2017. augusztus 19. szombat (33. hét) van, köszöntjük Huba nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Mátra 50

2003. szeptember 13., szombat


Hajnali kettőkor fölkelve első dolgom az volt, hogy kinézzek: milyen az idő? Mint késő ősszel, állapítottam meg magamban. Szitáló eső, a város fényeit visszatükröző, ólomszürke ég. Azért bízva az időjárás-jelentésben útnak indultunk a párommal. A 3 és fél órás út alatt alaposan dolgozott az ablaktörlő. De ahogy hajnalodott, elállt az eső, és a hegyek felé közeledve az út is egyre szárazabb lett. Pásztón pedig már szakadozott a felhő. Némi keresgélés és kérdezősködés után megtaláltuk a sportpályát.
Az 50-esre neveztünk, mert elolvastam a szinteket, és nagyon húzósnak tűnt számomra a végén az Ágasvár meg az Óvár. A Muzslát ezidáig csak Mátrakeresztes felől másztam meg (Mátrabérc). Güszi tökéletesen leírta a beszámolójában a „Nyolc bérc között hét völgy”-et, melyek Pásztó felől nagyon szépen látszanak. A Muzslán Gethe Laci és társa pontőrködtek, köszönjük a sportszelet-meglepetést. Gyönyörű a Muzsláról levezető völgy. Parlagpusztán szerelvényigazítás, majd a sárgán tovább. Nemsokára látszik az újabb mumus: a Havas. Hosszan kerülgeti, közelítgeti a túraútvonal. Engem a Csővárra (Corvin 80) emlékeztetett, ahogyan a hegy megmászása előtt lemegy az út egy jó mély völgybe, hadd kelljen még többet mászni! Viszont a völgyben egy csodálatos helyet találtunk: egy kis rétet, a szélén a Puskaporos (Kénes)-forrással. Aztán jöhetett a mászás... A Havas (599 m) tetején nem találtunk pontőrt, a csúcskőről a ráfestett számot kellett beírni az igazolólapra. (Ugyanez volt a Káva és a Világos-hegy tetején.) Innen két fiatal versenyző nyomában gyorsan leértünk Fajzatpusztára, ahol az ep.-n kakaó és nápolyi várt minket. Irány a Káva! Kb. 500 m után elkeveredtünk, nem találtuk meg a sárga letérését a széles dózerútról. Vagy negyedórányi járás után visszafordultunk, mert már kínosan hiányzott a sárga, és a hegy is tőlünk balra emelkedett... Majdnem az ep.-ig kellett visszamenni. Egy kisebb puklin keresztül értünk föl a Káva tetejére, ahol megint pontőr nélküli ep. volt, a számot kellett beírni. Innen leereszkedve egy bekerített terület szélén haladt az út, majd egy széles dózerutra fordulva Disznós-kútig mentünk. Itt a pontőrök éppen tüzet raktak és szalonnát sütöttek... Mondták, hogy lesz egy kis emelkedő a Világos-hegyre... Volt. Nem kicsi.
A Világos-hegy (709 m) oldaláról fantasztikus kilátás nyílt a Mátrától délre, látszottak az addig bejárt helyek és hegyek: a Muzsla, Havas, Káva, Fajzatpuszta, valamint Gyöngyössolymos, Gyöngyöspata és maga Gyöngyös városa. Fent megint csak pontőr nélküli ep. volt, számmal. A hegy északi oldalán egy óriási kőtömbökből álló „lépcső” mellett, kőgörgetegen ereszkedtünk le, szédítő volt, mintha a világ tetején jártunk volna... Egyedül az ember térde nem örült annyira... Az itiner leírását és a fákra festett fehér „M” jelzéseket követve jutottunk le Mátrakeresztesre. A „Zöld Sas” nevű vendéglátóipari helyen volt az ep., és itt alaposan kiszolgáltak bennünket. A kínálatból: zsíros kenyér, margarinos kenyér, hagyma, savanyúság, lekvár, üdítő, szódavíz, kefir. Naivan azt hittem, hogy innen már csak lefelé kell menni Pásztóra, az utolsó 12 km-en. Nem így történt. Egy végig „M” betűkkel fölfestett, kanyargós, föl-le szekérutakon vezető hosszú úton kellett fölmászni Hidegkútra, az utolsó ep.-re. A Pásztóra bevezető úton mézédes szőlőt kóstoltunk, és épp sötétedésre értünk be. A célban a kitűző és oklevél mellé egy tál pörkölt is járt, ami nagyon jólesett.
Összefoglalva:
Kemény túra a rengeteg szint miatt (Mátra 50: 2300 m, Mátra 60: 3150 m, ami több, mint a Mátrabérc!). A megadott szintidőt a három eltévedés miatt 18 perccel túlléptük. (Eltévedések nélkül bőven belül lettünk volna... Majd legközelebb.) Az időjárás kegyes volt hozzánk, egész nap nem esett, sőt délelőtt még a nap is sütött. A túra olyan helyekre vezeti el az embert, ahol egyébként nem járna (Világos-hegy, Káva, Havas). A rendezők nagyon alaposan, részletesen jelezték az utat. Sok helyen volt frissen festett turistajel, a kritikus helyeken szalagozás, és nagyon nagy útszakaszok vezettek jelzés nélküli, de „M” betűkkel jól láthatóan felfestett úton. Látszik, hogy a rendezők a teljes útvonalat bejárták, végiggondolva az eltévedési lehetőségeket. (Az már a mi bajunk, hogy három helyen mégis sikerült félremenni...) A megmászandó hegyek tetején számmal megjelölt ep.-k voltak. A „lenti” ep.-ken jó volt az ellátás. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a (kicsit húzós) túrát.
Ui. Hazafelé menet, Szolnok előtt már alig bírtam tartani magam, többször fölriadtam vezetés közben, hogy átcsellengek. Ezért Szolnokon félreálltam, hogy alszom egy órácskát. Onnan a párom vezetett, és én a ház előtt ébredtem föl. A túra alatt nem, de azóta egyfolytában eszem.
 
Cam Mogó

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATUNK

Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére