2017. március 23. csütörtök (12. hét) van, köszöntjük Emőke nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Mese a Nagyhatalmúról

2005. február 11., péntek



Egy tanulságos tanmesét mondok most nektek, felnőtt gyerekek:



Hol volt, hol nem volt, a Tercsidombon innen, a Porostetőn túl, éldegélt egy ember, aki a társai elhatározásából igen nagy erőre tett szert, amit hatalomnak neveznek. Hívjuk is őt úgy, hogy Nagyhatalmú. Ez az ember szép is volt, tanult is volt, csak éppen...


Volt aztán ezen a környéken egy nyaralótulajdonos (az egyszerűség kedvéért nevezzük Egérkének), aki úgy került oda annak idején, hogy súlyosan asztmás kisfia részére, családjának és baráti körének minden anyagi és kétkezi erejét megfeszítve épített egy cseh faházat; remélve, hogy beteg gyermekéből sikerül Embert nevelnie.


A nyaraló a település szélén, de még belterületen épült. Kezdetben csak villanyt kapott, az is bőven elég volt. Teltek az évek, évtizedek, a településen megépítették előbb a csatornát, majd a vezetékes vizet. Egérke úgy gondolta, hogy ezeket még bevezetteti, így öregkorukra minden lehetséges kényelmet biztosít. Be is lépett a csatornatársaságba, lelkiismeretesen fizette is a díjakat és várta, hogy vize és csatornája legyen.


Teltek-múltak az évek, de Egérkééknek sem vizük, sem csatornájuk nem lett. Végül megkérdezte az ottani ismerőseitől, hogy mi is a helyzet. Megtudta, hogy a csatornatársaság tagjainak már régen van vizük, csatornájuk. 2003 tavaszán aztán Egérke megkereste a Nagyhatalmút és megkérdezte, hogy ők miért maradtak ki minden földi jóból. Hallott ott hetet is, meg havat is. Végül csak kiderült, hogy a csatorna bevezetésénél a társaság kötelességét mulasztotta, amit pótolni kell. Nagyhatalmú meg is ígérte, hogy jogutódként a mulasztást "sürgősen" pótoltatja. A vízellátás elmaradását Nagyhatalmú elütötte azzal, hogy elismerte: az alapvezetéket valóban nem építették ki végig, de egy rendelet szerint – amennyiben utcai kifolyó van 150 méteres távolságon belül –, a terület ellátottnak tekintendő.


Teltek a hetek, a hónapok, de semmi sem történt. Mikor ezt Egérke számonkérte a Nagyhatalmútól, az egyszerűen kizavarta a szobájából. Kiderült, hogy azévben nincs pénz a mulasztás pótlására. A naív Egérke vállalta, hogy megelőlegezi a csatornakötés költségeit, ebbe Nagyhatalmú kegyesen bele is egyezett, így 2003 októberében a csatornabekötés megtörtént, a megelőlegezett összeget Egérke 2004 februárjában visszakapta.


"De mit ér mindez, ha nincs bajusz?" – írta Arany János. Valóban, mi értelme lenne annak, hogy egy nyaralónak van csatornája, csak éppen vize nincs, amit az elvezethetne. Ismét előbukkant tehát az alapkérdés: hogyan lesz víz? Egérke és felesége már régen nyugdíjas, mindketten részben mozgáskorlátozottak, nehezükre esik a vizet 50 méter távolságon 4-5 méter magasba felvinni.


Mivel az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt. Egri Üzemigazgatósága egy korábbi levelében megemlíti azt a lehetőséget, hogy az utcai alapvezeték megépítésének költségeit vállalva megoldható a dolog, valamint Nagyhatalmú hozzáállását is figyelembe véve Egérke úgy határozott, hogy ezt a megoldást választja. Csatlakozott hozzá az egyik – szintén ellátatlan – szomszéd is, így a költségek eleve feleződnének. Mivel Nagyhatalmúhoz – érthető okok miatt – nem akart betérdelni, Egérke a jegyzőt kereste és kérte fel, hogy az ügyben segítsen. Ő – hangsúlyozva, hogy a kérdésben mindenképpen a Nagyhatalmú dönt – segítőkésznek mutatkozott. A tényállásról tényvázlat is készült. Ezen felbuzdulva Egérkéék és a szomszéd megterveztette, engedélyeztette és megépíttette az 56 méteres alapvezetéket és a szükséges bekötéseket. Nagyhatalmú engedélyezte a terület felhasználását, sőt tudomására hozta az építőnek, hogy a vezeték végére tűzcsapot raktárról biztosít. (Erre persze a mai napig sem került sor.) A munka elkészült, az építő megkapta a pénzét.


Mivel Egérke igyekezett Nagyhatalmút elkerülni (nem akarta, hogy megint kizavarják), Egérkéné tárgyalt 2004. szeptember közepén arról, hogy – mivel egy jelentős vezetékszakaszt kap a település ingyen – legalább a két vezeték összekötését és a tűzcsap telepítését vállalják el.


Nagyhatalmú – miután Egérkénét először 500 km. felesleges oda-visszaútra kényszerítette, mert a fogadónapjára megbeszélt és többszörösen is egyeztetett időpontban nem volt jelen és aznap már vissza sem tért – a megoldást illetően 2004. szeptember közepén teljesen készségesnek mutatkozott, de megállapodásuk írásbeli rögzítését elütötte azzal, hogy "most más, sürgős tennivalója van". Megbízta Egérkénét, hogy kérjen árajánlatot a munka elvégzéséről.


A szükséges levelezések és tárgyalások megtörténtek, de utána megint csak telt-múlt az idő. Jó két hónap múlva az Egérke család és a szomszéd a fogadónapján ismét megkereste Nagyhatalmút, aki megint csak mosolygósnak és készségesnek mutatkozott, sőt még megrendelőt is írt az ÉRV Rt-nek, amiben a munkáról kér árajánlatot.


Most 2005. február közepét írjuk, de az ÉRV Rt. az árajánlatot kérő levelet a mai napig sem kapta meg, Nagyhatalmú pedig az óvatos érdeklődésekre különféle kitérő válaszokat ad. Legutóbb azt mondta a szomszédnak, hogy a távlati fejlesztési terv oda NA 200-as vezetéket tervez, majd azt fogja megépíttetni. "Egyébként is tél van, az ügyre tavasszal térjünk vissza..."


A félrevezető szándék nyilvánvaló, mert:
- NA 200-as átmérőjű vezeték mintegy 1500-2000 lélekszámú település teljes alapvízellátását biztosítja;
- lakott helyen belül alapvezetéknek mindenütt legfeljebb NA 100-as rendszer építenek, itt is ilyen van, a megépített vezetékszakasz is ilyen, ezt is engedélyezték. Az engedélyezési okiratot Nagyhatalmú kapta meg.


Egérkéék teljes anyagi ereje kimerült az alapvezeték kiépítésének költségeivel, erre többet áldozni – két nyugdíjból – már nem tudnak. A megépült vezetéket térítésmentesen felajánlották a településnek, ebben sem tehetnek már egyebet. Azt még megtehetik, hogy az ügyet a nagy nyilvánosság elé tárják, erre most kerül sor... Ha ez sem használ, akkor igényüket más, komolyabb módszerekkel fogják érvényesíteni.


Hát kedves nagy gyerekek, eddig szól a tanmese. Ugye, hogy több szempontból is igen tanulságos?


Eddig volt, igaz volt, aki nem hiszi, járjon utána!



egy alföldi Egérke

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

ÉTTEREM AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Hegyilevegő Panzió
3Patak Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére