2017. április 24. hétfő (17. hét) van, köszöntjük György nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Családi túra a Felső-Mátrában

2006. szeptember 24., vasárnap



Szeptember 24-én korán keltem – pontosabban le sem feküdtem, de nem csupán a „családi séta” sikeréért izgulva tettem ezt, hanem mert éjszaka még dolgoztam.


A buszmegállóhoz érve örömmel láttam, hogy nem volt sikertelen a propagandamunkánk, ugyanis szép számmal gyülekeztek a családok. Mindjárt az elején volt egy kis izgalom, mert látni lehetett, hogy nem férünk fel a menetrend szerinti járatra, és sajnos az autóbusz vezetője nem mutatott semmi segítőkészséget vagy rugalmasságot. Szerencsére két személyautó segítségével áthidaltuk a problémát, és ezután már jól alakultak a dolgok.


Galyatetőn nagy örömmel újra „egyesültek” a családok, és nekivágtunk egy kis emelkedőnek a kilátóig. Kivételesen (lehet, hogy csak a mi kedvünkért) az eléggé lerobbant kilátóból nagyon szép volt a kilátás a Mátra északnyugati oldalára. Innen már könnyed séta következett Piszkés-tetőig, bár előtte azért volt egy-két tócsa a gyerekek nagy és a szülők kisebb örömére.


A csapat elején siető gyerekeknek nagyon tetszett a jelzésfigyelő megbízatás. Az obszervatórium előtt a „gyors eleje” megvárta a csoport komótosabb, kalandozóbb végét. A kis túrázók szorgalmasan szedték a kökényt, galagonyát, színes faleveleket az óvodai, iskolai gyűjteménybe. Süsü kedvence, a vackor csak nevében és alakjában volt nagyon érdekes, az ízét meglehetősen fanyarnak találták. Piszkés-tetőt elhagyva, utunk talán legszebb szakaszán találtunk egy fennsíkot, ahol kicsit leheveredett a megfáradt és természetesen (folyamatosan) éhes csapat. Itt előkerültek a hátizsákból a finomságok. Jól esett a cirógató szellő, a kellemes napsütés, a gyönyörű kilátás, és az ügyesebbek még szedret is szedegettek.


Természetesen az idilli állapotnak ismét a társaság élénkebb része vetett véget, akik elindultak, és a fáradtabbak fájó szívvel ugyan, de követték őket. Azt hiszem, napokig elheverésztünk volna, de egyszer minden jónak vége szakad!


A mátraszentlászlói sípálya mellet elhaladva nosztalgiázva beszélgettünk néhányan a néhai erőműves szentistváni sípálya hőskoráról, ahol korábban sokat „társadalmi munkáztunk”, és természetesen síeltünk, szánkóztunk a családunkkal.


Mátraszentistvánban a Vidróczki csárdánál volt a túra végállomása, ahol megköszöntük a családoknak, hogy eljöttek velünk ezen a gyönyörű őszi vasárnapon. Itt aztán ki-ki fáradságától függően még sétálgathatott a buszindulásig az őszi kikericcsel borított sípálya felé vagy a Vörös-kői kilátóhoz, illetve a három falu templomához.




A buszon jó volt látni az édesen szunyókáló kicsiket.


Ezért érdemes volt megszervezni!




Tóth István
Kékes Turista Egyesület

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

ELFOGADÓHELYEK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Hegyilevegő Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére