2017. május 27. szombat (21. hét) van, köszöntjük Hella nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Kakukkoltunk

2004. május 17., hétfő

avagy a Kékes Turista Egyesület óvodás csoportja „teljesítménytúrára” indult

A túra térképeinek színezését már napokkal korábban érdeklődve figyelték a gyerekek.
- Nekünk is adsz ilyet?
- Igen, ha eljössz.

És mit meg nem tesz az ember gyereke egy kis papírért?! Addig nyaggatták a szülőket, amíg fel nem írták őket a listára. Pedig érdekes volt a szülők hozzáállása. „Ez nagyon hosszú.” „Ó, dehogy tud ennyit menni!” „Már akkor nyávog, ha a Fő térre megyünk.”

Persze megnyugtattuk őket, hogy velünk már mentek ennyit, semmi miákolás nem volt, sőt, még fogócskáztak is, jelentkezzenek nyugodtan, megoldjuk.

Így szaporodtak a nevek a listán, már csak az idő bírja ki!
- Mit fogsz csinálni, ha megint esik az eső? – kérdezte az egyik apróság a már többször elmaradt kirándulásokra célozva.
- Két lábbal egyszerre fogok ugrálni, és visítok, mint Te, amikor mérges vagy – hangzott a válasz. Ezen aztán jót nevettek, pedig én komolyan gondoltam!

Előző este óriási zápor volt – égtek a telefonok. Csak reggel ne essen, akkor a délelőttöt kibírja.
Reggel csodás napsütés – helyes. Csak a rádiót hallgattassa már el valaki! Rémes, hogy miket beszél.

Az oviban mindenki óvatosan érdeklődik, de útra készen jön. Telefon Mátraházára – kellemes az idő, csak bárányfelhők vannak. Jó, akkor indulás.

Megérkeznek a segítőink is. Az első mozdulatok félszegek, ismeretlen még a közeg. A siserehad elindul, a bácsik-nénik mellettük jönnek. Sajnos két kisgyerek is lekéste a buszt, mint később kiderült, pedig mindkettő jó „kakukk” lett volna.

Mátraházára megérkezve örömmel üdvözöljük egymást az ottani ovisokkal. Irigykedve nézik a nyakunkban lógó igazolványt, hát kapnak ők is – kölcsönbe.

Indulás! A betonút szélén szépen párosával. Aztán az ösvényen már lehet akárhogy, csak az első felnőttet nem lehet megelőzni. A nagyok dübörögnek is a sarkamban. A Veronika-réten evés-ivás, térképosztás, egy kis magyarázat, egyeztetés. Sikerül beazonosítaniuk az irányt, mehetünk. Sípályán fel! Pár száz méter után minden felnőttnek tele a keze kis kezekkel, a középsősöknek jól esik az istápolás. Közben elmélyült beszélgetések zajlanak az újdonsült barátok között, s bajusz alatti mosolygások láthatók. Ez az! Pont így szerettem volna!

A pöttöm Gabikának is akadnak segítői a gyerekek közül, tulajdonképpen mindenki segít mindenkinek.
Fel is jutunk elég hamar. A kisebbek igazán kitettek magukért!

Az ország tetején pecsételés, pihenő és energiapótlás, máris indulunk tovább. Lefelé mennyivel könnyebb, szinte futnának, ha lehetne. Sajnos tilos. Hamarosan a Jávoros-forráshoz érünk, újabb pecsétet kapnak. A további úton kétszer ügyesen átmegyünk az országúton, tájékozódás a jelzések között, s már választani is kell: piros, vagy kék kereszt?

Jól látják, tudják a döntés fontosságát, van is néhány ide-oda álló. Végül kialakulnak a csapatok, hát akkor sziasztok! Ők a piros +-en Mátraházára, mi a kéken Mátrafüredre megyünk. Az idő egyszerűen tökéletes, az út nagyon kellemes. Rengeteg érdekes látnivaló van, a sötét fenyves, a folyton utunkba kerülő apró élőlények, a nyíló virágok, a változatos fafajták mind szóba kerülnek, s most nem tévesztettük el a Remete-barlang leágazását sem. Az istállós-kői után nem nagy az ámulat, de azért jó, hogy ezt is láttuk.

Pecsét a fenyvesnél, majd az erdőgazdasági útnál, itt ebédelünk is a hátizsákból.

Hoppá! Egy távoli dörgés. Na jó, akkor innentől nincs bogárcsodálat, virágszagolás... lépkedés van! A Benevár romjainál felvesszük az esőkabátot, kicsit szétnézünk, de hallhatóan jó kis vihar közeledik, így az itteni pecsételést elhalasztva sietünk tovább.

Pont innentől nedves az ösvény, ez kicsit nehezíti a dolgot. De azért ügyesen leérünk. A villák alatti pihenőnél két nagy csattanás hűti le a gyerekek indiántáncát, amint a „Megcsináltuk! Megcsináltuk!” most költötte dalukat éneklik. Na, gyorsan nézzünk fedelet! A buszmegálló a cél, de nem is kell, bent áll a csuklós busz. Felszállunk gyorsan, már kopog is a jég a járdán, s pár pillanat múlva dézsából is öntik. Annyira zuhog, hogy ki sem lehet látni az ablakon, viszont bent is mindenfelé csöpög a víz.

Gyorsan telefon az oviba: ne aggódjon senki, végigértünk, biztonságban vagyunk. A kisebbek már déltől a mátraházai oviban játszanak, tehát ők is jó helyen vannak.

Köszönjük, égiek.!!!

Az oviban a pecsétpótlás, gratuláció átadás, a kitűzővel való büszkélkedés és a rengeteg élmény sorolása maradt már csak hátra.

Mégis csak jó volt, hogy elindultunk!

-Ria-
(Tóthné Kelemen Mária)
















BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Darázshegyi Panzió
Hegyilevegő Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére