2017. április 24. hétfő (17. hét) van, köszöntjük György nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Mátra manós családi kirándulás

2009. május 21., csütörtök



A kimozdulás részleteit egy héttel a kirándulás előtt beszéltük meg a szülőkkel, ők elfogadták a helyszínre és a programra tett javaslatot. Így uticélunk Mátrafüred volt, erdei vasúttal utaztunk, belátogattunk a Mátrai Tájvédelmi Központba és a Mátra Szakképző Intézet vadasparkjába is.


3-4 éves Zöldikéink már nagyon várták az eseményt. Egyik kislány meg is kérdezte hét elején: „Jövő hét van már?”. Mihez képest? - kérdeztem én magamban, persze hangosan inkább azt kérdeztem, mit vár, milyen érdekes dolog fog történni a jövő héten? „Hogy menjünk hátizsákkal”- mondta, s nagyon örült, hogy akkor bizony már éppen jövő hét volt.


A vasút nyitott kocsiján utaztunk, amit a gyerekek közül sokan ismerős élményként, de páran első alkalommal éltek át.


A tájvédelmi körzetben Szuromi László körzetvezető fogadta népes csapatunkat, ami 20 kiscsoportosból és 21 szülőből állt a 3 dolgozón kívül. Az oktatótermükben képekkel illusztrálva röviden bemutatta lakóhelyünk környékének védett értékeit. A szülők érdeklődve nézték a felvételeket, a gyerekek is látták, hogy „ez is szép virág, az is szép virág”, a lényeg, hogy sose akarjanak virágcsokrot hazavinni a Mátrából - sehány évesen se.


A kicsik az állatokat ábrázoló képektől kezdtek felélénkülni, próbálták megnevezni, mit is látnak. Igaz, hogy a hiúzt ábrázoló diánál megállapították szinte kórusban, hogy „ott a csicsa!”, de semmi baj, majd alakul ez. Mivel a kirándulást megelőző napokban az óvodában a tavaszhoz kapcsolódóan a lepkékkel foglalkoztunk, ezt folytattuk itt is. A szülők hajtogattak lepkéket, mi pedig énekeltünk nekik. Kint az épület előtt előkerültek az óvodában készített nagy lepkék a hátizsákból, azok segítségével verset mondtunk, s játszottunk mindannyian.


Az udvar felfedezése az őszi avarhalomban történő hancúrozásba torkollott, ami tudvalevőleg nagyon jó játék, de alig tudtunk továbbindulni, hogy a borzasztó távolságot legyőzzük a Mátra Szakképző Intézetig. A nagy melegben mégis csak átjutottunk, s a séta során élőben is megfigyelhettük az igazi lepkék táncát.


A középiskolánál mindjárt első élményként traktorral, s azt vezetni tanuló fiatalemberekkel találkoztunk. Persze ezer kérdés áradt azonnal: mért megy hátra, minek azok a botok, mért megy csak kicsit stb. stb. Különösen a fiúk lelkesedtek attól, hogy milyen jó lehet olyan iskolába járni, ahol traktorvezetési óra van.


A vadaspark körbejárását az emuknál kezdtük, majd a kutyák és muflonok kerültek sorra. Ekkor csatlakoztak még hozzánk családtagok. A „nagy magasságot” leküzdve értünk a vaddisznó családhoz, akik a nevükkel ellentétben azonnal a kerítéshez rohantak már a hangok hallatán.


Így aztán jól meg is figyelhettük őket, s azt is, milyen örömmel, s hogyan fogyasztják a hátizsákokból előkerült almákat. Természetesen a csíkos hátú kismalacoké volt az osztatlan siker. A pávákat is megfigyeltük, szerencsére árnyékban voltak - ők is és mi is, mert a hőség addigra tikkasztóvá vált. Így hatalmas tempóban támadtuk meg a kivezető út mellett a szökőkutat.


Feltöltöttük a közben kiürült palackokat udvarias fiatalemberek útbaigazítása alapján, majd tanácskoztunk a további programról az órára pillantva. Végül is a kiserdő felé vettük utunkat, ezen a kicsi úton is volt már sírás-rívás, nyűgösködés, s a szülők közül többeknek be kellett érniük délutánra a munkahelyére, így fele társaságunk az alsó buszmegállónál elköszönt, s visszajött a városba délben.


A kitartókkal kis szabad játék után még lementünk a patakhoz, vizet pacskolni, kövekre lépkedve átjutást gyakorolni.


A meleg, az eltolódott napirend és az élmények megtették hatásukat: a társaság apró népe hazafelé fekve utazott a vonaton, s többen sokkal hosszabbat aludtak délután a tőlük megszokottnál.


Bár alig mozdultunk ki lakhelyünkről, a felnőtteknek is sikerült új tapasztalatokat nyújtani. A tájvédelmi körzet központját természetesen még nem ismerték - hiszen nem is régen működik ezen a helyen - , sokaknak még napközis táboros emlékeik kötődtek a helyhez. Az ott folyó munka megismerése is újdonság volt. A középiskolát sem volt haszontalan végigjárni, egyáltalán nem tudtak a vadasparkról, s a környéket, s magát az iskolát is érdeklődve, újdonságként szemlélte a régebben ott érettségizett apuka is.


Környezetünk, világunk változik. Gyorsan változik. S a legközelebbi helyeket sem ismerjük élőhelyünk körül. Mert csak átrobogunk rajtuk, vagy eszünkbe sem jut, hogy akár be is lehetne látogatni. Ezért is jók a szülős-családos programok.


Kedves Mátra Manó családtagok!
Remélem, jól érezték magukat, s máskor is velünk tartanak.



Tóthné Kelemen Mária

Óvónő, óvodai környezeti nevelő

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Hegyilevegő Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére