkon túl is ismert búcsújáró és kegyhelyre, Szentkútra vezető Z sáv jelzés mentén található geológiai érdekességet, a Baglyas-kőt. A nem túl magas vulkanikus sziklán egykor a Kacsicsok által építtetett vár állott, ennek azonban mára már nyoma sincs. A vár történetéről nem maradt fenn számottevő írásos emlék. A hegy külső formájában ma is várromnak látszik, pedig nem más, mint egy kővé meredt vulkáni embrió, mely a geológiai harmadkor végén keletkezett. A föld szilárd kérgének repedéseiből salakos láva buggyant ki, de már nem tudott kiömleni a kráteren. Évmilliók során a kráterbe szorult bazalt körül kimosódott a lazább kőzet, s a megmaradt, kettéhasadt bazalt most is érdekes látványt nyújt. Érdemes rövid sétát tenni a jelzett úton Baglyasalja felé, mert a szemközti dombról visszatekintve a Salgótarjánt körülvevő szép panorámában gyönyörködhetünk.

BALASSAGYARMAT
Az egykori várból mára csupán egy kis faltöredék maradt meg, amely a Bástya utca 8.sz. ház udvarán látható. A XIII. század végén az Ipoly partján, a későbbi vár helyén már állt egy őrtorony, amely feltehetőleg a folyó átjáróját őrizte. Ezt később várrá építették ki. A középkorban a vidék főurai, a Balassák tulajdonába került. Nagyobb jelentősége 1544-et követően volt, miután a törökök elfoglalták Nógrád várát. A gyarmati vár védői megerősítették a védelmi berendezéseket és felkészültek egy esetleges támadásra. A török csapatok többször megostromolták a várat, ám ezek a támadások kudarcot vallottak. 1552-ben azonban Ali budai pasa 12 000 főnyi hadserege elől a kisszámú őrség elmenekült, s a vár a törökök kezére került, melyet leromboltak, majd felégettek. A lakosság egy része fogságba esett, mások elmenekültek. A várat az 1593-as hadjárat során visszafoglalták, kijavították, s palánkkal erősítették meg. 1663-ban a török újra elfoglalta, lerombolta és a lakosságot rabszíjra fűzve elhurcolta. Évekkel később a kövekből templomot, uradalmi vendégfogadót és megyeházát építettek.

BUJÁK
A vár központi részét a tatárjárás után építették feltehetőleg egy korábbi földvár helyén. A XIV. század elején Zsigmond király \\\\\\\"tűpénzként\\\\\\\" feleségének, Cillei Borbálának adományozta. A várhoz hatalmas birtok is tartozott, mely az egymást követő nemzedékek során többször is gazdát cserélt. A XVI. század közepétől a török hódítás határa fokozatosan észak felé tolódott. Ezidőtájt kezdtek hozzá a vár korszerűsítéséhez, megerősítéséhez. Az északi szárnyra körbástyát építettek, s helyreállították az elhanyagolt védőműveket is. Ali budai pasa 1552-es hadjárata során elfoglalta és ezt követően a vár mintegy 40 évig török kézen volt. A visszafoglalás után hosszabb ideig végvárként szolgált. 1663-ban újra elfoglalta a török, majd 1683-ban végleg kiűzték őket Bujákról. Egy alkalommal Evlia Cselebi, a neves író és utazó is megfordult falai között, és tanúként hiteles képet festett az akkori állapotokról. Ezt követően a rossz állapotú vár tovább pusztult és hadtörténeti szerepe is megszűnt. A település határában található, cserjékkel és fával benőtt várdomb tetején lévő egykori vár falmaradványai jelenleg is láthatók, felkereshetők.

ECSEG (ILONA-VÁR)
Az Ilona-vár a Keleti-Cserhát lankái közé települt község határában alacsony, de meredek lejtőjű hegy tetején állt. Írásos emlék 1324-ben említi először, bár jóval korábban építhették. I353-ban az akkori tulajdonos halála után I. Lajos király a sárosi főispán nejének adományozta, így került a Szécsényi család birtokába. A későbbiek folyamán többször is gazdát cserélt. Számottevő hadászati jelentősége nem volt, a hadtörténetben betöltött szerepéről keveset tudunk. A Felvidéket védő várláncolat egyik tagja lehetett. A XV. században nagy része elpusztult, s uradalma mindössze egyetlen falura zsugorodott, majd a későbbiekben Hollókő várának tartozéka lett. A fokozatosan pusztuló romvárnak a török időkben már nem volt jelentősége. A hajdani szerkezet mára már nem állapítható meg, az eredeti alaprajzra következtetni sem lehet.

FEHÉRKÕ VÁRA (SÁMSONHÁZA)
A Cserhát keleti lábainál fekvő, az Országos Kék Túra útvonala által is érintett Sámsonháza közelében emelkedő dombtetőn állt hajdan Fehérkő vára, melyet egy nagyhatalmú, Sámson nevű főúr építtetett a XII. században. Az oklevelek – feltehetőleg az építtető után – Sámsonházának is nevezték. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának adományozta a környező várbirtokokkal együtt, majd a későbbiekben a Tari család tulajdonába került. A vár 1472-ben elpusztult, s többé fel sem építették, hadászati jelentősége megszűnt. A későbbi oklevelekben már csak romként szerepel. A Tari család kihalásával a birtokok a várrommal együtt Ország Mihály nádor tulajdonába kerültek. Jelenleg néhány falmaradvány emlékeztet az egykori szabálytalan alaprajzú várra. A település közelében emelkedő várhegyet jelzetlen ösvényen közelíthetjük meg. Sámsonháza ismert nevezetessége a község határában található felhagyott, védett egykori kőfejtő, ahol a földkéreg különböző korú kőzeteinek rétegződését tanulmányozhatjuk.

HASZNOS VÁRA (CSERTERI VÁR)
A Nyugati-Mátra lábához települt Hasznos község határában emelkedő sziklafal ormára épült vár egykoron a szomszédos Ágasvárral és Óvárral együtt a Mátrán átvezető fontos hadiutat védelmezte. A téglalap alaprajzú várat a Rátót nemzetségbe tartozó Domokos építtette a XV. század elején, aki előbb királyi tárnokmester, majd nádor lett. A középkorban a vár a Pásztói család tulajdonába került. 1552-ben ellenállás nélkül került a török kezére. A későbbiekben többször is gazdát cserélt. A vár magvában nagyjából egy ötszög alakú öregtorony állt, melynek szomszédságában egy erős négyzetes torony alapjai is felfedezhetők. A XVII. század folyamán már romos állapotban volt. A keskeny falszoros övezte fellegvár falmaradványai csak helyenként ismerhetők fel, mert nagy része elpusztult. A palotaépület falainak maradványai helyenként a 8 -10 méteres magasságot is elérik. A 334 méter magasságú várhegyről szép panoráma nyílik az alatta elterülő, a Kövecses-patak medrének vizét felfogó víztározóra, a Mátrára, a Zagyva völgyére, a Cserhátra és a Karancsra.

HOLLÓKÕ
A várat a tatárjárást követően a Kacsics nemzettség építtette. A szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár az évszázadok során többször gazdát cserélt. Történetének legmozgalmasabb szakasza a török időkre esik. 1552-ben Ali budai pasa Veszprém elfoglalása után Nógrádban folytatta hadjáratait, és sorra elfoglalta a felvidéki várakat. A gyengén védett hollókői vár sem jelentett különösebb akadályt a nagy erőkkel felvonuló törökök számára. 41 évig lengett a lófarkas lobogó a vár fokán. Visszafoglalását követően 70 évig szolgált magyar végvárként, de ezt követően újra a törökök kezére került. Véglegesen Sobiesky János lengyel király hadai szabadították fel 1683-ban. A Rákóczi szabadságharcot követően több magyar várhoz hasonlóan a Habsburgok Hollókőt is leromboltatták. A vár restaurálása a befejezéséhez közeledik, de jelenleg is látogatható. Hollókő település 1987 óta védett, s a világörökség részeként kínálja látnivalóit.

NÓGRÁD VÁRA
Nógrád megye névadó vára, nevében bolgár és szláv eredetet őriz (Novigrád-Újvár). Oklevelekkel is bizonyított, hogy ez a megye legrégebbi vára, amely a X. században épült. Kezdetben a megyében fekvő királyi birtokok központja volt, majd II. Endre Boleszló váci püspöknek adományozta, és ezt követően hosszú időn át püspöki birtokként szerepelt. Később többször is gazdát cserélt. Buda elfoglalása után a török uralom fokozatosan átterjedt Nógrád megyére is. 1544-ben Mehmed budai pasa harc nélkül elfoglalta a várat, s katonai jelentőségét felismerve szandzsákszékhellyé tette. A mintegy 50 évig török kézen lévő várat Pálffy Miklós foglalta vissza, de később újra a törökök birtokába jutott. Csonka bég várparancsnoksága alatt l685-ben villámcsapás érte a lőportornyot és a robbanás, valamint a keletkezett tűz súlyos károkat okozott a várban. A törökök az épen maradt részeket is lerombolták és sorsára hagyták az erősséget. A romos állapotú vár Nógrád községből kereshető fel. A falmaradványok közül az öregtorony mintegy 3 emelet magasságba emelkedik.

SALGÓVÁR
A Salgótarján közelében emelkedő 625 m-es bazaltcsúcson álló várrom felkeresése gyakori és kedvelt célpontja a Medves vidékére irányuló kirándulásoknak, túráknak. Mint általában a legtöbb nógrádi várat, ezt is a Kacsicsok építtették. Egy 1341-ben keletkezett oklevél Castrum Salgov néven említi. A vár története során többször cserélt gazdát. Birtokolta többek között Giskra, a huszita zsoldosvezér, Zápolya István és Verbőczy István. 1554-ben Kara Hamza, a fekete bég csellel elfoglalta és 39 évig birtokolta. 1593-ban a 15 éves háború egyik hadjárata során foglalták vissza a töröktől. E harcokban Balassi Bálint is vitézkedett és a vár a visszafoglalását követően rövid ideig a birtokába került. Az ezt követő időszakban a vár állapota fokozatosan romlott, s katonai jelentőségét veszítve az enyészeté lett. Irodalmi érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste, melyről útinaplójában is megemlékezett. A vár megmaradt falain ülve, a táj szépségén elmerengve született a Salgó című verse. A környék fölé magasodó várromról csodálatos körpanoráma tárul elénk. Feltűnik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de jó légköri viszonyok esetén a Magas-Tátra csipkés gerincét is láthatjuk.

SOMOSKÕ VÁRA
Az 526 méter magas várhegy és a csúcsán álló várrom szlovák területen található. A bazaltcsúcs lábánál húzódó államhatár elválasztja a párszáz lelkes települést attól a nevezetességtől, mely évszázadokon át hozzátartozott. A várat a Kacsicsok építtették a tatárjárást követően, s az idők folyamán több gazdája is volt. Többek között Losonczy István temesvári várkapitány, akinek Anna nevű lánya kedvéért Balassi Bálint többször is megfordult a vár falai között. E vonzalomnak köszönhetően születtek a Júlia-versek. 1576-ban Ali füleki bég elfoglalta, de nem sokáig maradt török kézen, mert Pálffy Miklós seregei visszafoglalták. A Rákóczi szabadságharcot követően a bécsi udvar elrendelte lerombolását, melyet azonban csak részben hajtottak végre, s így viszonylag jó állapotban megmaradt. Az utóbbi időben a szlovák hatóságok helyreállítási munkálatai révén tetszetős külsőt nyert. A vár a magyar oldalról nem látogatható, de a szlovák oldali Bikkrétről (Siatorska Bukovinka) induló jelzett turistaúton felkereshető, melynek utolsó szakasza, egy geológiai tanösvény sok érdekes látnivalót kínál. A várból szép kilátás nyílik a környező vidékre.

SZANDAVÁR
A kettős kúpú Szanda-hegy több irányból is jól láthatóan emelkedik ki a Cserhát hepehupás vidékéből. Az 545 méteres vulkanikus magaslaton emeltették Szanda várát a XIII. században. Története során több gazdája is volt. Különböző főúri családok; a Rozgonyiak, a Kompolthyak és a Báthoryak birtokolták a környék falvaival együtt. Hadászati jelentőségre csak a török időkben tett szert. 1548-ban a nógrádi bég megostromolta, s a gyenge erőkkel védett vár a törökök kezére került. Ezt követően Hubiár, a félelmetes török aga lett a vár parancsnoka. A török lobogó azonban csak rövid ideig, mindössze három évig lengett a vár fokán, mert Horváth Bertalan, a gyarmati vár kapitánya vitézeivel visszafoglalta, leromboltatta és felgyújtotta, hogy ne kerüljön többé idegen kézre. Ezt követően katonai jelentőségét elvesztette, s csak romjaiban maradt meg századokon át. A bazaltkúp csúcsán 7 méter magas torony maradványa ma is látható, s helyenként megfigyelhetők a várfal romjai, a betemetett ciszterna és a bástyafal maradványai is. A csúcsról pompás körpanoráma tárul elénk.

SZÉCSÉNY VÁRA
Építtetését 1334-ben kezdte meg Zsigmond király országbírája, Szécsényi Ferenc. Hosszú időn át a Felvidék egyik védőbástyája volt. A nógrádi várakat elfoglaló cseh zsoldos vezér, Giskra ellen harcoló Hunyadi János és Mátyás király is tartózkodott falai között. Jelentősebb szerepre a török időkben tett szert. Losonczy István 1544-ben sikeresen verte vissza a török támadását, de 1552-ben Ali budai pasa nagy erőkkel felvonuló serege elfoglalta. A törökök Szécsényt a budai vilajet egyik szandzsákjának székhelyévé tették és erős őrséget helyeztek el védelmére. A közel 40 évig tartó török uralom után Pálffy Miklós hadai foglalták vissza. 1663-ban a török újra elfoglalta és 20 évig birtokolta. Ezt követően Sobiesky János lengyel király szerezte vissza. Évekkel később egy pusztító pestisjárvány elnéptelenítette a várost, s Disznóssy Ferenc kapitány leromboltatta és felgyújtatta a várat. Mára csupán néhány falmaradvány, egy kerek bástya és egy szögletes torony őrzi a vár emlékét. A vár alatti réten, a Borjúpáston tartották 1705-ben a Rákóczi szabadságharc szécsényi országgyűlését.

ZAGYVAFÕ VÁRA
A Salgótarjántól ÉK-re található Zagyvaróna közelében emelkedő 423 méter magas várhegyen állott egykor Zagyvafő vára. Történetéről kevés írásos emlék maradt fenn, annyi azonban bizonyos, hogy a Rátót nemzetség emeltette a tatárjárást követő években. A XV. század közepén néhány nógrádi várral együtt a Habsburg érdekekért harcoló cseh huszita zsoldosvezér, Giskra birtokolta hosszabb ideig. A husziták ellen Mátyás király indított támadást. A Hatvan közelében állomásozó híres fekete sereg egyik hadteste megrohamozta a várat és elfoglalta Giskrától, akivel Mátyás később egyezséget kötött. A legenda szerint az ostrom közben egy nyílvessző eltalálta és megsebesítette a királyt, aki ezen annyira feldühödött, hogy leromboltatta a várat. Tény, hogy a huszitáktól történt visszafoglalás után a hadtörténetben már nem szerepelt, hadászati jelentőségét veszítve omladoztak falai évszázadokon át. A sűrű bozóttal és fával benőtt hegyormon mára csupán néhány benőtt falmaradvány utal az egykori várra. Jelzetlen gyalogösvényen juthatunk fel a csúcsra.


IRODALOMJEGYZÉK
Balassagyarmat (Panoráma,1975.)
Észak-Magyarország (Panoráma utikönyvek, 1976)
Nógrádi tájakon (Csáky Károly,1992., Madách)
Nógrádi útikalauz (Panoráma, 1964., 1976.)
Nógrádi várak (Panoráma, 1982.)
Nógrád vármegye (Borovszky Sámuel,1911.)
Salgótarján és a Karancs-Medves vidékének részletes kalauza (Dornyay Béla,1929.)
Salgótarján és környéke túrakalauz (NMTB,1996.)
Salgó Tájvédelmi Terület (TKM füzetek 144.) Vártúrák kalauza (Sport,1975.)

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESÕ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATNK

PARTNER

Jooble álláskeresés
Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplõ tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítõk engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum

Oldal tetejére