2012. május 17. csütörtök van - 20. hét, köszöntjük Paszkál nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

A mátrai mozgalmak hétvégéje

2005. április 02., szombat


Még 2004 októberében keresett meg Simon Peti azzal a kéréssel, hogy az SHKE szervezésében működő két mozgalom útvonalán tudnék-e túrát vezetni. A Kékes Te ugyanis egy olyan rendezvényt szervez, ahol lehetőség van a mátrai mozgalmak vezetőkkel történő bejárására ill. az elismerések azonnali átadására.
Április első hétvégéjének szombatján a mátraházi autóbusz állomáson vártam a túrázókat. Bár több résztvevőre számítottam, végül nyolcan vágtunk neki a „Mária képek a Mátrában” jelvényszerző túrának. Igen hideg volt még reggel, így több helyen fagyos talajon lépkedtünk. Később a sípályán már hóban gyalogoltunk. Elég ügyesen feljutottunk Kékes-tetőre, ahol csak röviden időztünk. A Sas-kő gerincén és az emlékműnél azonban már kicsit le is táboroztunk és gyönyörködtünk a kilátásban. Később a Disznó-kőnél sem tudtunk továbbsuhanni, hisz a látvány lebilincselő volt. A Markazi-kapunál megdöbbentő volt látni, hogy mekkora területen irtották ki a fákat. A kedvünk töretlen volt és hamarosan megérkeztünk az első Márai képhez. Ez a legrégebbi az összes közül, de még mindig elég jó állapotban van. Nem régen egy hologramos kép is került a régi mellé. Ekkor gondoltam át először, hogy sajnos az eddigi tempónk kevés lesz, a kinézett busz eléréséhez. Kissé rákapcsoltunk. A Nagy-Szár.hegy emelkedője megizzasztott bennünket, de fent a csúcson várt ránk a gyönyörű panoráma. Hullámvasutas szakasz következett. Sorra gyűrtük az emelkedőket és élveztük a lejtőket, míg végül megérkeztünk a második képhez. Talán ez a legszebb az összes közül. Sok időnk azonban nem volt merengeni, így már másztunk is vissza. A Domoszlói-kapunál aztán az egyik résztvevő jelezte, hogy nem bír már egyetlen emelkedőt sem megmászni, így az egyik társam, aki már korábban teljesítette a túrát bekísérte őt Recskre, a kék+ jelzésen. Megmásztuk a Jagust, majd az új kék kör jelzésen elértük a Csurgó-kútnál lévő harmadik képet. Ez a Jóidő-nyakban elpusztult helyett került be a mozgalomba. Még egy darabon lefelé kanyarogtunk, majd megkezdtük sziszifuszi emelkedésünket vissza, az OKT jelzésre. Útközben egy korábban szebb napokat látott vadászházat is mellőztünk, de végül csak felértünk. A hóolvadásnak köszönhetően a Jóidő-kútból ömlött a víz, ami ritkaságnak számít itt. Rátértünk a sárga sáv jelzésre és néhol bele-bele futva beértünk Recskre.
A buszt sikerült elérni, de pár embert nagyon megviselt a végén már teljesítménytúra tempó. Ez nem egy könnyű mozgalom, hisz a 27,6 km-es távra, 1130 m a szintemelkedés. Külön elismerésem a két általános iskolás hölgynek, akik derekasan kitartottak. Jövőre (ha ismét lesz ilyen hétvége) sajnos nem tudjuk megvárni a budapesti buszt, így a reggeli rajt legkésőbb fél kilenckor lesz.
Teljesítési arány: 8/6
Másnap még későbbi időpontban volt meghirdetve a rajt. Itt már többen vártak engem és akadtak ismerős arcok is. Egy résztvevő, előző nap is velem teljesített. Végül 11-en vágtunk neki a „Kós Károly emléktúrának”. Az időjárás továbbra is nagyon kedvező volt. A Nagy-Hidas-pataknál kisebb nehézségbe ütközött az átkelés, de idővel mindenkit átsegítettünk. Lassan elkezdtünk emelkedni, ez rögtön kihozta a fizikális különbségeket. Többen nosztalgiázni kezdtek az OKT-t elérve. A Nyírjes-bérc letarolt erdeje ismét nagyon lehangolt, bár érdekes volt így látni a tőlünk csak pár száz méterre lévő Vércverés-nyergét, ahol majd visszafelé kellett jönnünk. Lassan felértünk a Galya-csurgóhoz, melynek vize sártengerré változtatta az egyébként is szétdózerolt szekérutat. Sokak nagy örömére elkezdtünk lefelé haladni, bár felhívtam a figyelmet arra, hogy azért pár száz méter szint még hátra van a túrából. A Nagy-Lipót csúcsáról megkapó látvány fogadott bennünket. A Parádi-medence teljes nagyságában tündökölt előttünk. A kék + turistaútról többször is nagyon jó lelátás bizonyult a vidékre. Aztán lassan megérkeztünk az egykori Kós Károly kilátó romjaihoz. Sajnos mozgalmunk így már több szempontból is emléktúra, hisz már a kilátó sem áll. A nyomokból ítélve pedig, elég barbárul végezte szegény építmény. Itt volt az utolsó megállónk. Innen egy meredek lejtővel lebaktattunk a Mátra-nyeregbe, majd az OKT jelzését követve visszaértünk Mátraházára.
Nem mondom, hogy ezen a napon nem fáradtam el, de azért ez a túra jóval könnyebb volt, mint az előző napi.
Teljesítési arány: 11/11
Örülök, hogy részt vállalhattam ebből a hétvégéből!
Üdvözlettel, Kreicsi Gábor


















BEJELENTKEZÉS


HIRDETÉS


SZÁLLÁSKERESO


településen

HIRDETÉS

JÁTÉK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Szállás AJÁNLATUNK

Hegyi Gyopár Vendégház
Hegyi Gyopár Vendégház

ÉTTEREM AJÁNLATUNK

Vöröskő Kisvendéglő
Vöröskő Kisvendéglő

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Oldal tetejére