2017. április 24. hétfő (17. hét) van, köszöntjük György nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Élménybeszámolók

Zúzmara túra

2003. január 11., szombat

Időpont: 2003. január 11.
Útvonal: Galyatető - Nyesettvár - Szalajkaház - Lajosháza - Mátraháza - (Mátrafüred).
Táv: 13,5 km ( 18 km )
Szintemelkedés: 450 m ( 550 m )
Túravezető: Sárközi Illés
A megelőző hét a síkságon lakókat nem sok jóval bíztatta; előbb szürke köd ülte meg a várost, a gyárat, az embert, majd mindezt hó lepte el, de a Nap felénk se nézett. A meteorológusok szavai között is hiába kerestük a Tél szépségeinek az ígéretét - ezúttal leginkább a dac vitt fel minket a hegyre.
Huszonheten szálltunk le Galyatetőn a buszról - egy ragyogóan más világban. A fák hóprémbe öltözve, a Nap széles barátsággal fogadott minket. Pillanatok alatt játékos gyerekekké váltunk, és egy szép nap reményében indultunk a sárga sáv jelzésen a Szén-patak menti Szalajkaház felé.
Elöl a fiatalok - legtöbbször a gyorslépésű Kiss Péter barátunk - törték a szűz hóban az utat, utánuk libasorban, egyre inkább szétszakadva a többiek masíroztak. Sokszor megakasztott a látvány; Galyatető alatt a havas hegyoldal és a kéklő ég kiemelte az öreg bükkfák méltóságát.
Valahol itt vesztettük el egy jó időre a fényképész Simon Petit, aki mintegy kortyolgatva a látványt meg-megállt minden egyes természet komponálta képrevalónál.

Viháncos jókedvünkben néhányan a Nyesettvárra is fölszaladtunk - nem is ez volt az izzasztó élmény, sokkal inkább a leereszkedés; nagyokat csúszva, helyenként nadrágfékkel értük utol a többieket.
Vidám lendülettel haladtunk a mámorítóan tiszta erdőben. Az Üvöltő-bércről a sárga kereszten lecsaptunk a Szalajkaházhoz, hogy megreggelizzünk. Véletlenül és váratlanul még egy butykos is előkerült.
Továbbhúztunk, immár a Szén-patak völgyében. A hangulatot csak fokozták a kalandos patak-átkelések. A jelzett ösvény háromszor is a túlparton folytatódott, és a jég nem bizonyult mindig elég erősnek. A régi kisvasút-híd utolsó, még helyén lévő gerendája egy szertornásznak talán nem szaporázná meg a szívritmusát, de a magunkfajta turistát már csak a csapat Szelleme juttatta át rajta.
Az izgalmaktól és a ficánkolástól kissé leizzadva értük el a sokunkban nosztalgiát ébresztő Lajosházát. Miután megtekintettük a régi turistaház romjait, benne "Sobri Jóska, a bakonyi betyár" hungarocellbol készült búboskemencéjét (tavaly forgatták a filmet, és a díszleteket itt felejtették), beinvitáltattuk magunkat az egykori bányászüdülőbe, ahol akadt számunkra is egy-két bögre finom forralt bor - és ez volt a vég kezdete!
Következett ugyanis a sárga négyszög, amely szinte a Kecske-bérc magasságáig kapaszkodtatott fel minket, és nagyon csúszós volt. Egyre sűrűbben álltunk meg, hogy gyönyörködjünk a sudár fák kecses táncában, ahogy a szél pajkos kedvében csavargatta koronájukat.
A további, a bedagadt térdnek egyre fájóbb emelkedők elkerülése érdekében néhányan a Sástó felé vivő, sárga kör jelű egérutat választották, elkerülve így a csendes erdőt hirtelen zsibvásári hangulattal felváltó Mátraházát is.
Mátraháza tovább tizedelte fogyatkozó kis csapatunkat; a babgulyás - és ami utána csurgott - többek túrájára tett pontot. Néhányan azért nekivágtunk a szürkülő erdőbe vezető sárga sáv jelű ereszkedőnek, megállva közben egy-egy pillanatra a Hanák Kolos illetve a Muzsla kilátónál - a város már gyújtogatta apró lámpásait.
Fáradt lábbal és boldog lélekkel poroszkáltunk a füredi buszmegállóig...
 
Szeretettel látunk minden természetbarátot.

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

Szállás AJÁNLATAINK

KIEMELT AJÁNLATAINK

Hegyilevegő Panzió
Emma Vendégház

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére