2017. május 25. csütörtök (21. hét) van, köszöntjük Orbán nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Egy "meredek nap" a Mátrában

2005. augusztus 15., hétfő



Nem akármilyen napot tölthettem nemrég szeretett hegységemben. Nem akármilyen volt a feladat... és nem akármilyen a társaság.


A történet valamikor tavaly kezdődött, amikor kapcsolatba kerültem a Hatvani Környezetvédő Egyesülettel, valamint ifjú mátrai botanikusokkal. Már akkor megfogott az elhivatottságuk, a fantasztikus ismereteik a növények világáról, a Mátráról, a természet csodáiról.


Eltelt egy év, segített a véletlen is, és három ember – botanikus, környezetvédő és földmérő – elindult, hogy kiderítsenek valamit, amiről úgy gondolták: nem jó ez így. Arra voltak kíváncsiak: vajon tényleg olyan meredekek egyes lejtők a Mátrában, ahogy a hivatalos nyilvántartásokban – nevezzük nevén: erdőállomány-gazdálkodási tervekben (erdőtervekben) – olvasható, netán meredekebbek, esetleg lankásabbak-e azok. Fontos kérdésnek tartják ezt – különösen mostanság, amikor egyre több gondot okoz a hirtelen lezúduló csapadék, amikor erdeink egyre sivárabbak, amikor egyre szembetűnőbbek a hatalmas sebek a hegyoldalakon...


A botanikus a térképészeket megszégyenítő alapossággal számította ki az előzetes adatokat, készítette elő a nap menetét. A földmérő kíváncsian várta: merre, hova visz majd az útjuk, milyen extrém helyeken kell majd kipróbálnia műszerét. A környezetvédő érezte, hogy nem lesz hiábavaló ez a nap; tudta, hogy a számok nem hazudnak.


Útjuk akaratlanul is a Kalló-völgy oldalában vezetett, és a már ismert, de meg nem szokható látvány megállásra késztette őket: miért ne mérjenek itt is egyet? Meredeknek, nagyon meredeknek tűnt ez a tarvágásos oldal, de a szem néha csalóka: a vártnál kicsit kevesebbet, 30 fokot mutatott a műszer. Közeledve a Négyeshatárhoz – sőt, el is hagyva azt – a botanikus mesélni kezdett. Mégpedig arról: miért oly sivár itt az erdők alja, miért bukkan elő sokhelyütt a csupasz sziklafelszín, miért kopasz a fák törzse, miért nincs cserjeszint. Azért, mert sok a vad – főleg a muflon. Ez sincs így jól. Felélik, eltiporják őshonos növényeinket, ezáltal csökkentve a természet éltető változatosságát, és teret, előnyt adva a betolakodó, behurcolt invazív, degradációt tűrő fajoknak... A Kékesről DK felé lefutó völgyek és gerincek mentén 27-38 fokos lejtéseket mértek, többségében a magasabb értékekkel. És mindenhol a vadak nyomát látták...


A Markazi-kapu előtt Dezső bácsival találkoztak, akinél a földmérő egy időben még erdészgyakornok is volt... A Hurok út környékén tájfutókat láttak, bár csak gondolták, hogy futók, mert bizony mindegyikük elmélyült térkép-bogarászásban volt. A Som-hegyi erdészháznál az erdei munkások hitetlenkedve fogadták, hogy lefelé keresik a hegyet – na igen; ők nem tudták, hogy itt is lejtőszög-mérés következik, mégpedig alulról. 32 fok – elég meredek, és itt is bőven látszik a vadak „műve”. De mi látszik még? A Kékes északi oldala az ERDŐREZERVÁTUMMAL! Messziről is jól észrevehető az ottani – lékekkel, hatalmas lombkoronákkal, egymásra nem hasonlító foltokkal büszkélkedő – koronaszint, mely a természetes erdők jellemzője. Az, amit alatta és másfelé láthatunk, hozzá képest csak sivár kultúrerdő. A Nagy-lápafő és a Nagy-Lipót páratlan kilátást nyújtó oldalában (na igen, a tarvágásoknak némi előnyük is van...) ugyancsak jóval 30 fok fölötti értékeket mértek; csakúgy, mint a Mátra-bérc déli oldalán, vagy „a napot betetőző” Cseternás-völgy keleti részén. Utóbbi hely oly meredek és lepusztított felületű volt, hogy a műszernek sem volt könnyű megteremteni az egyensúlyi helyzetet. Na de mégse ez legyen a nap utolsó momentuma, megcsodálták hát a Nagy-Halmaj rétjének hatalmas tölgyét, kékperjés tisztását, kornistárnicsos színkavalkádját.


S hogy miért ilyen fontos a 30 foktól meredekebb lejtés? Nos, erdészeti berkekben létezik egy szakmai ajánlás, amely arról szól, hogy ilyen lejtésviszonyok között már nem célszerű erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni, vagyis az erdők hármas funkciójából a véderdő jelleget kell kidomborítani. Véleményünk szerint ennek az ajánlásnak fokozottan érvényesnek kell lennie természetvédelmi területen, így a Mátrai Tájvédelmi Körzetben is. 9 mérési helyszínünk közül 7 ilyen területre, ezen belül pedig 5 helyszín fokozottan védett területre esik... Erre a tényre szeretnénk felhívni a figyelmet tevékenységünkkel.



Simon Péter

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Darázshegyi Panzió
Hegyilevegő Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére