2017. augusztus 19. szombat (33. hét) van, köszöntjük Huba nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Az OKT Mátraháza-Sirok szakaszán

2006. október 17., kedd


 
A Google Earth linken érhető el a GPS-el készült útvonal, itt az igazolófüzet, míg az oldal legalján látható a szintábra.

Ezt a túraleírást Flórának ajánlom.
Már tél óta terveztem ezt a túrát, mindenképp egy olyan őszi napon akartam megcsinálni, amikor tiszta kék az ég, és a fák már szép színesek. Eredetileg szerdában gondolkoztam, de az Országos Csillagászati Szeminárium miatt előre hoztam egy nappal. Talán kijelenthetem, hogy idén ez volt a legszebb őszi nap a Mátrában. A 6:45-ös busszal mentem, így már kilenc előtt megkaptam a pecsétet Mátraházán. Egy ideig az autóúton, majd mellette kanyarogva ér fel az út a Veronika rétre, a sípálya legaljára. Már itt gyönyörű az erdő, a talaj pedig deres - hideg van még, ez az ősz első országos fagyos hajnala...


A kék a sípályán emelkedik felfelé, én egy ösvényen egy ponton kimentem balra, és egy ideig ott haladtam. Gyönyörű a kilátás mind felfelé, mind visszafelé, jobboldalt szép világosszürke törzsű fák. A 300m szintkülönbség ledolgozása után jutunk az ország legmagasabb pontjára, az 1014m magas Kékes-re. Itt a nemzeti színű kő mellett van még egy Magyarországot a szélrózsa közepén ábrázoló kopjafa, és egy másik emlékoszlop is.


A pecsétért innen le kell sétálni a PZ jelzésen a Szanatórium portájához, majd vissza. Ennek megtétele után még megtekintettem a kilátást az északi (használaton kívüli) sípálya irányába, majd elindultam lefelé. Kezdetben enyhén, majd egyre jobban ereszkedik lefelé az OKT, hatalmas kövek és a meteorológiai állomás kerítése jobbra, majd igazi köves gerincek következnek - itt az északi oldalon végig nagyon hideg van, hatalmas a kontraszt a napos részekhez képest (árnyékos, védett részeken még fél kettő körül is találkoztam deres foltokkal). Az Erzsébet szikla előtt a K+ elágazásánál szép kis tisztásra érkezünk, érdemes visszatekinteni!



Magáról az Erzsébet-szikláról is szép a látvány, látszik a Kékes tetején az adótorony, valamint északra lehet még messzire ellátni. Optimális esetben (télen) a Magas-Tátra is látszik innen! (Mint sok más pontjáról ennek a szakasznak...)



Innen egy-két hullám alatt érünk el a Sas-kő aljába, csak pár métert kell letérni a K+ jelzésre, és máris csodálatos panorámában gyönyörködhetünk az emlékmű mellől, vagy az attól keletre levő szirtről!



A kilátás valóban páratlan, szépen látszik a Bükk vonulata, de a távoli völgyben sasszeműek megtalálhatják a Siroki vár fehérlő falait is! Ekkor még elég távolinak tűnik... Itt érdemes hosszan elidőzni, ilyenkor a levelek színpalettája is páratlan: sárga, barna, vörös, piros, zöld...



Innen meredeken ereszkedünk tovább, továbbra is hűvös erdőkben, majd elérkezünk a Disznó-kő fölé. Itt megint kisebb kitérővel, de most némi szintvesztéssel jutunk pazar panorámához. A kilátás azonban nem csak lefelé, hanem magunk fölé, visszatekintve is igen megkapó!



Gyönyörű gerincen kanyarodik tovább a kék jelzés, A Kis-Sas-kő alatt hatalmas sziklaformációk mellett haladunk el, és utunk során több helyen is nagyon sűrűn borítják sziklák a hegyoldalt.



A Markazi-kapunál kicsit végre szintben haladunk, de ez sem több pár tíz méternél, majd újra elindulunk - most felfelé. A Mraznica-tetőre megkapó, nem túl meredek, fűvel ölelt út vezet. Innentől nagyon sokat haladunk kerítések mellett!


Innen megint ereszkedésnek indul az út, pár kanyar után (és itt vannak csalános részek még ősszel is) elérjük a Hármashatár erdészházhoz tartozó pecsételőoszlopot. Itt érdemes szusszanni egyet, mert nem semmi emelkedő következik! Itt már tűz a nap is, gyors váltás az előző fagyos részek után, húzogatom föl le a zip-zárt a thermopulcsimon, hogy ne is fagyjak meg, de ne is olvadjak el... Felérve a Nagy-Szár-hegyre ismét csodálatos a közel körpanoráma. Szép füves a tető, így nem zavarnak a fák :-) Látszik a Kékes, délre tavak és egy furcsa erdőfoltsapkás csúcs is! Itt megkerestem egy geoládát is, majd elindultam lefelé.



A Cserepes vagy Palánk-tető alatt haladunk el, de az emelkedő így is fárasztó, az ereszkedés pedig szó szerint durva... Az Oroszlánvárra felmenet megint kerítések között haladunk, és megállunk, és haladunk és megállunk... Kezd megpróbáltató lenni ez a hullámvasút, de megéri, minden kilátás új erőt ad! Visszatekintve már megnyugtatóan távolinak tűnik a Kékes.



A csúcson ott a vár maradványa, érdemes megnézni, majd megint meredeken, pontosabban megint nagyon meredeken ereszkedünk lefelé. Az út erodált, bokaficam lehet belőle, ha valaki felelőtlenül, teljes koncentráció nélkül megy lefelé. Kis pihenés a Domoszlói-kapu turistaút-csomópontjában, majd áthaladva a távvezeték alatt újra indulás felfelé. A Jagusra felvezető út eleinte elég gazos, kissé benőtt, de ez az egyetlen ilyen rész ezen a szakaszon. Nem sok emelkedés után már érdemes visszanézni az Oroszlánvár csúcsára. Egy szóval: durva...



A Jagus csúcsa előtt nem szabad engedni a csábító létrának a kerítésen át, tovább kell menni a kerítés jobb oldalán. A nyeregbe szép tornyos vadászház (?) található.



Itt jobbra lefelé megyünk, majd balra át a létrán és keresztül egy magas füves mezőn. Ez a szakasz is szép, de allergiával küszködők (én is...) október közepe előtt inkább kerüljék el :-) Itt egyébként a meleg napsütésben meg is ebédeltem...



Megint kerítésen kell átmászni... A Szederjes-tető előtt a Kis-Zúgó-hegy után megriasztottam egy kis vadmalacot, pucolt ám nagyon... Na itt azért elkezdtem gondolkozni, hogy ha most szól az anyjának, akkor mi lesz, de szerencsére addigra én már árkon-bokron túl jártam, de legalább is lihegtem felfelé a Szederjes-tető meredek gerincén... Fent háromszögellési pont, illetve a nap első két túrázója, akikkel találkoztam (még kettő volt Sirok előtt...). Itt végre megállapíthattam, hogy ez volt az utolsó igazi nagy emelkedő utam során! Innen meredek út vezet le a Jóidő-kúthoz, ami a jó időre való tekintettel száraz volt... Ívben jutunk át a szemközti hegyoldalba, melyen ugyancsak ívben haladva jut el a kék a Remete-tisztásra. Itt kis emlékoszlop található... Kis hullámvasutazás után jut ki az út a Gazos-kő kanyarban levő szirtjére. Innen nagyon szép a kilátás, végre Sirok és érezhető közelségben van!



Most már kicsit keskenyebb utakon haladunk, de továbbra is jól járható, itt-ott furcsa kőrakások szegélyezik az ösvényt. Az Őr-hegy oldalában lévő irtásról is szép a kilátás!



Lefelé kisebb tisztásokat érintve haladunk, gyönyörű az erdő, ahogy az egyre lejjebb járó nap narancsos fénye átvilágít a fák között, és selymes a fű is...







Pápics Péter István
Honlap: http://www.kektura.eu

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

ÉTTEREM AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATUNK

Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére