2017. március 23. csütörtök (12. hét) van, köszöntjük Emőke nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Egy kis beszámoló az első Mátrabércemről :)

2003. április 05., szombat

Háát, mint elhatároztam, a 18:05-ös vonattal kezdtem meg az utam még pénteken, elöször Kál-Kápolnára.:) Sikerült egy olyan fülkébe ülnöm, ahol másik 5 ember is a Mátrabércre ment. Igaz: ez azon a vonaton, mint később megláttam, nem lehetett egyedi.:) Én - ismerve a MÁVot meg az ilyen vonatokat - hamar kimentem az állomásra, így volt helyem.) Kál-Kápolna felé egy kis aggódás, hogy 7 perc késésünket csak megvárja a kis piros, persze megvárta.:) Leszállás és szembesülés a tömeggel...:) Ha száz ember nem szállt le, akkor egy sem.:) Ennyi túrázó... ennyi hülye.:))))) Persze velem együtt.:) Kis piros vonatot rendesen megtöltöttük.:) Sirok felé találgatás, hogy melyik állomás is Sirok.:) De itt is csak a tömeg mozgat, utána meg egy hevenyészett versenyfutás az alvóhelyig.:) Amiben elég jó helyen végeztem tök sötétben :) - hihetetlen, hogy ennyi ember és sehol egy lámpa.:) Na sz'al beérve ismerős mellé telepedtem a gyors nevezés után.:) 525-ös szép rajtszám, és akkor még lusta és skót voltam buszjegyet venni.:)Kilencre csak befészkeltem magam a gyors kaja meg minden egyéb után.:) És tízkor már le is csapták a villanyt...:), ennek ellenére csak nem akartak aludni a népek. Mindegy.:) Én aludtam.:)Ébredés 4:15-kor, kis reggeli:), a wc kihasználása sorállás nélkül.:)) Pláne úgy, hogy a két wc közül az egyiket valaki összerókázta elég durván... ehhh állat! Na mindegy, egy órára rá kidugtam az orrom a sportcsarnokból, és egy gyors megállapítás, hogy hideg az idő, de legalább tiszta.:) Mindegy...:) Gyors csomagolás, a szám felügyeskedése a hátizsákomra, sarokba hordás és egy gyors buszjegyvásárlás.:) 5:40-es busszal ki, gyors csekkolás és egy kis meglepetés, hogy tényleg nem engednek 6 előtt rajtolni...:() De így érdekesebb volt.:) 6:00-kor egy Jó utat...:) És megindult a tömeg.:) Elöl egy kábé 50-60 főből álló futókaraván, utána meg a gyalogosstáb.:) Nagyon látványos volt.:)Sz'al csak elindultam.:) Jókedvűen, optimistán és túrára éhesen, mivel két hete semmiféle mozgásban nem volt igazán részem.:) Az első pár kilométert könnyedén, masszívan felfelé caplatva töltöttem el azon filózva, hogy vajon a Kékes tetején meghalok-e vagy sem???:) A Gazos-kőnél a csodálatos kilátás miatt egy kicsit megálltam, mert ezt nem lehetett kihagyni.:) A Szederjes-tető volt az első igazán, ami próbára tett, habár ott még azért felmentem, de nem nagyon tetszett.:) Oroszlánvár alatt két pohár jéghideg víz frissítő gyanánt.:) Aztán tovább felfele egy pár rövid megállás után, miközben fülemen vettem a levegőt. Valahogy felértem.:) Itt volt a túra egyetlen jól és gyorsan pecsételő embere.:) Olyan rutinosan pecsételt, hogy szinte követni se lehetett.:) Így kell ezt.:) Egy kis pihenő és tovább.:) Nagy-Szár-hegyen egy újabb pihenő és rácsodálkozás, hogy milyen jó és tiszta idő van.:)))) Egy kis csoki meg ital, és tovább.:) A változatosság kedvéért megint felfelé.:) Szép lassan felfelé kanyarogva (a Kékesre egy egészen jó úton meglepően kényelmesen kanyarogtunk felfele), én sokkal rosszabbra számítottam...:) Igaz, még innét sose mentem fel a Kékesre így még tetszett is - azért a vége felé már elegem is volt...:) Pedig a legrosszabb még hátravolt...:) a sorállás a Kékesen... Hihetetlen. 10:12-re értem fel, és a pecsétet csak 10:26-kor kaptam meg, ami bosszantó, mert lenyúltak tőlem így majd negyed órát...:) Megkapva a pecsétet és a meleg levest még vagy 10 perc ücsörgés, mindenféle kaja és ital magamhoz szólítása után indultam tovább lefele.:) Csór-hegy aljáig semmi érdekes - igaz, a hegyre fel majdnem kiköptem a tüdőmet, de sebaj.:) Fent 5 perc ücsörgés és tovább.:) Ekkor már 11:35 volt... És már csak 20 perces előny a szintidővel szemben... Hajrá tovább.:) Elég könnyedén elértem a mozgó ellenőrző és frissítőpontot, ahol finom narancsé várt.:) Három pohár után elégedettebben vágtam neki a Galyának.:) Hamar felértem oda is.:) Valahogy ez most könnyen ment...:) Egy pecsét, pár perc pihenő és tovább a tea felé...:) Piszkés-tető felé menet azért bőven volt az úton hó és jég, amit azért nagyon nem láttam addig...:) És aztán az a teázó... Huh, csodálatos volt!:) Bementem és egy pohár teát magamhoz szólítottam. Leültem a konvektor mellé, és mit mondjak, nagyon nem volt kedvem továbbmenni...:() De valahogy még vagy négy pohár tea után rávettem magam, hogy továbbmenjek - igaz, nem túl lelkesen...:() Hamar a Vörös-kőnél voltam.:) Ekkor jött el az idő, hogy egyre kevésbé kezdtem élvezni a tájat...:) Az Ágasvárra felfelé menet meg egészen csúnyának találtam.:) Na jó, ez nem igaz.:) Gyönyörű volt... Csak nem értettem, hogy hogy lehet ennyit menni felfele anélkül, hogy lefele mennék.:)))) Ágasvár meg egyébként is egy kedvenc hely, sz'al örültem, hogy azért eljuthattam oda...:)))) Mátrakeresztes felé lefele kapott el a kimerültség... a patakmentén a szekérúton alig tudtam néha vonszolni magam. Így Mátrakeresztesen energiagyűjtés egy kis narancsléből meg sok-sok csokis kekszből és sportszeletekből.:) És megfogadtam, hogy már csak azért sem adom fel! Valamint sok pénzem volt már benne, így hajrá tovább.:))) És a Muzsla felé indultam el...:) Nemtom,valahogy durvának tűntek az első emelkedők, valószínű azok is voltak.:) Sebaj, amíg a fülemen keresztül is tudok levegőt venni, addig megy.:) Igaz, itt már "húzattam" magamat...:) Azaz beálltam egy emberke mögé, követtem a ritmusát, és így már ment...:) Egészen a Muzsláig, ami hihetetlen módon egyre magasabban volt...:) Ami a szép kis csúcs mögött van, még egy csúcs-effektusban mutakozott meg.:)) Így visszagondolva nagyon szép volt...:) A Muzslára számomra szinte hihetetlen módon sikerült 1 óra 20 perc alatt felérnem...:) Így megint megengedhettem magamnak egy kis pihenőt. Onnét igazából a szél üldözött tovább, ami kezdte így átizzadva azért kellemetlenné tenni az ücsörgést...:) Aztán már csak röpke, majdhogynem eseménytelen másfél óra, persze egy pár emelkedővel, és már ott is volt a cél.:) Az utolsó két kilométeren még bónuszként egy kis eső is esett.:) Célbaérés, pecsételés és a sor........ Amit nem vártam ki, hanem egy ismerőst állítottam be, én meg ledőltem a padra...:) Így kellemes volt várakozni, de nem ngyon bírtam volna már sorba állni...:) De a túrát teljesítettem, és nagyon büszkén vettem át az oklevelem és a kitűzőm.:)))) Sz'al sikerült - nem hittem volna, de sikerült...:) Csodás volt és borzasztó egyben...:) Felemelő és lélekromboló...:) És még az idő is csodás volt...:) Kell-e ennél több????????:)Talán még annyi, hogy a Kékesen ne kéne sorba állni, és hogy a végén miért vannak csak úgy odabaszva a csomagjaink minden ellenőrzés nélkül????????Aztán még egy gyors átöltözés, és indulás a 20:03-as vonathoz, ami Hatvanba megy.:) Valamint a vasutas bácsi teljes sokkolása azzal, hogy mindenkinek jegy kellett és mindenkinek máshova, ezért én előrelátóan csak Hatvanig vettem jegyet:) Szegénynek ekkora forgalma, mint ma, sosem volt...:) Max. csak a tavalyi Mátrabércen.:) Azzal is szembesültem, hogy valószínűleg a lángosos gyorsabban süt lángost, mint ahogy jegyet ad a vasutas bácsi.:)))) Hatvanból még haza első osztályra jegy a tumultus elkerülése végett. A Rákóczin fantasztikusan kényelmes az első osztály, és hazáig alvás.:)))))))))))Nagyon szép volt...:) Nagyon.:)) Cserey Balázs (Vlaszij)

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Hegyilevegő Panzió
3Patak Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére