2017. március 23. csütörtök (12. hét) van, köszöntjük Emőke nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Szén-patak 35 (teljesítménytúra)

2003. május 31., szombat

Szombat reggel 6 órakor indultam busszal Gyöngyösről Mátrafüredre. 7 órától lehetett nevezni (kiírás szerint), gondoltam addig vásárolok valamit, mivel se élelem, se folyadék nem lapult a hátizsákomban. De minden 7-kor nyitott... A túra rajtja, és egyben a cél is a kisvasút végállomásánál volt. Nagy érdeklődés nem volt, 7-kor négyen vártunk indulásra, illetve a rendezőkre, akik kis késéssel meg is érkeztek. Ezt a kis csúszást kihasználva, elszaladtam az ábécébe vásárolni. A rendezők az indításnál elég szervezetlennek tűntek, de legalább kedvesek voltak. Az első ellenőrzőpont igazolását (Cserkő-bánya) már a rajtban megkaptuk, mondván, nem lesz ott pontőr. Még egy érdekesség. A nevezési lap az útvonalleíráson volt rajta (nem külön cetlin, hanem a leírás azzal kezdődött), kitöltöttem: név, születési év, lakcím. (Valamint rajtszám, indulás, érkezés – amit nem én töltöttem ki.) Egy listára erről felvezették a rajtszámot, nevet, és talán még az indulási időt. Felmerült bennem, hogy akkor minek kellett kitölteni a születési évet, lakcímet? Egy külön nevezési lap szerencsésebb lett volna, úgy, mint általában az ilyen rendezvényeken szokás.

7:20-kor indultam el. Lajosházáig a Téli Mátráról ismert útvonalon haladtam, addig nem is kellett elővenni a leírást. Lajosházától (még mindig a Téli Mátra útvonalán) a Szén-patak-völgyön keresztül jutottam el a Szalajkaházig, többször átkelve a patakon. A Szalajkaháznál kerestem az ellenőrző pontot. A gazos, elhanyagolt területen mindkét épületet körbejártam, de nem találtam senkit. Gondoltam, továbbmegyek, aztán vagy elhiszik, hogy itt jártam, vagy nem. Később a pontőröket megtaláltam nem messze, a József Attila-forrásnál. Ott tanyáztak le. Megkaptam az igazolást és megmondtam nekik, hogy a Szalajkaház merre van. Mondták, hogy oda fognak menni. Egyébként azt mondták, hogy nem sokkal előttem értek a forráshoz, mert a busz, amivel jöttek eltévedt. Csuda egy dolgok vannak! Itt ért utol egy futó, aki szintén sokáig kereste a pontőröket a Szalajkaháznál. Az Üvöltő-bércig meredek szakasz következett. A bércen a S jelzést kerestem... Nem találtam. Szerencsére térkép alapján könnyen lehetett tájékozódni. Ez a S jelzés egyébként elég elhanyagolt állapotban van, szinte alig-alig segítette az útvonal követését, és elsősorban a térképemre kellett hagyatkozni. Szerencsére sikerült eljutni a szénégetőhöz, ahol épp készült a faszén, szállt a füst. Ez érdekes volt, soha nem láttam ilyet még közelről. Miután kellően magamba szívtam a szénfüst szagát és befejeztem a telep tanulmányozását, nagy lendülettel indultam a legszélesebb úton rossz irányba. Jelzést nem látva gyanús is lett (kisvártatva), hogy rossz útra tértem... Térkép elő. Vissza a szénégető házhoz. Visszafelé szembetalálkoztam egy lánnyal, aki szintén ugyanabba a tévedésbe esett, mint jómagam. Megbeszéltem vele, hogy szerintem nem jól jövünk, s visszamentünk a szénégetőhöz, és egy másik utat választottunk, közvetlenül az épület mellett. A ház mellett egy román rendszámú autó állt. Fekete munkára (szó szerint) fekete munkások? – tanakodtam. Beköszöntünk a házba az embereknek. „Nem jó!” – kiáltottak utánunk. Visszamentünk, és egy széntől-füsttől fekete ember útba igazított minket. Közben egy srác is csatlakozott hozzánk, aki nem először volt ezen a túrán, és ismerte az utat. Egy darabon együtt mentünk. Elhagytuk Nyesettvárat, és hamarosan találkoztunk az országos kékkel. Galyatetőn volt a következő e.p., ahol ettem-ittam kicsit, és ahol a pontőr hölgyek kártyázással foglalatoskodtak. Rövid szusszanás után továbbindultam Mátraszentimre irányába, ahol újabb ellenőrző- és frissítőpont volt. Innen újra a Szalajkaházhoz kellett eljutni, ahol ismét igazolni kellett ottlétemet. Ez alkalommal már a "helyükön" voltak a pontőrök. Az utolsó ellenőrzőpont a cél előtt a Farkas-kútnál volt. Ide a Szén-patak-völgyön keresztül és Lajosháza ismételt érintésével vezetett az út. Lajosházától meredek emelkedő, és a leírásban is említett kőtenger feledhetetlen látványa jellemezte utamat. Nemsokára elértem az ellenőrző pontot. A pontőr hölgy Balogh Béla könyvét olvasta, A végső valóságot. Miután ugyanezt a könyvet a héten vittem vissza a könyvtárba, rövid eszmecserét folytattunk erről a világkép megváltoztatásra alkalmas műről.
Innen Sástóra, majd Mátrafüredre kellett még eljutni a túra sikeres teljesítéséhez, mely komolyabb gondot nem okozott volna, ha a bakancsom ismét nem töri fel mindkét sarkamat.
(Érdekes egy lábbelim van – legutoljára is és most is szenvedéseket okozott, előtte meg 200-300 km-t mentem benne ilyen gondok nélkül.)
Ha lassan is, de bőven szintidőn belül értem a célba, ahol a kitűző és az emléklap átvétele után megtudtam, hogy 17 induló volt a 35-ös távon. Ennek szerintem egyik oka, hogy a túra nem volt benne a túranaptárban, a másik pedig, hogy sokan a teljesítménytúrázók találkozójára mentek. Reggel még tervbe volt véve a gödöllői éjszakai túra is, de arról a bakancsom gondoskodott, hogy ne valósuljon meg.

Összegzés: Nagyon szép helyeken voltam, megérte elmenni. (A szervezésen viszont nem ártana jövőre javítani.)

Morfondírozás: Túra közben minduntalan meg akartam változtatni a túra nevét. Nem mintha bajom lenne a Szén-patak névvel, de ilyesmik jutottak eszembe:Kísértetek erdeje – mert több helyen volt elhalt fenyőerdő, ami talán erdőtűz következtében alakult ilyenné. Mindenesetre kísérteties egy látványt nyújtott.Patakok zenéi – sok patak mentén halad a túra, és ezen patakok csörgedezése hosszasan szegődik társul a vándorhoz.A Mátra vizei – patakok (Szén-patak, Csukás-patak), három forrás (Ilona-kút, József Attila-forrás, Farkas-kút), Sás-tó.
Kissé fájó lábakkal ugyan, de a túra után még bevállaltam a Mátrafüred-Gyöngyös utat az országút melletti kerékpárúton. Este fél hét körül értem be a városközpontba, kábé 45 km magányos csavargás után.

 
Szőke György

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

ÉTTEREM AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Hegyilevegő Panzió
3Patak Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére