2017. október 18. szerda (42. hét) van, köszöntjük Lukács, Ambrus, Jusztusz nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Egy kis beszámoló az első Mátrabércemről :)

2003. április 05., szombat

Háát, mint elhatároztam, a 18:05-ös vonattal kezdtem meg az utam még pénteken, elöször Kál-Kápolnára.:) Sikerült egy olyan fülkébe ülnöm, ahol másik 5 ember is a Mátrabércre ment. Igaz: ez azon a vonaton, mint később megláttam, nem lehetett egyedi.:) Én - ismerve a MÁVot meg az ilyen vonatokat - hamar kimentem az állomásra, így volt helyem.) Kál-Kápolna felé egy kis aggódás, hogy 7 perc késésünket csak megvárja a kis piros, persze megvárta.:) Leszállás és szembesülés a tömeggel...:) Ha száz ember nem szállt le, akkor egy sem.:) Ennyi túrázó... ennyi hülye.:))))) Persze velem együtt.:) Kis piros vonatot rendesen megtöltöttük.:) Sirok felé találgatás, hogy melyik állomás is Sirok.:) De itt is csak a tömeg mozgat, utána meg egy hevenyészett versenyfutás az alvóhelyig.:) Amiben elég jó helyen végeztem tök sötétben :) - hihetetlen, hogy ennyi ember és sehol egy lámpa.:) Na sz'al beérve ismerős mellé telepedtem a gyors nevezés után.:) 525-ös szép rajtszám, és akkor még lusta és skót voltam buszjegyet venni.:)Kilencre csak befészkeltem magam a gyors kaja meg minden egyéb után.:) És tízkor már le is csapták a villanyt...:), ennek ellenére csak nem akartak aludni a népek. Mindegy.:) Én aludtam.:)Ébredés 4:15-kor, kis reggeli:), a wc kihasználása sorállás nélkül.:)) Pláne úgy, hogy a két wc közül az egyiket valaki összerókázta elég durván... ehhh állat! Na mindegy, egy órára rá kidugtam az orrom a sportcsarnokból, és egy gyors megállapítás, hogy hideg az idő, de legalább tiszta.:) Mindegy...:) Gyors csomagolás, a szám felügyeskedése a hátizsákomra, sarokba hordás és egy gyors buszjegyvásárlás.:) 5:40-es busszal ki, gyors csekkolás és egy kis meglepetés, hogy tényleg nem engednek 6 előtt rajtolni...:() De így érdekesebb volt.:) 6:00-kor egy Jó utat...:) És megindult a tömeg.:) Elöl egy kábé 50-60 főből álló futókaraván, utána meg a gyalogosstáb.:) Nagyon látványos volt.:)Sz'al csak elindultam.:) Jókedvűen, optimistán és túrára éhesen, mivel két hete semmiféle mozgásban nem volt igazán részem.:) Az első pár kilométert könnyedén, masszívan felfelé caplatva töltöttem el azon filózva, hogy vajon a Kékes tetején meghalok-e vagy sem???:) A Gazos-kőnél a csodálatos kilátás miatt egy kicsit megálltam, mert ezt nem lehetett kihagyni.:) A Szederjes-tető volt az első igazán, ami próbára tett, habár ott még azért felmentem, de nem nagyon tetszett.:) Oroszlánvár alatt két pohár jéghideg víz frissítő gyanánt.:) Aztán tovább felfele egy pár rövid megállás után, miközben fülemen vettem a levegőt. Valahogy felértem.:) Itt volt a túra egyetlen jól és gyorsan pecsételő embere.:) Olyan rutinosan pecsételt, hogy szinte követni se lehetett.:) Így kell ezt.:) Egy kis pihenő és tovább.:) Nagy-Szár-hegyen egy újabb pihenő és rácsodálkozás, hogy milyen jó és tiszta idő van.:)))) Egy kis csoki meg ital, és tovább.:) A változatosság kedvéért megint felfelé.:) Szép lassan felfelé kanyarogva (a Kékesre egy egészen jó úton meglepően kényelmesen kanyarogtunk felfele), én sokkal rosszabbra számítottam...:) Igaz, még innét sose mentem fel a Kékesre így még tetszett is - azért a vége felé már elegem is volt...:) Pedig a legrosszabb még hátravolt...:) a sorállás a Kékesen... Hihetetlen. 10:12-re értem fel, és a pecsétet csak 10:26-kor kaptam meg, ami bosszantó, mert lenyúltak tőlem így majd negyed órát...:) Megkapva a pecsétet és a meleg levest még vagy 10 perc ücsörgés, mindenféle kaja és ital magamhoz szólítása után indultam tovább lefele.:) Csór-hegy aljáig semmi érdekes - igaz, a hegyre fel majdnem kiköptem a tüdőmet, de sebaj.:) Fent 5 perc ücsörgés és tovább.:) Ekkor már 11:35 volt... És már csak 20 perces előny a szintidővel szemben... Hajrá tovább.:) Elég könnyedén elértem a mozgó ellenőrző és frissítőpontot, ahol finom narancsé várt.:) Három pohár után elégedettebben vágtam neki a Galyának.:) Hamar felértem oda is.:) Valahogy ez most könnyen ment...:) Egy pecsét, pár perc pihenő és tovább a tea felé...:) Piszkés-tető felé menet azért bőven volt az úton hó és jég, amit azért nagyon nem láttam addig...:) És aztán az a teázó... Huh, csodálatos volt!:) Bementem és egy pohár teát magamhoz szólítottam. Leültem a konvektor mellé, és mit mondjak, nagyon nem volt kedvem továbbmenni...:() De valahogy még vagy négy pohár tea után rávettem magam, hogy továbbmenjek - igaz, nem túl lelkesen...:() Hamar a Vörös-kőnél voltam.:) Ekkor jött el az idő, hogy egyre kevésbé kezdtem élvezni a tájat...:) Az Ágasvárra felfelé menet meg egészen csúnyának találtam.:) Na jó, ez nem igaz.:) Gyönyörű volt... Csak nem értettem, hogy hogy lehet ennyit menni felfele anélkül, hogy lefele mennék.:)))) Ágasvár meg egyébként is egy kedvenc hely, sz'al örültem, hogy azért eljuthattam oda...:)))) Mátrakeresztes felé lefele kapott el a kimerültség... a patakmentén a szekérúton alig tudtam néha vonszolni magam. Így Mátrakeresztesen energiagyűjtés egy kis narancsléből meg sok-sok csokis kekszből és sportszeletekből.:) És megfogadtam, hogy már csak azért sem adom fel! Valamint sok pénzem volt már benne, így hajrá tovább.:))) És a Muzsla felé indultam el...:) Nemtom,valahogy durvának tűntek az első emelkedők, valószínű azok is voltak.:) Sebaj, amíg a fülemen keresztül is tudok levegőt venni, addig megy.:) Igaz, itt már "húzattam" magamat...:) Azaz beálltam egy emberke mögé, követtem a ritmusát, és így már ment...:) Egészen a Muzsláig, ami hihetetlen módon egyre magasabban volt...:) Ami a szép kis csúcs mögött van, még egy csúcs-effektusban mutakozott meg.:)) Így visszagondolva nagyon szép volt...:) A Muzslára számomra szinte hihetetlen módon sikerült 1 óra 20 perc alatt felérnem...:) Így megint megengedhettem magamnak egy kis pihenőt. Onnét igazából a szél üldözött tovább, ami kezdte így átizzadva azért kellemetlenné tenni az ücsörgést...:) Aztán már csak röpke, majdhogynem eseménytelen másfél óra, persze egy pár emelkedővel, és már ott is volt a cél.:) Az utolsó két kilométeren még bónuszként egy kis eső is esett.:) Célbaérés, pecsételés és a sor........ Amit nem vártam ki, hanem egy ismerőst állítottam be, én meg ledőltem a padra...:) Így kellemes volt várakozni, de nem ngyon bírtam volna már sorba állni...:) De a túrát teljesítettem, és nagyon büszkén vettem át az oklevelem és a kitűzőm.:)))) Sz'al sikerült - nem hittem volna, de sikerült...:) Csodás volt és borzasztó egyben...:) Felemelő és lélekromboló...:) És még az idő is csodás volt...:) Kell-e ennél több????????:)Talán még annyi, hogy a Kékesen ne kéne sorba állni, és hogy a végén miért vannak csak úgy odabaszva a csomagjaink minden ellenőrzés nélkül????????Aztán még egy gyors átöltözés, és indulás a 20:03-as vonathoz, ami Hatvanba megy.:) Valamint a vasutas bácsi teljes sokkolása azzal, hogy mindenkinek jegy kellett és mindenkinek máshova, ezért én előrelátóan csak Hatvanig vettem jegyet:) Szegénynek ekkora forgalma, mint ma, sosem volt...:) Max. csak a tavalyi Mátrabércen.:) Azzal is szembesültem, hogy valószínűleg a lángosos gyorsabban süt lángost, mint ahogy jegyet ad a vasutas bácsi.:)))) Hatvanból még haza első osztályra jegy a tumultus elkerülése végett. A Rákóczin fantasztikusan kényelmes az első osztály, és hazáig alvás.:)))))))))))Nagyon szép volt...:) Nagyon.:)) Cserey Balázs (Vlaszij)

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

ÉTTEREM AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATUNK

3Patak Panzió

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére