Recsk Heves megye észak-nyugati részén, a Mátra alja festői környezetében fekvő nagyközség.
A terület domdorzata változatos, a Mátra északi oldalának szűk völgyei tagolják felszínét. A települést ketté szelő Parádi Tarna-patak gyűjti össze a Miklós, Györke, Csevice, Balla, Kürti, Baláta patakok vizét.
A település természeti kincsekben igen gazdag. Napjainkban is termel Magyarország egyik legnagyobb külszíni kőbányája, a csákánykői andezit bánya. Az elmúlt évben hagyták jóvá az arany és rézérc bányászatáról híres ércbánya tartós szüneteltetését.
Természetes növényzetét cseres tölgyesek alkotják. Állatvilága kis- és nagyvadakban igen gazdag.
A település első okleveles említése 1329-ben történt Rexy névalakban. A XIV. század közepétől a róla elnevezett Recsky család birtokában volt. A XVII. század végén a Recsky és a Balogh család volt a főbirtokos. 1701-től a falu birtokjoga nagyszámú részbirtokos között széttöredezett. 1741-ben báró Orczy István volt a helység legnagyobb birtokosa. A XX. század elején a falu két legjelentősebb földbirtokosa a gróf Károlyi család és a báró Barkóczy család volt.