Fõoldal
M T R A V A S T

 

M Á T R A V A S Ú T

GYÖNGYÖS - LAJOSHÁZA ERDEI KISVASÚTI VONAL FEJLESZTÉSE

 

1926. június 19-én indult el a személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között, ez az a dátum, amikortól a Mátravasút életkorát számítjuk. Ez azonban mégsem fedi a valóságot, mert a Mátravasút történetének kezdetei húsz évvel korábbra nyúlnak vissza.
A Mátravasút fõ feladata az erdõkben kitermelt fa és a kõbányák anyagának szállítása volt. A valamikori vasúti pálya Galyatetõ alatt, a Nyírjes-bérc környékén ért véget, de szintén hosszabb volt a vonal Mátrafüredtõl, hiszen a Kékes-laposáig terjedt. Egy, a mátrai fakitermelésre alapított részvénytársaság és az Egri Érsekségi Uradalom nyitotta meg az elsõ keskenyvágányú, 600 mm nyomtávolságú, lóvontatta gazdasági vasútvonalat 1906-ban Gyöngyössolymos északi határában. Nyírjesi vonalnak nevezték, amely Lajosházán át északkeletre vezetett. 1907-ben építették ki a Szalajka háztól a csukás-völgyi vonalat.
1916-ban a gyöngyössolymosi vonalakon a lovakat gõzmozdonyok váltották fel, majd néhány évvel késõbb megépült Gyöngyös és Mátrafüred között is a kisvasút. Ezen szakaszon 1926-tól a személyszállítás is elkezdõdött. Az 1910-es évektõl egészen a személyszállítás megkezdéséig folyamatosan épült, fejlõdött a Mátrában kanyargó vasútvonalak száma és hossza, összekötve ezáltal Gyöngyöst és a környezõ településeket. A teljes pályahossz a 30-as évek végére 30 km-t tett ki.
Az 1950-es években épült Egyesült Izzó Pipishegyi gyárához a mátrafüredi Bene-laposon lévõ anyagtároló helyrõl (ma az erdészeti iskola területe) kisvasúton szállított építési anyagot. 1960-64 között folyamatosan megtörtént a dízelvontatásra történõ áttérés. 1968-tól a Gyöngyössolymos-Lajosháza közötti szakaszon is megkezdõdött a személyforgalom. A faanyag és kõszállítás megszûnésével 1985-tõl csak személyszállítás folyik. A 7 km-es Gyöngyös-Mátrafüred közötti szakaszon egész évben, a Gyöngyös-Lajosháza közötti szakaszon a nyári idõszakban, illetve elõzetes igény esetén közlekedik a kisvasút.

A személyszállítás megkezdése után - és mind a mai napig is - Gyöngyös város idegenforgalmi tervében a kisvasút kiemelt szerepet kap és kapott, hiszen a Mátravasút nemcsak kedves közlekedéstörténeti emlékünk és egyben élõ vasutunk, hanem az idegenforgalom jelentõs elõmozdítója is.

Az elmúlt években a Mátravasút 1-es és 2-es vonalának állapota jelentõsen leromlott. A mátrafüredi vonal mûszaki állapotát a 2000. év óta sorozatosan bekövetkezõ árvizek folyamatosan károsították, fejlesztési források hiánya miatt azonban a felújításra 2006-ig nem kerülhetett sor. A tavalyi évben az ÁPV Zrt. támogatásával sikerült elhárítani a károkat, korszerûsítésre került Mátrafüreden egy közúti és vasúti keresztezõdés. A vonalszakaszon részleges ágyazatcserékre, talpfacserékre, kötõelemek és hevederek cseréjére került sor, valamint fekszint- és irányszabályozás is történt.
A lajosházai vonal állapota azonban a 2005. áprilisában és júliusában bekövetkezett árvíz miatt olyan jelentõs károkat szenvedett el, mely során az alépítmény és az ágyazat is jelentõsen sérült. Ezzel a vonalszakasz felsõ szakasza - mintegy 2 km-es rész - szinte teljesen használhatatlanná vált, ezért 2005. júliusától ideiglenes üzemszünetet kellett elrendeli.

Az Egererdõ Zrt. a tulajdonos ÁPV Zrt. támogatásával a 2006-os év õszén tudta elkezdeni a Lajosházai vonal felújítását, mégpedig a Mátrai Fejlesztési Projekt keretén belül. A Mátrai Fejlesztési Projekt közel fél milliárd forintból valósul meg.
A Mátrai Fejlesztési Projekt három ütembõl áll össze, melynek elsõ lépéseként a lajosházai vonalon megtörtént a pálya felújítása, a vízelvezetõ rendszer kialakítása, a pályaszakasz letisztítása, sín-, talpfa és csavarok cseréje, valamint a vágány is beszabályozásra került.
A második ütemben tovább kívánjuk fejleszteni a lajosházai vonalat, még pedig úgy, hogy Lajosháza és Szalajka-ház között meghosszabbítjuk a vonalat közel 3,5 kilométerrel. Az új vonalszakaszon ki kell alakítani az alépítményt, csõátereszeket, hidakat és támfalakat.
A harmadik ütemben - mely várhatóan 2008. év végére fejezõdik be - a vonal hosszabbításával járó utómunkálatok mellett a fõ feladatot a Szalajkaház és környékének rendbetétele jelenti, ahol a Mátra természeti adottságai bemutató tanösvény, a házban pedig erdészeti erdei iskola kerül kialakításra.
Az új végállomásnál több irányba kialakítható tanösvény mellett egy vadbemutató létrehozása is terveink részét képezi.

A Szalajka-ház és környéke rendbetételével egy minõségi kirándulóhely kialakítása valósul meg, így javítva a kirándulásnak, mint aktív szabadidõ eltöltési lehetõségnek a körülményeit. Célunk továbbá, hogy a kirándulóhellyel és a turista csomóponttal megvalósulhat az erdõterületen belül az irányított turizmus, mely során megvédhetõk és tehermentesíthetõk azok az erdõterületek, melyekben a kirándulók esetlegesen - akarva vagy akaratlanul - kárt tehetnek. A vasúti pálya 3,5 km-es bõvítésével a kirándulóhely megközelítése egyszerûbbé válik, nem igényel gépkocsival történõ utazást, így az erdõ szennyezettsége is csökkenthetõ.

A Mátra az ország kiemelt turisztikai övezeti közé tartozik, és Budapest viszonylagos közelsége generálja a fejlesztéseket. A Mátra komplex fejlesztési programjába jól illeszkedik a kisvasút fejlesztése is.

 

Eger, 2007. április 19.


 
 <-- Fõoldal  <-- Eseménynaptár  ^ lap tetejére ^ 
Mátra WEB oldala - www.matra.hu - www.matrahegy.hu - készíti a Mátrahegy Bt.
árvíztűrő tükörfúrógép ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP